Szomszédok

Magyarországon közel nyolcszázezer panellakás épült a 70-es, 80-as években. Az akkori térszervezési igények azonban nem felelnek meg a mai elvárásoknak, ezért gyakran merül fel a falkivágás kérdése. Vajon meddig bírják a harminc–ötven éves épületek?

A rendszerváltás elhozta a nagy terek igényét. Ahonnan látszik az alagút vége Fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Megváltoztak az igényeink a 80-as évek óta. Ma a konyha a családi élet színtere, a háziasszony nincs kizárva a család életéből fél napra, amíg megfőzi az aznapi ebédet. Éppen ezért szinte nincs olyan ügyfél, aki ne konyha-ebédlő-nappali hármast szeretne egy légtérben látni – magyarázza Soós Krisztina lakberendező.

Egyes szakértők szerint ez az igény nem újdonság, hiszen az amerikai konyhás elrendezés sem a kétezres évek terméke, a modern konyhai gépek megjelenése óta divatos a tengerentúlon. A szocialista tömbben azonban nem volt cél a családi egység, sőt mint a társadalmi szerveződés alapelemét, ahol az elégedetlenség először szót kaphatott volna, annullálni kellett. Ezért a panellakásokban nem jutott hely az ebédlőnek, ahol korábban a burzsoá polgárság vitatta meg a mindennapok eseményét és a napi politikát, a család egy tagja (leginkább a feleség) pedig a helyhiány miatt egyedül maradt a konyhában, még inkább töredezetté téve a családmodellt.

A rendszerváltás, majd a kétezres évek lakásépítési robbanása azonban Magyarországra is elhozta a tágas terek igényét. Ez az új építésű családi házaknál könnyen megoldható, a társasházaknál visszafogottabb mértékben, de kivitelezhető, ám kérdés, hogy mi legyen annak a nyolcszázezer lakásnak a lakóival, akik megörökölték a panellakást, és a növekvő ingatlanárak miatt csak azt engedhetik meg maguknak. (Budán például húszmillió alatt nehéz találni kétszobás panellakást.) Vagy rájönnek, hogy nem éri meg új építésű lakást venni a felújítotthoz képest, mivel az új lakások nagy része nem épül igazán jó minőségben, így nem nyújtanak többet a felújított panellakásnál.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője szerint például nem a divathullám miatt épülnek ma az amerikai konyhás nappalik, hanem mert így használható legjobban a négyzetméterszám. Húsz négyzetméteren így elférhet a nappali, a konyha és az étkező is, ugyanúgy, mint egy felújított panelban.

– A panellakásokban kétféle fal található. A négy–nyolc centiméter vastagságú, nem teherhordó válaszfalak, amelyek engedély és hozzájárulás nélkül kiválthatók, illetve a társasház közös tulajdonában álló teherhordó falak. Ezek, ha 5,4 méternél kisebbek, akkor építési hatósági engedély nélkül, de társasházi engedély és statikai szakvélemény birtokában kiválthatók acélgerendával vagy gyakran U alakú erősítéssel. Az ennél hosszabb tartófalak esetén már engedélyt kell kérni a kormányhivataltól – mondja Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója.

A probléma abból adódik, hogy sokan nem járják végig a hivatalos utat. A közös képviselőkhöz sokszor el sem jut a hír, hogy építkezés folyik, vagy – ahogy Weisz Gábor Miklós fogalmaz – ha a lakó bejelenti is, hogy felújít, nem mondja meg, pontosan mit csinál. A villanyvezetékek vésése pedig ugyanolyan hangot ad, mint a faldöntés.

A rendszerváltás elhozta a nagy terek igényét. Ahonnan látszik az alagút vége (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Facebookon éppen ezért hemzsegnek a rémtörténetek. Az egyik hozzászóló arról mesél, hogyan repedt meg a fala, miközben a fenti szomszéd nagyobb ajtónyílást vágott. Az ilyen sérüléseket az építkező lakónak kötelessége megtéríteni, mégis gyakori eset, hogy erre a felújító nem hajlandó, a vétlen lakos pedig inkább eltekint a hosszas pereskedéstől. Egy másik történet szerint a lakás új tulajdonosai teljes felújítást szerettek volna a konyha és fürdő áthelyezésével, ehhez pedig szükség lett volna a nappali és a konyha falának áttörésére. Mivel tartófalról volt szó, végigjárták a hivatalos utat, meg is kaptak minden engedélyt a statikai számítások alapján, majd nekiálltak az építkezésnek, amit le kellett állítani, olyannyira meggyengült az épület, mivel a statikus nem tudott a korábbi nem engedélyezett átalakításokról. A megoldás végül jóval kisebb nyílás és a tér teljes áttervezése lett. Nemrég egy hozzászóló közölte, hogy „ha ilyen ütemben bontunk falakat a panelekben, hamarosan baj lesz”.

– Valóban előfordul, hogy a térigény másképp nem oldható meg, de alapvetően nem szeretek panelekben túlzottan hozzányúlni a falakhoz. Nemrég egy munkámban például a folyosóból csináltunk ebédlőt, kisebb nyílásátalakítással. A legtöbb ügyfelem visszariad a falbontástól, olyan speciális eszközök kellenek hozzá, és olyan drága – meséli Soós Krisztina.

Az árak a falvastagságtól és a technológiától függenek. Van kőműves, aki már ötezer forintos négyzetméteráron bont ki válaszfalakat, a professzionális betonvágók egyike centiméterenként ezer forintért dolgozik, máshol egy ajtó vagy egy szélesebb átjáró 100-300 ezer forintból megoldható. Nagy János statikus gyakran találkozik olyan esettel, hogy ha kikérik is véleményét az építtetők, a munka drágasága miatt inkább maguk látnak hozzá a falkivágáshoz, sokszor nem megfelelő szerszámokkal, a szükségesnél nagyobb zajterhelést és akár tiltott rezgést okozva a házban.

– Az otthoni munkavégzés miatt több bejelentés érkezett – mondja el Weisz Gábor Miklós. – Havi kettő szokott lenni az átlag, most viszont, hogy otthon voltak a lakosok, nemcsak a mindig otthon ülő Marika néni hallotta a fúrást, hanem azok is, akik egyébként az építési idő alatt iskolában vagy munkahelyen tartózkodnak.

A nyitás után valószínűleg a bejelentések száma visszaáll a normál állapotra, de a közös képviselők ettől függetlenül szeretnék, ha több lehetőség volna a kezükben az építés akár előzetes ellenőrzésére, hogy megelőzhetők legyenek a Facebookon olvasható történetek.