Végső fegyver

Az elmúlt ötven évben csaknem száznegyven hasonló faji zavargást élt már át Amerika. A jelenlegi rendbontások azt jelzik: a baloldali-liberális közeg utolsó próbálkozásával az erőszak útjára lépett, hogy az öt hónap múlva sorra kerülő elnökválasztásokon visszaszerezze az ország irányítását.

Pósa Tibor
2020. 06. 15. 10:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

De vajon nem szervezett akciósorozattal állunk-e szemben, amelynek egyetlen célja az, hogy Donald Trump elnököt megakadályozzák november elején az újraválasztásában? Rég készültek erre, ezt nyomozati hangfelvételek igazolják. A lelkesítő csapatok felálltak, és csak a rajtpisztoly eldördülésére vártak. Öt hónappal a választások előtt kapóra jött George Floyd tragikus halála, erre a nagy számok törvénye szerint lehetett számítani. Igaz, ők egy fekete háziasszonyra vártak, aki teli kosárral ballag hazafelé, miközben egy fehér rendőr lövedéke végez vele. De „megfelelt” a büntetett előéletű, megint valami zavaros ügyben részt vevő nehézfiú Floyd is.

Senki se higgye azt, hogy Amerika ötven nagyvárosában, melyek szinte mind demokrata irányításúak, még ha ilyen nagy hatású esemény történik is, egyszerre és spontán robbannak ki a tiltakozási akciók, amelyek immár két hete tartanak. Azt meg kell jegyeznünk, hogy a hétvégi tüntetések zöme békésen ért véget. Kellett, hogy legyen, aki az egész megmozdulássorozatot összehangolja, pénzeli, a nem annyira lelkes városokba máshonnan importál olyan kemény magot, amely majd az első sorokban kész összecsapni a rendfenntartókkal. Az emberi jogokat hangoztató szervezetek behálózzák Amerikát, az egyetemeken, az oktatók és hallgatók közt különösen aktívak.

Az antifások gyakorlott tüntetők, ők a városi harc tanult kiprovokálói, az összetűzés nagymesterei. Többnyire fiatalok és jómódúak, sokan közülük egyetemre járnak, csak épp az adrenalin hiányzik számukra. Ha ez találkozik a kapitalistaellenes fellépéssel, akkor övék a terep. Ködös marxista nézeteket hangoztatnak, de elsődleges céljuk a balhégerjesztés, az összecsapás a rendőrséggel. A párizsi szakszervezeti tüntetéseken a vonuló tömegbe vegyülve, Berlinben a náciellenes megmozdulásokon, de ha van valahol valami nemzetközi „kapitalista” találkozó – legyen az Amerikában vagy épp a skandináv országokban –, akkor mindenhova küldenek hangadókat, akik egy kis csetepatét ki tudnak provokálni.

Ez az amerikai antifák célja is: amennyire csak lehet, aláásni a republikánus rendszert, vele Trump hatalmát. A rasszizmus jelszava szinte mindenhol jó gyúelegy, különösen az Egyesült Államokban. Ha ezt is lemoshatatlanul sikerülne rápecsételni Donald Trump rendszerére, akkor november elején a demokraták bízhatnak a sikerben. Különösen ha ezt összesítjük a koronavírus-járvány következményeivel. Ebben Trump nem áll jól: közel kétmillió megbetegedett és száztízezer halott a jelenlegi mérleg. A járvány gazdasági hatásai is rendkívül súlyosak: negyvenmillió munkanélküli, akik az utóbbi hónapokban vesztették el állásukat. Ez pont a kétszerese annak a számnak, amely Trump három éve alatt újra munkát talált.

Az elnök elég korán felismerte a zavargásokban rejlő lehetőségeket: ő a rend pártján áll, az emberek életének és javainak védelmezője. De szokása szerint megint elvetette a sulykot: az antifák terrorista szervezetté minősítésével és – ha kell – a hadsereg utcára vezénylésével fenyegetett. Ha tiszteletben tartják az amerikai alkotmányt, ezek közül egyik sem lehetséges: még a 2001-es hazafias törvény sem szól arról, hogy ­egy belföldi szervezetet terroristának lehessen nyilvánítani. A hadsereg bevetése még pár kormánytagnál is kiverte a biztosítékot. Bár az elnök felvetései igen keményen hangzottak, más esz­közökkel kell felvennie a harcot. Ott a gazdaság, amely eddig mindig sikert hozott Trumpnak – de hónapokon belül kellene valami kézzelfogható eredményt felmutatnia.

A közvélemény-kutatások az elmúlt évek során először tükrözik azt, hogy a többség inkább a tüntetőkkel ért egyet. Ez azért még fordulhat, különösen, ha a békés fehér polgárokat ért atrocitások is nyilvánosságot kapnak. A demokraták és baloldali, liberális támogatóik – miután minden jogi lehetőséget elbuktak, médiacsapdájuk dugába dőlt, hogy megbuktassák Trumpot – most kijátsszák a faji kártyát, az elnök erőszakos elmozdítását. Átmentek egy határon, amelyet Amerikában eddig tiszteletben tartottak. Az elvakult baloldalnak semmi sem szent, mert látják, hogy pártjuk még egy ellenzékben eltöltött periódust nem fog túlélni, hanem darabokra hullik. Ezért döntöttek úgy, hogy bevetik a végső fegyvert. Trumpnak most valóban észnél kell lennie.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.