Futtatott arany

Ezúttal egy óriási aranyhamisítási ügy miatt került ismét a címlapokra a város.

Szomorú esztendő sújtja a kínai Vuhant. Alighogy lecsengett a koronavírus-járvány, ezúttal egy óriási aranyhamisítási ügy miatt került ismét a címlapokra a város. Az már az év elején kiderült, hogy az egyik legnagyobb aranyfeldolgozó és -forgalmazó vállalat, a Kingold Jewelry tömböket hamisított, úgy, hogy azokat rézből készítették, majd hajszálvékonyan befuttatták arannyal. A bűncselekményre egy vagyonkezelő társaság jött rá, amikor pénzre akarták váltani az igazira megtévesztésig hasonlító terméket. Miután az átvert menedzserek nem hittek a szemüknek, független szakértői véleményt kértek, de ismét lesújtó eredmény született: bűncselekmény áldozatai lettek.

Mostanra kiderült, hogy szerteágazó a csalás, legalább 83 tonnányi tömb készült így, ráadásul mindet sikerült piacra dobni. Emiatt Kína éves arany-előállításának a 22 százaléka lehet hamis, amely az ország összes nemesfémtartalékának több mint négy százaléka – számol be a döbbenetes esetről a South China Morning Post. Mint írják, a vírus lecsengésével perek hada kezdődött, már három átvert vagyonkezelő, illetve számos hitelintézet adott be keresetet. A lap szerint csak ennek a pár intézménynek a kára hétszázhúszmilliárd forintnak megfelelő jüan. Ahogy a bűntényt göngyölítik, a károsultak száma is emelkedik, hiszen a Kingold legalább tucatnyi hitelezővel állt kapcsolatban, amelyeknek szintén hamisított tömbökkel fizettek. Ezek értéke újabb kilencszázmilliárd forintnak megfelelő kínai valuta.

A gondot tetézi, hogy a dísztárgyakkal is kereskedő, 2002-ben alapított vállalat „atyja”, Csia Cse-hung, befolyásos volt katonatiszt. A nyomozók szerint ez azt jelenti, hogy a férfi szinte teljes tőzsdei és pénzügyi ellenőrzés nélkül folytathatta tevékenységét, amely a 2008-as globális pénzügyi válságban teljesedett ki. Az ügylet egyszerű volt: a hitelezőitől a hamis rudakért járó pénzen üres ingatlanokat vásárolt, amelyeket immár „tisztára mosva” továbbadott. Ám a gazdasági krach miatt a lakosság elszegényedett, és ezek a kínai „szellemnegyedek” azóta az enyészeté lettek. Visszafejteni a régi tranzakciókat már lehetetlen, ám pár éve újra szárnyalni kezdett a hamis aranytömbökkel való kereskedés. A tulajdonos és társai a politikai kapcsolataiknak, illetve a szuper ügyvédjeiknek köszönhetően szabadlábon védekeznek.

Nem ez az első kínai cég, amely óriási presztízsveszteséget okozott az Egyesült Államok tőzsdéinek, a New York Stock Exchange-nek, illetve a Nasdaqnak, hiszen a botrány miatt bezuhant a Kingold részvényeinek árfolyama. A januári negyven dollár fölött mozgó kurzus márciusban harminc környékére csökkent, egy papír jelenleg pár centet ér. Már csak az a kérdés, hogy mikor függesztik fel a kereskedést velük.

A hasonló esetek elkerülése érdekében, a részvénypiacot tisztítandó olyan kongresszusi tervezet készül, amely megszigorítaná az USA-ban az ázsiai ország befektetéssel foglalkozó cégeinek a tőzsdére lépését. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kínai vállalkozást átvilágítana az amerikai számviteli és felügyeleti testület, amely az államok börzéire készül. Az ellenőrzés része lenne, hogy azokat a termékeket, amelyekkel a kínaiak bizonyos összeg fölött kereskednek, szintén ellenőriznék. Amennyiben ez korábban megtörtént volna, biztos, hogy a Kingold világméretű csalássorozatát meg lehetett volna állítani. Csakúgy, mint az eddigi legnagyobb kínai „aranytömbös” átverést, amely négy évvel ezelőtt derült ki Senhszi és Hunan tartományban. Ekkor az üzlettársak több mint kétezermilliárd forintnyi ­jüanért kaptak hamis tömböket az egyik „befektető” vállalattól. Ám pénzszűke miatt valaki beolvasztatta a kölcsönt biztosító rudakat, amelyek közepén volfrámlemezek lapultak.

Egy kínai újságíró meg is jegyezte: „Tudtuk, hogy hamisításban leleményesek vagyunk, na de ennyire?!”