Maszk a fátyol mögött

Sokak szerint a koronavírus tulajdonképpen elérte, amit a politikusok nem tudtak: egyenlőséget teremtett.

A kendők és leplek kapcsán néhány évente fellobbannak az indulatok, a legutóbb a teljes testet eltakaró fürdőruha tiltása vagy engedélyezése került szóba. Boris Johnson tavaly „postaládákhoz” és „bankrablókhoz” hasonlította a burkát viselő nőket, „nevetségesnek” nevezve azokat, akik önszántukból hordanák a ruhadarabot. Brit jogvédő szervezetek szerint 375 százalékkal nőtt a muszlim nők ellen elkövetett atrocitások száma a miniszterelnök beszédének következtében. Több szakértő arra jutott, hogy biztonsági szempontból ugyan érthető az államok hozzáállása, de a muszlim nők szempontjából kontraproduktív a tiltás, mivel sokkal több rasszista támadást kell elszenvedniük.

Szerényi Gábor rajza

A koronavírus terjedésével az Egészségügyi Világszervezet nyomatékosan kért mindenkit, aki köhögött, hogy viseljen arcát eltakaró maszkot vagy kendőt. Ennek következtében számos ország és nagyváros hozott döntést a tömegközlekedésben, üzletekben vagy hivatalokban való maszkviselésről. Azóta több muszlim nő nyilatkozott, hogy inkább hordanak maszkot, mint nikábot, mert így nem kell tartaniuk a negatív hozzáállástól, hiszen ugyanúgy tesznek, mint nyugati társaik: védik az egészségüket. A Twitteren ezért többen felteszik a kérdést, hogy mi különbség van a vallási és az egészségi okból való arctakarás között. A válasz általában az, hogy semmi, és a nyugati társadalom hipokrita, mikor tiltja a muszlim nők hagyományos viseletét. Mások felhívják a figyelmet, hogy féligazság összekeverni az egészségügyi maszkokat a nikábbal, mivel az előbbi speciális anyagból készül, és szűrőfunkcióval is rendelkezik. Igaz – teszik hozzá –, a nagy többség által hordott textilmaszkokra ez nem áll. Megint mások azt mondják, hogy a koronavírus tulajdonképpen elérte, amit a politikusok nem tudtak: egyenlőséget teremtett. Mivel a maszk mindenkin egyforma, nem látszik rajta, ki milyen okból viseli, csupán, hogy betartja az állami előírásokat.

Az angol, amerikai és francia sajtóban több muszlim nő is megszólal, hogy remélik, a vírus okozta maszkviselés megtanítja a politikusokat, nincs semmi veszélyes az arc eltakarásában, ugyanúgy lehet benne ügyeket intézni és beszélgetni. (Korábban egy tanárnőt azért bocsátottak el Nagy-Britanniában, mert csak nikábban akart tanítani, miközben az iskola szerint az akadályozta a gyerekekkel való kommunikációt.) A twitterezők azonban ezt kétlik, mivel a vírus lecsengésével egyre kevesebben viselnek maszkot, a kritikus tömeg elérése után pedig egyértelművé válik, hogy a maszkviselők indoka nagy valószínűséggel nem az egészségükért való aggodalom.