Sárkányfogak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Elmondja, miként befolyásolták a döntés következményei a kutatói és intézményi sorsokat.

2020. 07. 23. 11:24
Őslénytani lelet a felvidéki Gombaszög területéről Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum

Trianon hatásait vizsgálva a szerzők számos egyéni sorsra is kitérnek, köztük két lepkész fivérre, akiket a békediktátum választott el örökre. Ebben a részben történik említés arról is, hogy az erdélyi szász tudományos kör a magyarnál jobban vészelte át a változásokat, mivel jól szervezett intézményei védelmében már korábban is együttműködött a kisebbségi román erőkkel.

A személyes sorsok mellett a tárlat kurátorai fontosnak tartották, hogy a vándorló intézményekről is megemlékezzenek, és hosszabban értekezzenek arról, milyen hatása volt az ország feldarabolásának a tudományos életre, az ásvány-, kőzettani és gerincesőslény-tani kutatásokra, hogyan szabta át a békediktátum a gyűjtési területeteket, milyen ásványlelőhelyek kerültek a határon túlra.

A Velünk élő Trianon alfejezetben a múzeum azon munkatársainak családfájára vethetünk pillantást, akiknek felmenői kötődnek a határon túli területekhez, vagy éppenséggel ott születtek. Velük együtt kalandozhatunk a darabokra szabdalt történelmi Magyarországon, a csapatmozgások és határmódosítás függvényében.

A szakmaiság az Otthonunk, a Kárpát-medence című fejezetben jön elő töményebben, így elő kell bányásznunk életföldrajzi és biológiai ismereteinket. A történelmi Magyarország területén a Bihar-hegység volt az egyik olyan terület, amely ontotta a fantasztikus gazdagságú leletanyagot. A Bihar esetében a fantasztikust akár szó szerint is érthetjük, hiszen a barlangokban talált ősmaradványokról az itt élők régebben azt hitték, azok sárkányfogak, sárkánycsontok.

A határokon átívelő együttműködésekből is kapunk példákat, hogy milyen területen, milyen témákban (barlangok, földigiliszták, dinoszauruszok, kétéltűek, hüllők, Pannon-tó, történeti embertan), milyen eredményekkel és hogyan dolgoznak együtt a trianoni országhatárok különböző oldalain tevékenykedő szakemberek.

A kiállítás alkotói megjegyzik, hogy a mehádiai tapogatósbogár, amely a bánsági hegyvidék bennszülött faja, 1912 óta címerállata a Magyar Rovartani Társaságnak. De mivel a határon túli bogarat eszébe sem jutott senkinek másra cserélni, az most már magyar fajnak tekinthető.

A virtuális tárlat tudáspróbával, vendégkönyvvel, impresszummal és webhelytérképnek nevezett tartalomjegyzékkel zárul.

(Trianon – Természetrajz a Kárpátoktól az Adriáig, virtuális kiállítás, Magyar Természettudományi Múzeum. Elérhető: https://trianon.nhmus.hu/hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.