Skótos lányok

Az egykori „skótos lányok” úgy nyilatkoztak, hogy iskolájuk életre szóló útravalót adott számukra.

Ozsda Erika
2020. 07. 31. 10:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Prém Margit, aki 1944-ben hatvanévesen hunyt el, újpesti otthonát a református egyházra hagyta. Ebből a családi házból alakították ki a kötet borítóján látható Újpest-újvárosi Református Gyülekezet kis templomát. Rojkó Annamária monográfiája Prém Margit pályaképét rajzolja meg, akinek élete összefonódott a Református Skót Misszió iskolájával. A misszió egykori budapesti lelkésze látta meg a pályakezdő tanítónőben az elhivatott pedagógust. Prém Margit 1905-ben lépett be a tantestületbe, és tagja maradt annak élete végéig.

A protestáns Skót Misszió Pestre telepedése hosszú és kalandos történet. Tanításuk szerint Krisztus második eljövetele akkor lesz lehetséges, ha minél több zsidót áttérítenek a keresztény hitre. Az első skót misszionáriusok a XIX. század negyvenes éveiben érkeztek Magyarországra, ahol iskolát és templomot is építettek maguknak. Több mint egy évszázadig működött a fővárosban a Református Skót Misszió iskolája, a „skót iskola”. Az első osztály 1844-ben indult el. Kezdetben különböző bérelt tantermekben tanítottak, 1869-ben épült fel saját épületük a Hold utcában. A polgári iskola Prém Margit vezetésével 1907-ben tizenkilenc növendékkel indult. A gyarapodó létszám miatt az épület egyre szűkösebbé vált, ezért a Skót Misszió elhatározta, hogy új iskolát építtet. A terézvárosi, Vörösmarty utcai épület 1910-ben négynapos ünnepség keretében nyílt meg. 335 növendék vette birtokba. Az épület egyszerre adott otthont az iskolának, a misszionáriusoknak, a gyülekezetnek, valamint Prém Margitnak. Az igazgatónő szenvedélyes utazó volt, szinte valamennyi európai országban járt.

A „Skót” falai között mozgalmas diákélet folyt, ünnepélyeket, teadélutánokat, tornabemutatókat tartottak. Az 1910-es évek derekán nem mindenki nézte jó szemmel az iskolában folyó tevékenységet. Az első világháború is jelentős változásokat hozott az intézmény életébe, hiszen Magyarország és Skócia ellentétes oldalon álltak. Az 1920-as években Prém Margitot azonban már a főváros egyik legmodernebb szellemű iskolája igazgatónőjeként tartották számon. Pedagógusi munkája mellett arra is jutott ideje, hogy az angolszász ifjúsági és protestáns irodalom néhány művét is lefordítsa.

De a politika beszivárgott az iskola életébe, a zsidótörvények után a zaklatás egyre erősödött. A második világháború kitörését követően a skót iskolában folyamatosan nőtt az izraelita növendékek száma. Prém Margit zsidó diák­lányok százait vette fel, hogy az iskola falai között óvja meg őket. Legjobb barátnőjével, Jane Haininggel, az iskola internátusának skót misszionárius vezetőjével különleges munkát végeztek. Az igazgatónő egyre többet betegeskedett, 1941 novemberében nyugdíjba vonult, de négy nappal később a dunamelléki református püspök visszahívta az iskola élére.

1944. március 19-én Magyarországot megszállták a németek, az iskola nem működhetett tovább. Névtelen feljelentés alapján az intézményben megjelent a Gestapo, és Jane Haininget letartóztatták, mivel zsidókat bújtatott. Prém Margiték mindent elkövettek a skót nevelőnő kiszabadításáért, eredménytelenül. Jane-t – ahogy később az internátusból hazaküldött vidéki zsidó lányok túlnyomó többségét is – Auschwitz­ba deportálták. Volt olyan osztály, ahol csak ketten-hárman élték túl a háborút. Prém Margit, akit az események teljesen összetörtek, altatótúladagolásban halt meg. Több mint három évtizeden keresztül vezette a budapesti Skót Misszió Elemi és Polgári Leányiskoláját.

Jane Haining nevét a Lánchíd és Erzsébet híd közötti pesti rakpart viseli. A növendékek között dicsérve említik meg Ruttkai – akkor még Russ – Éva nevét. Az egykori „skótos lányok” az öregdiák-találkozókon úgy nyilatkoztak, hogy iskolájuk életre szóló útravalót adott számukra erkölcsi tanításból és közösségi élményekből.

A kötet Prém Margit már-már regénybe illő életútját olvasmányosan rajzolja meg, kiegészítve családja történetével és társadalmi háttérrel. Az igazgatónő és iskolája emlékét őrző művet levelek és fotók teszik színesebbé. Rojkó Annamária kutatásának köszönhető, hogy Prém Margit munkássága, illetve a Skót Egyház magyarországi működése egy időre a figyelem központjába került. Érdemes megjegyezni a szereplők nevét.

(Rojkó Annamária: Prém Margit missziója – „Hogyan tegyünk jót?” Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 216 oldal. Ára: 2500 forint)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.