Igéző szemek

Nagy az esély arra, hogy a világot behálózó ötök hamarosan hattagúvá válnak. De az is megeshet, hogy egyből heten vagy nyolcan lesznek. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy „szemekről” van szó, akkor válik igazán bonyolulttá a kérdés. A világ legrégebbi anglofon hírszerzői együttműködése most Kínára összpontosít.

Kínai technikus mobilozik rakétakilövés előtt. Új eszközök, régi stratégia? Fotó: REUTERS/Jason Lee

Jó pár évtizedig sikerrel titokban tartották az Echelon névre keresztelt rendszert, amelyből a kilencvenes évek végén keletkezett botrány. Ekkor Európában és az amerikai kongresszusban is vizsgálták a telefonbeszélgetések lehallgatására alkalmas rendszert. Aztán a kétezres évek kezdetén jött a terrorizmus elleni harc. Az Öt Szemnek vajon fel kell adnia azokat a technológiai előnyöket, amelyek az „ellenség” megfigyelésére alkalmasak? Hát persze, hogy nem, és ezt számtalan országban törvényben is rögzítették. Az Echelon olyan, az egész Földet behálózó rendszerré fejlődött, amely képes volt nemcsak a magán- és kereskedelmi vagy államközi kommunikációt lehallgatni. Helyesebben csupán data­adatait, amelyek azt rögzítik, hogy valaki ekkor ezzel a személlyel lépett kapcsolatba, beszélgetésük pedig ennyi és ennyi ideig tartott. Ha előre kiválasztott célszemély beszélgetéseit akarják tárolni, arra is van mód.

Kínai technikus mobilozik rakétakilövés előtt.
Új eszközök, régi stratégia?
Fotó: REUTERS/Jason Lee

Az ilyen kiterjedt rendszer, amelyet bátran nevezhetünk világméretű, hatalmas fülnek, alkalmat adott még a szövetségesek lehallgatására is. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek, az NSA-nek, az Öt Szem egyik központi elemének egyik munkatársa, Edward Snowden, úgy gondolta, hogy erről tudnia kell a világnak: 2013 végén két adatokkal teli laptopjával elhagyta hazáját, és végül az orosz fővárosban kötött ki. Az ő beszámolóiból és bizonyítékaiból tudjuk, hogy az Öt Szem a különböző számítógépes programjain keresztül valóban mindenről tud, ami elektromos kommunikáción megjelenik. Snowden szerint ezzel olyan nemzetek feletti kémszervezet jött létre, amely a Prism, a Muscular, a Stateroom és még számos egyéb speciális programja révén szinte mindenről értesül. Vezető politikusok tűntek fel a lehallgatási listákon, amelyekről Snowden beszámolt, például Angela Merkel német kancellár, akinek mindhárom telefonját lehallgatták.

Ezt a hatalmas botrányt az Öt Szem és a benne főszerepet vivő amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség túlélte, mert a világot vezető politikusok rájöttek, hogy az ellenséget és szövetségest érintő kíváncsiságvágyukat mással nem tudnák csillapítani. Az avatatlan fülektől a legfontosabb vezetők megpróbálják óvni kommunikációjukat. A minapi hírek szerint Donald Trump amerikai államfő azt közölte: megfontolja, hogy elnöki kegyelemben részesíti-e a korábban általa is csak „hazaárulónak” minősített Edward Snowdent.

A világban hihetetlen versenyfutás folyik azért, hogy valamelyik ország valóban taggá válhasson. Eddig is működött hírszerzési információcsere a különböző államok között, a „szemek” hajlandónak mutatkoztak megosztani bizonyos érzékeny értesüléseiket. Az évek során létrejött a Kilenc Szem együttműködés, amelybe öt alaptagállam mellett Dánia, Franciaország, Hollandia és Norvégia nyert bebocsátást. A Tizennégy Szem úgy alakult ki, hogy a felsorolt kilenchez csatlakozott még Belgium, Német-, Olasz-, Svéd- és Spanyolország. Ezek az államok csupán különböző szinteken vesznek részt az információcserében.

A közelmúltban az anglofon országok – nyilván az Egyesült Államok felvetésére – úgy döntöttek, hogy megnyitják a lehetőséget új alaptaggá válásra. Japánt emlegetik az első helyen, de az ázsiai térségben vágyik e megtisztelő szerepre, a tagság elnyerésére Dél-Korea és Szingapúr is. A legfontosabb feladat, amelyet az amerikaiak ki akarnak osztani az új tagjelöltnek, Kína elsődleges megfigyelése. Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo, aki régebben a Központi Hírszerző Ügynökséget, a CIA-t irányította, a jelenlegi körútjain is azt hangsúlyozza, hogy fel kell tartóztatni Peking előretörését. Tokió már üdvözölte, hogy az első körben Washington rá gondolt.

Ezzel együtt az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fokozza a ritkaföldfém-kitermelését, hogy a világ ne függjön annyira a kínai kiviteltől. Ugyanis e ritka fémek tekintetében Peking uralja a világpiac kilencven százalékát. Ez olyan fejlett technológiák alapanyagául szolgál, mint a számítógép, a laptop, a mobiltelefon, de ritkaföldfémeket felhasználnak műholdak, lézerek és rakéták gyártása során is. Ez az egyik gazdasági vonzata az Öt Szem együttműködésnek. Japán az év elején, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, megkezdte a Kínában termelő gyárai szép lassú kivonását, egyes szakértők szerint ez több százmilliárd dolláros veszteségeket okoz a szigetországnak. Tokió mégis emellett döntött, hogy ne hagyja magát zsarolni az ázsiai óriástól.