Komplex magyar élmény

A műteremlakás némi vizuális sokkal jár. Mindenhol képek, fejdíszek, ékszerek, terítők, fotók, próbababák, kalapok. Nem kevésbé meglepő a házigazda, Németh Hajnal Aurora gyönyörű ruhája és nyakéke. Viselője több művészeti ágban alkot: szobrokat, installációkat, egyedi ékszer- és ruhakollekciókat készít, színházi díszleteket, jelmezeket tervez és kivitelez, üvegablakokat fest, performanszokat rendez.

Aurorát sokan máig csodabogárnak tartják. Szia, magyar Frida Kahlo! – köszönnek rá az utcán Fotó: Bach Máté

Akik először lépnek be az otthonába, többen öt perc magányt kérnek, hogy befogadják a látnivalót.

– A hitvallásom, hogy mentsük meg, amit lehet – tessékel beljebb Aurora. A konyhában az uralkodó szín a fekete és a piros. Először az ajtó fölött látható széki vőlegénykalap-díszeket, majd a székre akasztott két kis kalotaszegi mellényt csodálom meg. Az előszobában kis polcokon helyezte el az előadásain használt kalapokat. Kedvenceit, a kasmírkendőket rögtön a bejárati ajtó mellé akasztgatta fel. Díszes képkeretekben háttéranyagokra vagy régi horgolt csipkékre installálja a nyakékeket és a fülbevalókat. Legextrémebb ékszere is itt látható, mely 3D-s nyomtatóval készült. Ezért az üvegfestéssel és Swarovski-kövekkel díszített munkájáért 2017-ben Hungarikum Díjat kapott.

Nem dobjuk ki, felújítjuk

A színpadi kellékként használt színes művirágok mellett egy gyönyörűen felújított láda áll, melynek matt fehér alapra rajzolt mintáit rábaközi hímzések inspirálták. A műteremajtó mellett álló próbababát nyomtatott virágos szoknyába és hozzá illő fűzőbe öltöztette. A sátoros matyókendő a fejen körbeér, így viselőjének csak az arca látszik ki. A kollekció a Gombold újra! pályázatra készült, a közönség a torontói divatbemutatón láthatta először. Aurora a régi tárgyak iránti szeretetét régiségkereskedő szüleitől örökölte. Szüleivel vásárokba utazott, figyelte, hogyan alkudoznak az emberek, mit néznek meg, mit vesznek a kezükbe. Megtanulta, hogy a régi tárgyakat nem dobjuk ki, hanem felújítjuk, és új életet adunk nekik. Hétévesen a pécsi régiségvásárban beleszeretett egy strasszokkal kirakott úri hímzéses mellénybe. A szülei nem akarták megvenni neki, de az árus annyira megsajnálta, hogy neki adta.

– Az erdélyi feketetói vásár máig a népi világ nagy eseménye. Ott még lehet autentikus viseleteket venni – világosít fel Aurora, aki miután gyerekkorában elkezdett néptáncot tanulni, egyre tudatosabban gyűjtötte a viseleteket, hogy legyen többféle rendje – kalotaszegi, mezőségi – mindenféle kiegészítőkkel. Erdélyi tánctáborokba járt, ahol bekopogtattak házakhoz, hogy van-e viselet eladó. Sokat segített a tanára, Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, aki a mai napig mentora. A győri Révai Miklós Gimnáziumban, a humán osztályban mindenki ügyvédnek, jogásznak, bírónak készült, egy ideig őt is magával ragadta ez a világ. Végül mégis az Iparművészeti Egyetemre adta be a jelentkezését szilikátipari tervezőművész szakra. Az egyetem előtt és alatt Hefter László üvegművész vette szárnyai alá. Úgy képzelte az életét, hogy Németh Hajnalka néven üvegablakfestő, restaurátor lesz, de mivel ezen a néven dolgozott már egy művésznő, felvette az Aurora művésznevet.

Az egyetem alatt restaurátorként dolgozott, mellette üvegszobor-installációival, hanganyaggal és videóval készült a képzőművészeti kiállításokra. A 2008-as gazdasági válság az üvegfestő cégüket is elérte, lehúzták a rolót. Újra kellett kezdenie mindent. Egy díszletkivitelező műhelyben talált munkát, ahol szobrokat mintázott és húszméteres vásznakat festett kézzel. Majd megkereste a Győri Balett, hogy tervezne-e nekik díszletet. Boldogan vállalta, hiszen gyerekkori bálványaival dolgozhatott együtt. Később az ExperiDance és a Soproni Balett is munkát ajánlott. Idővel azonban a díszlettervező cég is tönkrement, újabb kihívás elé állítva Aurorát. Szerencsére a műhelyük ismét munkát kapott: a szarvasi Mini Magyarország makettjeinek elkészítésével és a világ több pontján szabadulószobák építésével bízták meg őket. Hamarosan megnyílik Szejkefürdőn a Mini Erdély-park, ahová szintén ők készítik a kúriák, várak, kastélyok, erődtemplomok makettjeit. Négy évvel ezelőtt megkereste egy fotóscsapat, hogy ruhagyűjteményéről sorozatot készítsenek. Az ő győzködésükre és inspirálásukra született meg saját weboldala és az Aurora FolkGlamour dizájn. A gyűjtemény autentikus magyar viseletek és azok újragondolásából született ruhák és ékszerek tárháza.

Belépünk a műterembe. Az asztalon virág, csészék és aprósütemény. Aurora mindennek megadja a módját. – Tölthetek teát? – kérdezi. Azon már nem is csodálkozom, hogy herendi készletben szolgálja föl. Izgulok, nehogy leöntsem a szép terítőt, főleg ne Aurora ruháját. Szereti az embereknek, az eseményeknek és a helyeknek megadni a tiszteletet azzal, hogy szépen fölöltözik.

Kilógni a sorból

– Egyrészt a mi feladatunk megőrizni a magyar viseleteket, másrészt az én márkám akkor hiteles, ha én is abban járok – magyarázza. – Ami most rajtam van, azt Kányádi Sándor Fekete-piros versei ihlették. A kalotaszegi gallérhoz fekete-piros medált és fülbevalót álmodtam. A derekamon gyöngyös övet viselek, mely egy szétszedett kalotaszegi kötény darabja. A Zsámbokról származó pliszírozott szoknyát piros alapon fekete bársonycsíkokkal díszítettem. A 12 méter anyagból készült tüllszoknya a keményített alsószoknyát hivatott pótolni. Szeretem a tüllszoknyát, mert szép nőies sziluettet ad. A szegedi papucs nem autentikus, A halálra táncoltatott lány balladájához készült. A fölsővel együtt Hungarikum Díjat kapott. A papucs, melyen az életfa és két páva látható, kézi-gépi hímzéssel készült, vagyis megrajzoltam a mintát, a kalocsai hímzőnő pedig kézzel irányította, hogy merre öltsön a varrógépe. Nem vagyok néprajzkutató, csak szeretem a népművészetet, és próbálok folyamatosan tanulni.

Aurorát sokan máig csodabogárnak tartják. Szia, magyar Frida Kahlo! – köszönnek rá az utcán
Fotó: Bach Máté

Az autentikus viselet tartást ad, abban nem lehet görnyedten ülni, állni, csoszogni. A régiek ismerték az egyes darabok, a színek és a díszítések módját. Más volt a templomba menő viselet és más a „hétköznaplós”. Viselője kifejezte vele életkorát, családi állapotát, foglalkozását, hogy milyen alkalomra öltözött. Úgy készítették, hogy több generációt is kiszolgáljon.

Aurora mindig szeretett kilógni a sorból. Hétéves kora óta hord népviseletet. Egy nap mezőségi hímzett fodros ingben ment iskolába. A néprajztanára kiállította az osztály elé, hogy nézzék meg, milyen szép és különleges darabot visel. Nem aratott osztatlan sikert a társai között. Sokan máig csodabogárnak tartják. Szia, magyar Frida Kahlo! – köszönnek rá az utcán. Bántja, ha rosszindulatú megjegyzést tesznek az öltözékére, ennek ellenére, ha olyan kedve van, tüllszoknyában megy a piacra.

Teázás után a műteremben nézünk körül, ahol szintén alig van szabad hely. Itt látható ruhagyűjteményének egy része, bujkák, kabátok, mellények, néhány általa áttervezett darab. A viseleteket fotózásnál és divatbemutatókon használják, illetve előadásokhoz, alkalmakra kölcsönözhetőek. 2017-ben is a saját ruhatárából válogatta össze a jelmezeket, amikor felkérték, hogy rendezzen egy előadást Torontóban a kinti magyar közösséggel. Így született meg a Mesés Aurora Folk­Glamour című divatbemutató. Autentikus népviseleteket, azokból inspirálódott ruhákat és ékszereket mutattak be, valamint magyar népmesék, balladák és legendák keltek életre.

Olyan muzsikusokkal is együttműködik, akik a népi kultúra felhasználásával saját stílust alakítanak ki, például a Góbé zenekarral. Modellek helyett néptáncosokkal dolgozik, akik a mesélő – Lanczendorfer Zsuzsanna és Herczku Ágnes – történeteit adják elő. A viseletekkel, a néptánccal, népzenével, a mesékkel, a legendákkal és a balladákkal komplex magyar élményt nyújtanak. Előadásával azóta is sok helyre hívják. A balladákhoz készült viseleteit a műteremben a próbababákon csodáljuk meg, először Kádár Kata (székely népballada) fekete piros ruháját, melynek öve bagi főkötő fejdíszből készült. A másik darab Görög Ilona (rugonfalvi ballada) fehér menyasszonyi ruhája. Fűzője párnahuzatból, övrésze bagi főkötőből, a hozzá való masni férfimellénydíszből készült. Selyembojt is fityeg rajta. (A bojtot régen tréfásan seggbosszantónak hívták.) A dulándlé, vagyis a fátyol kalotaszegi, magyarvistai. A Hany tündére című hansági meséhez készült ruha fő mintája magyarbikali nagyírásos hímzésminta. Pártája eredeti rimóci, öve sárközi perém, mely régen fejdísz volt.

Az első nyakék

Aurora megmutat egy nagy fekete ékszert, mely élete első lázsiása, vagyis pénzérmés nyakéke. Egy ideig pénzérméket tett a foglalatba, majd csiszolt és festett üveget, aztán háromdimenziós porcelánvirágot, tűgobelint, különleges régi dolgokat.

A zsebórákból készült nyakékeket, medálokat ­Aur-Órának nevezte el. A tekerő helyére drágaköveket – zafírt, rubintot, smaragdot – foglal.

A műteremben ide-oda lépek, forgolódom, hogy semmiről ne maradjak le. Mit látok még? A szivárvány minden színében hajpántokat kisebb-nagyobb virágokkal, hullámcsatokat matyó mintákkal. Ezeket a megrendelői és a rajongói is szívesen viselik. Szintén képkeretben kapott helyet egy gyönyörű ezüst nyakék, melybe Szent Teréz alakját foglalták. Tordai Hajnal jelmeztervező dédapja festett egy portrét X. Piuszról, melyet elküldött a pápának, aki 15 megszentelt úti szentséget küldött cserébe. A jelmeztervező ennek egyik darabját ajándékozta Aurorának. A kiállított cipők a ruhakollekciókhoz tartoznak. Ugyanabból az anyagból készültek, és a hímzésük is megegyezik. Mind az öt szett látható lesz a Hungarikum díjasok bemutatóján, augusztus 20-án a várban. Aurora kérésére beírok az emlékkönyvébe. Azzal búcsúzik el tőlem, hogy szerinte minden ember gyönyörű, csak meg kell tanulni az előnyös dolgokat hangsúlyozni magunkon. Ha minden passzol rajtunk, az harmóniát sugall.

Az utcán megnézem magam egy kirakat üvegé­ben. Lesz mit átgondolni hazafelé.

Névjegy

Németh Hajnal Aurora 2007-ben a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem szilikátipari tervezőművész tanszéken, üveg szakon, 2008-ban a vizuális és környezetkultúra tanszéken végzett. Alkotásaiban az ipar- és képzőművészet, valamint a magyar népművészet elemeit vegyíti. A többszörös Hungarikum díjas művész eredeti viseletdaraboknak, kiegészítőknek és ékszereknek ad új életet.