Lyukas sajt

Van esélye a csomópontnak, egy elhordott dombnak, és egy téglavető helyének városi térré alakulni?

Sokszor átdolgozott, vitatott, helyét kereső tér a Széll Kálmán tér. A budai vár kapuja, remek átszállóhely, rengetegszer megfordulunk itt, mégis úgy érezzük, nem maradnánk sokáig – de miért nem?

A Széll Kálmán tér állandóan nyüzsgő fel-leszálló hely. Mindig is az volt: három út találkozásánál jött létre, bár korábban a város nem tudott ezzel a dombszerű képződménnyel mit kezdeni, így inkább kikerülte. A Széna tér – a vele összenőtt sziámi iker szomszédja – volt az igazán városias, épületekkel körülzárt terület. A domb egy részét elhordva a mai Széll Kálmán tér helyén téglavető működött. Később az omnibuszvonalak megjelenésével és a budai körút rendezésével a téglagyárat bezárták, helyén sportpályákat létesítettek. Az 1930-as években kezdték el közlekedési csomóponttá fejleszteni a teret, ekkor készült a dombot átfúró villamosalagút. Közlekedési csomópont jellege a hetvenes években a gyalogos-felüljáróban és a metró legyezőépületében csúcsosodott ki. Igazi nagy forgalmi csomópont lett, amelyre szinte a szélrózsa minden irányából érkezik valaki vagy valami. Nyúlványaival beköti a Hűvösvölgyet, Dél-Budát, a Nagykörutat és a budai hegyeket, dombokat, sőt a metrómegállóval még a föld alá is benyúl.

A tér megújult 2015-ben, a cél a romló állapot javítása volt úgy, hogy a közlekedési rendszer alig változott. Az árusok, hittérítők, gyanús alakok eltűntek, a terület közepe tisztább, átláthatóbb lett. A látványt rontó épületek, bódék a partfalakba kerültek, és kedvező módon a tér mérete is csökkent azzal, hogy az északi oldalon új, hosszú falat kapott a villamosok kiállását biztosító üzemi épülettel. Középen így kisebb városi tér alakult ki a nagy közlekedési csomópontba zárva.

Széll Kálmán szobrának rögzítése a róla elnevezett téren
Fotó: MTVA Bizományosi–Nagy Zoltán

Most újabb átépítést terveznek, a korábbi pályázati tervekben már fellelhető átjárót nyitnak a Városmajor irányába, amely szintbeli kapcsolatot biztosít majd a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak a Krisztina körút felé. A gyalogosalagút nemcsak a közlekedést segíti, hanem a felújított Postapalota – új nevén Buda Palota – alsó szintjén tervezett Pénz- és Banktörténeti Múzeum bejárata is innen nyílik majd.

Úgy tűnik tehát, hogy a Széll Kálmán tér folyamatosan fejlődik, alakul… De vajon van-e esélye egy forgalmi csomópontnak, egy elhordott dombnak, egy téglavető helyének városi térré alakulni? A helyeknek múltjuk, történetük van, és ritka az olyan, amelyik elfeledné múltját. Így van ez esetünkben is: nem tud szabadulni túl nagy és túlságosan forgalmi jellegétől, gödörszerűsége pedig még inkább fokozza kellemetlen érzéseinket. Talán sosem lesz belőle jó tér, de nem is kell, el kell fogadnunk, hogy ez átszállóhely, a teret az eredeti helyén, a Széna téren kell keresnünk és létrehoznunk, ahol a térnek városias méretei, térfalai vannak, bár mára már hiányosak. A Széll Kálmán tér sem méreteiben, sem az alakja miatt nem alkalmas erre. Arányai (térfalak magassága és szélessége) túlságosan nyitott területet mutatnak, alakja pedig torz háromszög, amelynek két sarka is felnyílik, így a térhatárok nem érzékelhetők. Egy jó tér aktív, azaz élő térfalakkal, üzletekkel, kávézókkal van tele. Itt sajnos a háromszög sík oldalán a forgalom öli meg az életet, a másik két oldalt pedig a domb üressége határozza meg. Ezt javítja majd a városmajori kapcsolat, hisz az egyik domboldal így alul részben beépül, funkciót kap. A megnyitás azonban az átjáróházjelleget is fokozza. Az új kapcsolat előnye, hogy ha merünk végre nagyot álmodni, és sikerül az Ördög-árok vonalát (Városmajor–Vérmező–Tabán) igazi gyalogos-kerékpáros zöldfolyosóvá alakítani, az alagút ehhez jól kapcsolja majd a Széll Kálmán teret. Míg a „Moszkva” házakkal körbeölelt átszállóhely marad, a városmajori zöld kellemes sétáló-, sportolótengellyé formálódik. A Margit körút a Széna térrel, a Mechwart ligettel és a Kacsa utca–Varsányi Irén utca tengellyel igazi pezsgő belvárossá alakul.

A Széll Kálmán tér lyukacsos sajt, mely az alagúttal újabb jóízű járatot kap. Összeköti, átereszti magán a jól működő helyeket, a sajt pedig minden ízt begyűjtve egyszer finommá érik majd.