Szembeszél

Európa leghosszabb tókerülőversenyén kétszer, a negyvenes évek elején nyert női kormányos. Kultsár Istvánné Gordon Evelyn emlékére 2011 óta létezik különdíj, a Kékszalagot mégsem lepik el a női hajók. A változás azonban elkezdődött, nemzetközi szinten is egyre több a női vitorlázó.

A tavalyi mezőny látképe Balatonkenesén Fotó: MTI–Varga György

A régi tengerészbabona szerint a nő csak balszerencsét hoz a fedélzeten. A #metoo nyomán azonban számos sportban, így a vitorlázásban is elindult a változás a nemi egyenlőség megteremtésére, bár az út még hosszú. A World Sailing Trust decemberben hozta nyilvánosságra lesújtó kimutatását, miszerint a női vitorlázók 80, a férfiak 56 százaléka szerint probléma a nemi egyenlőtlenség a vitorlázásban. Diszkriminációval a női válaszolók 59, míg a férfiaknak csak 14 százaléka találkozott.

A megoldáson évek óta dolgoznak a legfontosabb vitorlásszervezetek, a cél, hogy a sportág a lovagláshoz hasonlóan azonos keretek között versenyeztesse a férfiakat és a nőket. Természetes, hogy a két nem a testi adottságai miatt más feladatokat végez el könnyebben és gyorsabban, így a World Sailing olyan hajóosztályokat igyekszik bevezetni, ahol vegyes párosban dolgozhatnak a csapattagok, kiegészítve egymás készségeit. A riói olimpián mutatkozott be például a Nacra 17 katamarán osztály, és Pekingben több kétszemélyes vegyes páros is várható. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 70-80 százalékos férfi részvételt szeretné az 50-50 százalékos nemi arányhoz közelíteni. A döntésnek persze vannak kárvallottjai is. Berecz Zsombor a magyar vitorlássport addigi legnagyobb sikerét érte el, mikor tavaly finndingiben világbajnok lett, megszerezve ezzel az olimpiai kvótát. Az elhalasztott pekingi olimpiára is éremért indul, és tisztában van vele, hogy ez lesz az első és valószínűleg az utolsó alkalom, hogy ezzel a hajóosztállyal olimpikon lehet, mivel azt a 2024-es programból már törölték. A finndingi a legnépesebb hajóosztály, a Masters-versenyeken négy-ötszáz hajó vesz részt, de női megfelelője nincs, mivel minimum 90 kilós versenyzők indulhatnak. Az olimpiai súlyhatár nőknél 70 kiló. Szintén vesztese az egyenlősítésnek a 470-es hajóosztály, amelyben a junior Európa- és világbajnok Gyapjas testvérek versenyeznek.

A bírálók szerint a sport genderalapú megközelítése a minőség rovására megy majd, hiszen olyan női vitorlázók is bekerülhetnek, akik korábban nem ütötték meg a szintet. A profi női vitorlázók azonban cáfolják ezt, véleményük szerint az elvárások nem változnak attól, hogy új hajóosztályokban lehet versenyezni. Ráadásul a vitorlázás az egyik legtöbbet változó sportág az olimpiák történetében: mindössze kétszer nem szerepelt a nyári olimpiák történetében, de hajóosztályai folyamatosan alakulnak.

A nagyhajós versenyeken is nyitnak a női versenyzés felé, a Volvo Ocean Race új szabályai értelmében ha csak nőkből áll a csapat, akkor tizenegyen lehetnek a hajón, a vegyes csapat tíz főből állhat, a csak férfi legénység pedig mindössze hétből, a korábbi nyolc helyett. Egyre több nemzetközi kezdeményezés indul a női vitorlázás népszerűsítésére, például a 2015 óta létező amerikai Magenta Project vagy a dán WOW (Women On Water). Utóbbi Magyarországra is megérkezett: az idei 52. Kékszalagon az akár a dobogóra is esélyes The Red Extreme 40 katamarán fedélzetén Virág Flóra ifjúsági világbajnoki hatodik helyezett lesz a kormányos.

A tavalyi mezőny látképe Balatonkenesén
Fotó: MTI–Varga György

Hazai kezdeményezésekben sincs hiány. Kovács Magdolna, a Csak a Nőknek Magazin és Női Klub alapítója két évvel ezelőtt találta ki, hogy ideje Magyarországon is megmutatni a női vitorlázást, és összehozott egy csak nőkből álló mancsaftot (legénységet), amelyet Hirschler Judit (háromszoros magyar bajnok kalóz hajóosztályban) vezetett a szintén sikeres versenyző lányaival együtt. A család az idei megméretésre is visszatér.

– Valóban létezik egyfajta előítélet a női vitorlázókkal szemben, ahogy a repülőgép-pilótáknál is a férfiak jutnak az emberek eszébe – mondja Hirschler Judit. – A vitorlázás legalább annyira taktikai sportág, mint erőnléti, és a taktikát nem szokták a nőkhöz társítani. A női hajóosztályoknál kisebb szokott lenni a vitorla, kisebb a súly.

Judit 1976-ban kezdett versenyezni, akkor ő volt az egyetlen női résztvevő, mára sokkal többen jelentkeznek, így úgy látja, hogy éppen a példamutató kezdeményezéseknek köszönhetően változik a helyzet. A Balatonon divattá vált, hogy családok teljes hétvégéket a vízen töltenek, ahogy Judit fogalmaz, „inkább kirándulnak, mintsem versenyeznek”, így egyre kevésbé él az elképzelés, hogy a vitorlázás úri sportág, amire csak a sikeres férfiaknak van pénzük és idejük. Az idei Kékszalagon is több női hajó vesz részt a Csak a Nőknek pink csapata mellett.

Pásztor Anni, a csapat egyenruháiért felelő divattervező ugyanakkor sok olyan esetet látott, amikor az épp anyává váló feleség kénytelen volt a parton maradni, míg férje kihajózott. Kovács Magdolna is megerősíti, hogy kezdeményezésük egyik mozgatórugója éppen a nők bátorságra buzdítása, hogy merjenek minden körülmények között vízre szállni, főként, ha a Balatonról van szó.

– A Balaton a szívem csücske, olyan meseszép színei vannak a tónak. Egy álmom válik valóra, hogy régóta bakancslistás tervemet, a vitorlázást épp a Kékszalagon sikerül teljesítenem – meséli Sulyok Myrtill marketingszakember, aki az utolsó pillanatban, pótemberként került a csapatba.

Mindig érdekes kísérlet olyan hajóval versenyezni, amelyen amatőrök is vannak, de Hirschler Judit szerint elég egyszer megmutatni mindenkinek a rábízott speciális részfeladatot, majd az edzés alkalmával gyakorolni. Igaz, kérdés, hogy az amatőrök hogyan kezelik az olyan stresszhelyzeteket, mint a rajt vagy a nagy szél, de a hajó inkább a részvételt és az élményvitorlázást célozza, mintsem a győzelmet. Judit szerint szép eredmény lenne, ha 24 óra alatt teljesítenék a 150 kilométeres távot.