Madam Salon – a sanghaji nemzetközi kulturális élet vezetője

Az 1890-es évek elején Amerikába kivándorolt magyar szülők gyermekeként látta meg a napvilágot az USA-ban, a kínai és amerikai forrásokban, többek között későbbi férje könyvében is mindig kiemelik, hogy magyar nő volt, amiből arra következtethetünk, hogy vállalta származását.

A családi ház ma Heng-Fu Historic and Cultural Areas kiállítótermeként működik. A Fritz-villa szépségével talán nem úgy tűnik ki Sanghajban, mint a Hugyecz László vagy Gonda Károly magyar építészek által tervezett sanghaji épületek, de a ház falai közötti emlékek és történetek a magyar vonatkozás miatt ugyanolyan izgalmasak.

Bernadine nemcsak a külföldieket, hanem a helyi neves kínaiakat is meghívta rendezvényeire, ezzel létrehozta Sanghajban az első fúziós, interkulturális szalont, és útjára indította a szalondiplomáciát. Vendégei voltak a híres Song lányok, Kína legbefolyásosabb testvérei, mindkettő a Kínai Köztársaság első számú vezetőinek felesége, továbbá Csang Hszüe-liang, aki Mandzsúria ura volt, valamint Sir Victor Sassoon, Sanghaj egyik leggazdagabb üzletembere, a város playboya. De Bernadine-nál vendégeskedtek a nyugati világ hírességei is, akik Sanghajba látogattak, mint például a Nobel-díjas író, George Bernard Shaw, Charlie Chaplin színész, Miguel Covarrubias mexikói festőművész, akik naplójukban, feljegyzéseikben mind megemlítették Bernadine­ Szold-Fritzet. A magyar asszony a kínai értelmiségiekkel is szoros kapcsolatot ápolt, ugyanis ő volt a kínai PEN Club külföldi tanácstagja, emellett a The China Critic és a China Weekly Review újságokban is fontos szerepet vállalt. Jól ismerte a korabeli neves kínai írókat, filozófusokat és művészeket, mint például Lin Yutangot, a Mi, kínaiak című könyv íróját.

ernadine szalonjában sokszor megfordult Mej Lanfang, a pekingi opera királya, Anna May Wong kínai származású amerikai színésznő és a nemzetközileg is híres-neves önjelölt magyar titkos ügynök-politikus Trebitsch Ignác is, aki Sanghajban már buddhista szerzetesként tevékenykedett.

Bernadine szervezésében megalakult a sanghaji International Art Theatre, amely a város egyik legfontosabb kulturális központjává vált, többek között itt mutattak be először angol nyelvű pekingi operát is, és külön festménykiállítást is tartottak kínai kortárs művészeknek, akik később a kínai művészvilág legmeghatározóbb személyei lettek – mondhatni Bernadine karolta fel és népszerűsítette a fiatal kínai tehetségeket a nyugati elit köreiben. Az asszony sanghaji életét kutatva megismerhető a teljes modern kori kínai irodalmi és művészeti korszak.