A jövő a 2.0-s gazdáké?

Elegünk van a kókadt sárgarépából vagy az ízetlen déligyümölcsből? Az elmúlt tíz évben a kérdésre a termelői piacok adtak választ. A koronavírus nyomán ma az internetes farmoldalak. A termelés digitalizálódása után a bevásárlás is az online térbe kerülhet. Ám probléma, hogy a gazdáknak nincs idejük a digitalizálódásra és a marketingre.

A piacok is nyitva tarthatnak a következő időszakban Fotó: Vajda János Forrás: MTI/Vajda János

Nyolcezer diófa

Sőt magyar termelőt is találni. Klapka György a kétezres évek elején telepített dióültetvényt Csorna és Kapuvár környékén. A festői Osli és Bogyoszló ma nyolcezer fával a termelés központja. Klapka kezdetben Franciaországba járt tanulni, Grenoble-ban, az európai diótermesztés központjában lesett el több fogást, és rájött, hogy a magyar dió jobb is lehet a franciánál, mivel vékonyabb a héja, és formája kúpos helyett gömbölyű. Kalifornia és Chile szebb diót termel, de más az ízük, így Európában kevésbé kedveltek. Halála után biológus lánya, ­Nicole vette át a termesztést. Németországban él, és a pandémia előtt két-három hetente látogatott haza ellenőrizni, minden rendben van-e.

Vallja a magyar mondást, hogy diófát nem magának ültet az ember, hanem a gyerekeinek és az unokáinak. Egy fa hetven-nyolcvan évig is elél, így nagyon büszke, hogy édesapja álma immár az övé is. Az organikus termelés persze nem olcsó: 106 euróért kapható öt és fél kiló dió és dióolaj.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb az a környezettudatos vásárlóréteg, amely inkább fizet a drágább termékekért, hogy cserébe egészséges és kezeletlen zöldséget és gyümölcsöt ehessen. Ráadásul mivel a tavaly augusztusi adatok szerint a friss gyümölcs ára 46 százalékkal drágult éves szinten (a KSH adatai szerint 141 százalékkal lett drágább az őszibarack, 89 százalékkal az alma, 45-tel a citrom, 43-mal a narancs és 12-vel a banán), bőven elképzelhető, hogy még többen lesznek hajlandók immár csak kicsivel drágábban megvenni a termelői árut.

Sütőtökfutár

A járvány paradox módon az európai termelők malmára hajtotta a vizet, sőt a pandémiát megelőzően már itthon is virágzott a termelőipiac-kultúra. A kormány 2012-ben határozta meg a fogalmat, amely szerint a kistermelők könnyített feltételek mellett értékesíthetik saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. A Nébih szerint Budapestet kivéve a kistermelő csak negyven kilométeres körzetben értékesíthet, a fővárosba azonban az ország bármely pontjáról érkezhetnek termelők. Mindezek alapján 2012 óta két és félszeresére nőtt a termelői piacok száma Magyarországon. Azonban a járvány első hulláma alatt a vásárlók ezeket az értékesítési pontokat is féltek meglátogatni. Sokan inkább a nagy hipermarketek online eladásához fordultak, minek következtében a várakozási idő három hétre nőtt egy napi bevásárlás esetén is. Ráadásul mindezt a húsvéti készülődés ideje alatt, amikor a magyarok karácsonyhoz hasonlóan többszörösét vásárolják a megszokott élelmiszer-mennyiségnek.

Az online termelői piacoknak alapvetően három formája létezik. Az egyik a közösség által támogatott mezőgazdaság, amely egyfajta szerencsejátékként is felfogható, mivel a termelők és a vásárlók közös kockázatfizetési közösségén alapul, akik mind a termelés kockázatát, mind a nyereséget arányosan osztják el. A vásárlók egész szezonban minden héten kapnak egy dobozt, amelyben az épp megtermett gyümölcsök és zöldségek találhatók. A Nyíregyházi Kosár az egyik legrégebbi ilyen kezdeményezés, hetente 150-180 családot lát el. A másik fajta dobozrendszerben a rendes zöldségesekhez hasonlóan lehet egy-egy termékből (több)kilós kiszerelésben vásárolni. A harmadik verzió a bevásárlóközösségeké, ahol terméklistát állítanak össze a környékbeli gazdák.

A legtöbb hazai kezdeményezés először a Budapest környéki termelőket fogta össze, majd később terjeszkedett az ország más területeire is. A pilisszentiváni Farmfutár például a Tisza-vidékről szállít októberben-novemberben sütőtököt. A halloween hazai térhódítása a sütőtökből készült ételek reneszánszát is elhozta, így egyre több gazda áll rá a töktermesztésre, a Tisza-vidék pedig különösen kedvező éghajlati és talajviszonyokkal rendelkezik a termesztéshez.

A NekedTerem és az IttaSzezon is pesti székhelyű, de mindkettőnek kiterjedt termelői hálózata van (a NekedTerem kínálatában például a Michelin-csillagos séf, Heiszler Olivér kenyerei is megvásárolhatók), igaz, csak Budapesten és környékén szállítanak. Az üdítő kivételek közé tartozik a debreceni Friss Kosár és a Református Szeretetszolgálat által működtetett Egyháztáji, illetve a koronavírus nyomán egy Facebook-csoportból kinőtt termeloipiac.sk, amely az első szlovákiai magyar online termelői piac, és ahol bárki létrehozhatja virtuális standját.

Hámori Zsuzsa, az IttaSzezon egyik alapítója szerint a cég „2.0-s gazdákat képez”, amelynek nyomán a cég online rendszere segítségével a termelők tervezettebbé tehetik termelésüket, hogy végső soron ne a nagybani felvásárlók határozzák meg a gyümölcsök és zöldségek árát, hanem a gazdák maguk is versenyképesek legyenek. Répássy Zsuzsa, a cég másik alapítója szerint erre azért is van szükség, mert változik a nagyvárosi piacozás, már nem a hazai áruk fórumai, hanem egyszerű elosztópontok. És ezt remekül illusztrálja, hogy a pia­ci árusok nagy része teljesen egyforma ládából veszi ki a teljesen egyforma árut. Maga az eladó ugyanakkor igyekszik minden piaci sztereotípiát megtestesíteni, tehát idős, megbízható néni vagy bácsi, vagy éppen fiatal, agilis, a legújabb technológiát felhasználó őstermelő zsáner. Mégis rendre kiderül, hogy az általuk árusított zöldség vagy gyümölcs átcímkézett termék. 2019 májusában tört ki a botrány például a nagybani piacon, hogy átcsomagolták a fóliasátorban termesztett görög és spanyol epret, hogy szabadföldiként árusítsák.

Vásárlók a helyi termelõi piacon a megnyitó napján Abaújszántón 2020. július 17-én
Fotó: MTI/Vajda János

Felokosított gazdaságok

Ez kistermelői körben nem történhet meg. Ám probléma, hogy a gazdáknak nincs idejük a digitalizálódásra és a marketingre a termelés ellátása mellett. Ezért könnyebbség nekik, ha olyan platformokkal dolgozhatnak, amelyek egyszerűen kezelhetők, és néhány kattintással összekötik őket a vásárlókkal. A hazai fejlesztésű KofaGo applikáció egyértelmű kezelőfelületén a vásárló rögtön megtalálhatja a legközelebbi gazdát, aki almát, szőlőt vagy kolbászt kínál. Olaszországban a Wefrood hasonló, Amerikában pedig a Grubmarket, amely kifejezetten a biotermékekre koncentrál. Kínában némileg bonyolultabb a helyzet, ott a WeChat és TikTok segítségével kötik össze a feleket, és időről időre hallani olyan hangokat, hogy a gazdák szeretnének számukra optimalizáltabb felületet használni.

A mezőgazdaság online térbe helyezésével épp a néha bonyolult felületek miatt nem mindenki ért egyet. A gazdák ráadásul félnek, hogy a személyesség megszűnésével elvész a termelői piacok bája, hogy a visszajáró vásárlók és a gazdák keresztnéven köszöntötték egymást. Ám tagadhatatlan, hogy az egészségesebb életmód hiába vonzó sok vásárló számára, nincs idejük, kedvük személyesen felkeresni a piacokat. A koronavírus megsokszorozta az online vásárlási kedvet, és ez a második hullám folyamán sem csökken. A termelőknek szükségük van bevételre, ami a személyes kontaktusok csökkenése nyomán egyre inkább csak online pótolható.

A személyesség pótlását a Facebook-csoportok jelenthetik. Szegedi Marianna pszichológus szerint a hasonló csoportoknak komoly összetartó erejük van, mivel a résztvevők különlegesnek érezhetik magukat, hogy részt vesznek valamiben, amiben mások nem.

A CrowdFarming ebben ügyesebb a hazai oldalaknál, pezsgő közösségi élet jellemzi a vásárlókat és a termelőket egyaránt. A hazai kezdeményezések közösségimédia-oldalain többnyire néhány like mutatja az aktivitást, de ritkán alakul ki párbeszéd a tagok között. Egyes fejlesztők ezért már felvetették, hogy a FarmVille-hez hasonló virtuális betekintést kellene kapniuk a termelésbe a felhasználóknak. (A játék 2009-ben robbant be a köztudatba, és emberek milliói váltak hirtelen virtuális farmerekké, a Facebook pedig összekötötte őket.) Igaz, ez épp azt a komolyabb online részvételt igényelné a termelőktől, ami sokak számára jelent nehézséget. Ahogy azonban egyre több a precíziós számítástechnikai eszközökkel felszerelt, fel­okosított gazdaság, a valódi FarmVille sem teljes képtelenség.