A jövő a 2.0-s gazdáké?

Elegünk van a kókadt sárgarépából vagy az ízetlen déligyümölcsből? Az elmúlt tíz évben a kérdésre a termelői piacok adtak választ. A koronavírus nyomán ma az internetes farmoldalak. A termelés digitalizálódása után a bevásárlás is az online térbe kerülhet. Ám probléma, hogy a gazdáknak nincs idejük a digitalizálódásra és a marketingre.

A piacok is nyitva tarthatnak a következő időszakban Fotó: Vajda János Forrás: MTI/Vajda János

Délelőtt tízre ígérte magát a futár. A hazai házhoz szállítás anomáliái miatt volt nagy meglepetés, amikor tényleg csengetett. Huszonöt euróért rendeltem öt kiló gránátalmát és 45 euróért tíz kiló citromot. Ez persze hatalmas mennyiség, az egész családnak jut belőle a következő hetekben. A jelenlegi euróárfolyam mellett a citrom ára a duplája a hipermarketekben látható áraknak, a gránátalma esetében viszont szállítással együtt akár még olcsóbb is, mint ha üzletben vásárolnék. Itthon ugyanis a gránátalma különleges gyümölcs, darabáron kapható. Kilója 600–2600 forint, így történhet meg, hogy a Valencia mellett külön nekem szedett gránátalma olcsóbb lehet, mint a Törökországban nyersen leszedett, hűtőkamionban érlelt tucattermék.

A CrowdFarming Juliette Simonin spanyol sales szakember agyszüleménye, aki 2017-ben gyümölcsvásárlás közben megkérdezte az eladótól, hogy mennyire frissek a kitett mangók és avokádók. Miközben az eladó külön-külön műanyag zsákba rakta a gyümölcsöket, feszengve, de kötelességtudóan azt mondta, hogy aznap reggel érkeztek. Juliette-et nem hagyta nyugodni a dolog, és elkezdett utánanézni, valójában hol és hogyan termelik kedvenc vacsora-alapanyagait. Azt találta, hogy nagyüzemi termelésben aznap, amikor leszedik a gyümölcsöket, először vegyszerekkel és tartósítószerekkel kezelik, majd megmossák, és bő két hétre hűtőházba teszik. Innen kamion szállítja az eladás helyére, ahol a vevők körülbelül három hét után vásárolhatják meg azokat. Juliette növekvő környezettudatosságát és értékesítési tapasztalatát kapcsolta aztán össze a CrowdFarming oldallal, ahol lehetőséget ad a farmereknek, hogy közvetítő nélkül árulják portékáikat, így azok két, maximum három nap alatt a vevőnél vannak, és a legtöbb zöldség-gyümölcs további három-négy hétig is fogyasztható megfelelő tárolás esetén. Vásárolhatók kilós dobozok, vagy örökbe fogadhatók gyümölcsfák is, amely nyomán automatikusan érkezik a szüret idején a friss gyümölcs. A projekt olyan sikeres lett, hogy négy év múltán az egész Európai Unióban találhatók már gazdák és vásárlók is. Magyarországra leginkább a déligyümölcsöket termesztő spanyol és olasz gazdák szállítanak, de vehetünk francia sajtot vagy toszkán extraszűz olívaolajat is.

Nyolcezer diófa

Sőt magyar termelőt is találni. Klapka György a kétezres évek elején telepített dióültetvényt Csorna és Kapuvár környékén. A festői Osli és Bogyoszló ma nyolcezer fával a termelés központja. Klapka kezdetben Franciaországba járt tanulni, Grenoble-ban, az európai diótermesztés központjában lesett el több fogást, és rájött, hogy a magyar dió jobb is lehet a franciánál, mivel vékonyabb a héja, és formája kúpos helyett gömbölyű. Kalifornia és Chile szebb diót termel, de más az ízük, így Európában kevésbé kedveltek. Halála után biológus lánya, ­Nicole vette át a termesztést. Németországban él, és a pandémia előtt két-három hetente látogatott haza ellenőrizni, minden rendben van-e.

Vallja a magyar mondást, hogy diófát nem magának ültet az ember, hanem a gyerekeinek és az unokáinak. Egy fa hetven-nyolcvan évig is elél, így nagyon büszke, hogy édesapja álma immár az övé is. Az organikus termelés persze nem olcsó: 106 euróért kapható öt és fél kiló dió és dióolaj.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb az a környezettudatos vásárlóréteg, amely inkább fizet a drágább termékekért, hogy cserébe egészséges és kezeletlen zöldséget és gyümölcsöt ehessen. Ráadásul mivel a tavaly augusztusi adatok szerint a friss gyümölcs ára 46 százalékkal drágult éves szinten (a KSH adatai szerint 141 százalékkal lett drágább az őszibarack, 89 százalékkal az alma, 45-tel a citrom, 43-mal a narancs és 12-vel a banán), bőven elképzelhető, hogy még többen lesznek hajlandók immár csak kicsivel drágábban megvenni a termelői árut.

Sütőtökfutár

A járvány paradox módon az európai termelők malmára hajtotta a vizet, sőt a pandémiát megelőzően már itthon is virágzott a termelőipiac-kultúra. A kormány 2012-ben határozta meg a fogalmat, amely szerint a kistermelők könnyített feltételek mellett értékesíthetik saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. A Nébih szerint Budapestet kivéve a kistermelő csak negyven kilométeres körzetben értékesíthet, a fővárosba azonban az ország bármely pontjáról érkezhetnek termelők. Mindezek alapján 2012 óta két és félszeresére nőtt a termelői piacok száma Magyarországon. Azonban a járvány első hulláma alatt a vásárlók ezeket az értékesítési pontokat is féltek meglátogatni. Sokan inkább a nagy hipermarketek online eladásához fordultak, minek következtében a várakozási idő három hétre nőtt egy napi bevásárlás esetén is. Ráadásul mindezt a húsvéti készülődés ideje alatt, amikor a magyarok karácsonyhoz hasonlóan többszörösét vásárolják a megszokott élelmiszer-mennyiségnek.

Az online termelői piacoknak alapvetően három formája létezik. Az egyik a közösség által támogatott mezőgazdaság, amely egyfajta szerencsejátékként is felfogható, mivel a termelők és a vásárlók közös kockázatfizetési közösségén alapul, akik mind a termelés kockázatát, mind a nyereséget arányosan osztják el. A vásárlók egész szezonban minden héten kapnak egy dobozt, amelyben az épp megtermett gyümölcsök és zöldségek találhatók. A Nyíregyházi Kosár az egyik legrégebbi ilyen kezdeményezés, hetente 150-180 családot lát el. A másik fajta dobozrendszerben a rendes zöldségesekhez hasonlóan lehet egy-egy termékből (több)kilós kiszerelésben vásárolni. A harmadik verzió a bevásárlóközösségeké, ahol terméklistát állítanak össze a környékbeli gazdák.

A legtöbb hazai kezdeményezés először a Budapest környéki termelőket fogta össze, majd később terjeszkedett az ország más területeire is. A pilisszentiváni Farmfutár például a Tisza-vidékről szállít októberben-novemberben sütőtököt. A halloween hazai térhódítása a sütőtökből készült ételek reneszánszát is elhozta, így egyre több gazda áll rá a töktermesztésre, a Tisza-vidék pedig különösen kedvező éghajlati és talajviszonyokkal rendelkezik a termesztéshez.

A NekedTerem és az IttaSzezon is pesti székhelyű, de mindkettőnek kiterjedt termelői hálózata van (a NekedTerem kínálatában például a Michelin-csillagos séf, Heiszler Olivér kenyerei is megvásárolhatók), igaz, csak Budapesten és környékén szállítanak. Az üdítő kivételek közé tartozik a debreceni Friss Kosár és a Református Szeretetszolgálat által működtetett Egyháztáji, illetve a koronavírus nyomán egy Facebook-csoportból kinőtt termeloipiac.sk, amely az első szlovákiai magyar online termelői piac, és ahol bárki létrehozhatja virtuális standját.

Hámori Zsuzsa, az IttaSzezon egyik alapítója szerint a cég „2.0-s gazdákat képez”, amelynek nyomán a cég online rendszere segítségével a termelők tervezettebbé tehetik termelésüket, hogy végső soron ne a nagybani felvásárlók határozzák meg a gyümölcsök és zöldségek árát, hanem a gazdák maguk is versenyképesek legyenek. Répássy Zsuzsa, a cég másik alapítója szerint erre azért is van szükség, mert változik a nagyvárosi piacozás, már nem a hazai áruk fórumai, hanem egyszerű elosztópontok. És ezt remekül illusztrálja, hogy a pia­ci árusok nagy része teljesen egyforma ládából veszi ki a teljesen egyforma árut. Maga az eladó ugyanakkor igyekszik minden piaci sztereotípiát megtestesíteni, tehát idős, megbízható néni vagy bácsi, vagy éppen fiatal, agilis, a legújabb technológiát felhasználó őstermelő zsáner. Mégis rendre kiderül, hogy az általuk árusított zöldség vagy gyümölcs átcímkézett termék. 2019 májusában tört ki a botrány például a nagybani piacon, hogy átcsomagolták a fóliasátorban termesztett görög és spanyol epret, hogy szabadföldiként árusítsák.

Vásárlók a helyi termelõi piacon a megnyitó napján Abaújszántón 2020. július 17-én
Fotó: MTI/Vajda János

Felokosított gazdaságok

Ez kistermelői körben nem történhet meg. Ám probléma, hogy a gazdáknak nincs idejük a digitalizálódásra és a marketingre a termelés ellátása mellett. Ezért könnyebbség nekik, ha olyan platformokkal dolgozhatnak, amelyek egyszerűen kezelhetők, és néhány kattintással összekötik őket a vásárlókkal. A hazai fejlesztésű KofaGo applikáció egyértelmű kezelőfelületén a vásárló rögtön megtalálhatja a legközelebbi gazdát, aki almát, szőlőt vagy kolbászt kínál. Olaszországban a Wefrood hasonló, Amerikában pedig a Grubmarket, amely kifejezetten a biotermékekre koncentrál. Kínában némileg bonyolultabb a helyzet, ott a WeChat és TikTok segítségével kötik össze a feleket, és időről időre hallani olyan hangokat, hogy a gazdák szeretnének számukra optimalizáltabb felületet használni.

A mezőgazdaság online térbe helyezésével épp a néha bonyolult felületek miatt nem mindenki ért egyet. A gazdák ráadásul félnek, hogy a személyesség megszűnésével elvész a termelői piacok bája, hogy a visszajáró vásárlók és a gazdák keresztnéven köszöntötték egymást. Ám tagadhatatlan, hogy az egészségesebb életmód hiába vonzó sok vásárló számára, nincs idejük, kedvük személyesen felkeresni a piacokat. A koronavírus megsokszorozta az online vásárlási kedvet, és ez a második hullám folyamán sem csökken. A termelőknek szükségük van bevételre, ami a személyes kontaktusok csökkenése nyomán egyre inkább csak online pótolható.

A személyesség pótlását a Facebook-csoportok jelenthetik. Szegedi Marianna pszichológus szerint a hasonló csoportoknak komoly összetartó erejük van, mivel a résztvevők különlegesnek érezhetik magukat, hogy részt vesznek valamiben, amiben mások nem.

A CrowdFarming ebben ügyesebb a hazai oldalaknál, pezsgő közösségi élet jellemzi a vásárlókat és a termelőket egyaránt. A hazai kezdeményezések közösségimédia-oldalain többnyire néhány like mutatja az aktivitást, de ritkán alakul ki párbeszéd a tagok között. Egyes fejlesztők ezért már felvetették, hogy a FarmVille-hez hasonló virtuális betekintést kellene kapniuk a termelésbe a felhasználóknak. (A játék 2009-ben robbant be a köztudatba, és emberek milliói váltak hirtelen virtuális farmerekké, a Facebook pedig összekötötte őket.) Igaz, ez épp azt a komolyabb online részvételt igényelné a termelőktől, ami sokak számára jelent nehézséget. Ahogy azonban egyre több a precíziós számítástechnikai eszközökkel felszerelt, fel­okosított gazdaság, a valódi FarmVille sem teljes képtelenség.