Fotó: Getty Images
A 170 kilométeres megaváros összekapcsolt közösségekből áll – amelyeket városi moduloknak neveznek –, és összeköti a Vörös-tenger partját Szaúd-Arábia hegyvidékével. A nagy vonalakban ismertetett elképzelés szerint a vonalváros karbonsemleges lesz, azaz nem bocsát ki szén-dioxidot, és lakói ötperces sétával elérhetnek mindent, ami mindennapi tevékenységükhöz szükséges. A közüzemi szolgáltatások csatornái és kábelei, a digitális infrastruktúra és a logisztika – azaz minden olyan technika, amely elengedhetetlen egy város működtetéséhez – a város alatt futó alagút felső részébe kerül. Az alagút alsó szintjén a mesterséges intelligencia (AI) által vezetett járművek, a metró és a nagy sebességű teherszállító eszközök közlekednének. A NEOM fejlesztői szerint a vonal egyik végéből a másikba történő szállítás nem tarthat húsz percnél tovább – azaz a 170 kilométeres távolságot legalább 510 kilométer/órás sebességre képes valaminek kell megtennie.
– Harminc év múlva a munkába járásra fordított idő megduplázódik. 2050-ig egymilliárd embernek kell elköltöznie a növekvő szén-dioxid-kibocsátás okozta légszennyezés és a tengerszint-emelkedés miatt. Az emberek 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be. Miért kell évente hétmillió embernek meghalnia különböző szennyezések miatt? Miért kell évente elvesztenünk egymillió embert közlekedési balesetekben? – indokolta a jövő városának építését a koronaherceg, aki szerint a vonalvárosban ezek a problémák nem jelennek meg. Az arab országokban és Szaúd-Arábiában is sokan ellenzik a tervet, mert a kiszemelt térség, a beépíteni kívánt földek egy része helyi törzsek kezében van.
