Fotó: Munkácsy Mihály Múzeum
A békéscsabai közgyűjteménybe ilyen szablya még nem került be, és különleges, mert erre az időszakra vonatkozóan nagyon ritka leletnek számít. Országosan léteznek hasonlók, de ezek közt is nagyon kevés az, amelyiket régész tárt fel. Ennél is fontosabb a leletegyüttes feltételezett kun eredete. Bár eddig is tudtak arról, hogy a mai Békés megye területére is telepítettek kunokat, ennyire egyértelmű bizonyíték még nem állt a birtokukban. Az említett népcsoporthoz csak elenyésző számú buzogánytípust, buzogányt tudnak kötni. A legtöbb kun vezérsír Magyarország középső részéről ismert, ezek érdekes módon kört alkotnak. Közülük csupán egyet tárt fel Horváth Ferenc régész Csengele határában, a többi olyan véletlenszerű felfedezésnek köszönhető, mint a vésztői.
Az első Békés megyei lelettel kapcsolatban elsősorban azt kellene tisztázni, hogy a sír egy nagyobb temető része-e, vagy elszigetelt, jegyzi meg Bácsmegi Gábor. Amennyiben magányos temetkezésről van szó, nem számít kivételesnek, főként egy olyan személy esetében, aki mellé a fegyverét is eltemették. Tudniillik az előkelőségek esetében nem ritkák az egyedülálló sírok.
A szomszédos Csongrád-Csanád megyében volt már rá eset néhány éve, hogy az egyik homokbányából, ahol hivatásos régészek végeztek feltárást, előkerült egy szintén késő nomád lovas sírja, fegyverzettel együtt.
Mivel a vésztői lelőhely fedett, legfeljebb kutatásokat végezhetnek majd ott, ásatásokra kevés az esély. Ha másra nem lesz mód, akkor roncsolásmentes vizsgálatokat fognak végezni, geofizikai módszerekkel igyekeznek majd belelátni a földbe. A helyszíni adottságok függvényében talajradarral vagy elektromos geotomográffal. Amennyiben találnak valamit a betonépület alatt, akkor az ott marad, amennyiben a szabad területen jelez a műszer, megkísérelhetik a feltárást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!