Amerika bankára

Az USA gazdasága – a többi országéhoz hasonlóan – nem működne, ha kormánya nem bocsátana ki folyamatosan értékpapírokat. Ezekből más kormányok is szeretnek vásárolni, mert biztos befektetésnek tartják. Legalábbis Japán és Kína egészen biztosan így gondolkodik.

Mártonffy Attila
2021. 03. 13. 14:14
An employee counts U.S. dollar banknotes at a branch of Huaxia Bank in Shenyang, Liaoning province
Jüankötegek közé szorult alkalmazott dollárt számol egy kínai bankban Fotó: Sheng Li Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Jüankötegek közé szorult alkalmazott dollárt számol egy kínai bankban
Fotó: Reuters

Az, hogy Kína az Egyesült Államok mondhatni legnagyobb bankára lett, némi politikai haszonnal is jár Peking számára. A fennálló helyzet ugyanis fenntartja az alacsony kamatokat, és lent tartja az árakat. Ha Kína hirtelen meg akarna szabadulni az amerikai államadósságtól, az USA-ban megemelkednének a kamatlábak és az árak, s ez lelassítaná az amerikai gazdaság növekedését. Másrészt zuhanna a dollár iránti kereslet is a globális pénzpiacokon, ami a valuta összeomlásához, továbbá a 2008-asnál is súlyosabb pénzügyi válsághoz vezetne. Ez utóbbit, a többi állammal együtt, Kína is alaposan megsínylené.

Kína azt is megtehetné, hogy nem újítja meg az értékpapírokat azok lejárta után. Igen ám, de az USA rendszerint még a régiek lejárta előtt újakat bocsát ki az adósság újrafinanszírozására. Ha Peking az eladás mellett döntene, és nem volna elég kereslet – mint ahogy van –, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve­ és a többi, gazdaságilag erős ország központi pénzintézete közbelépne a kamatszint alacsonyan tartása érdekében.

Szakértők arra figyelmeztetnek, ha Pekingnek valaha is szándékában állna megszabadulni az amerikai államadósságtól, lassan kellene piacra dobnia a kincstárjegyeket, de még így is csökkenne a dollár iránti kereslet. Ez pedig nem tenne jót Kína versenyképességének sem, mivel megemelkedne az amerikai valuta árfolyama a jüanhoz képest. Ezzel odalenne az olcsó kínai export, s az amerikaiak egy bizonyos pont után ismét elkezdenének hazai árut vásárolni. Kína csak azután kísérelhetné meg az akciót, hogy bővítette más ázsiai országokba irányuló kivitelét, valamint növelte a hazai keresletet. Az alacsony költségszinttel elért jó versenyképesség stratégiája egyelőre még működik Kínában. Ez amiatt is fontos Peking számára, mert a gazdasági növekedés folyamatos fenntartása szükséges a lakosság életszínvonalának a növeléséhez. Így valószínűleg egy ideig még Kína marad az Egyesült Államok egyik legnagyobb hitelezője.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.