Betakarítás

Sokáig ment a tanakodás a francia vezető körökben, hogy miként újítsák fel a tornyot.

Pósa Tibor
2021. 03. 31. 16:00
Párizs, 2020. június 8. Munkások végzik a tûzvész sújtotta párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornya körüli állványzat bontását 2020. június 8-án. A gótikus katedrális huszártornya felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tûz ütött ki. A tûzben leégett a tetõszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony, az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tûzvész okozta hõben. MTI/EPA/Ian Langsdon Fotó: Ian Langsdon
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ebből még nagy baj lesz – ez volt az első gondolatom, amikor két éve a párizsi Notre-Dame tornyának leégése után megjelent a gyorsmérleg. Ez azt összegezte, hogy mennyi anyag kell a huszártorony felújításához. Több ezer fagerenda, mégpedig nem is akármilyen. A szakértők kétezer tölgyfáról beszéltek, és azonnal hozzáfűzték, hogy ezeknek több száz évesnek, egyenesnek, legalább harminc-negyven méter magasnak kell lenniük.­ Sokáig ment a tanakodás a francia vezető körökben, hogy miként újítsák fel a tornyot. Macron elnök arra hajlott, ha már teljesen újjá kell építeni, akkor belecsempészhessen valami modernet és meglepőt, mint a Louvre piramisa, amely a Mitterrand-korszak jelképe lett. Aztán tanulmányozták azt is, hogy a tartószerkezetben és a toronynál mivel válthatnák ki a rengeteg fát. A reimsi és a nantes-i katedrális felújításánál betont is használtak, de ezt a mérnökök a Notre-Dame esetében határozottan kizárták. Tavaly júliusban megszületett a végleges döntés: eredeti állapotban állítják helyre a párizsi katedrálist, tehát tölgyfa és ólom felhasználásával, nem lesz rajta semmi modernkedés, mint azt a francia katolikus egyház is követelte.

A kanadaiak a torony elpusztulása után nem sokkal felajánlották, hogy ők, ha kell, biztosítják a faanyagot. Azonnal megszólalt a francia büszkeség: nehogy már külföldi segítséget kelljen kérnie Franciaországnak, hogy a főváros egyik jelképét felújítsa! Megköszönték Justin Trudeau kormányfő szíves felajánlását, de nem kértek belőle. Még jó, hogy a francia ősök előre gondolkodtak! XIV. Lajos korában, jó négyszáz éve egy azóta is állami, nyolchektáros erdőt alakítottak ki Bercé vidékén, amely hatalmas fákkal látta el a királyi hajóhadat ácsoló műhelyeket. Ma már nincs szükség ennyi fára hadihajó gyártásakor, viszont történhet olyan katasztrófa – mint a 2019-es párizsi –, amelynek helyreállítása során kivételes igény keletkezik az égbe nyúló őstölgyekre. Ezt pont ilyen célokra tartják fenn, de sok magánerdő-birtokos is adománnyal segíti a felújítást.

A múlt héten Bercében felvonult a Notre-­Dame-ot felújító csapat vezetősége, miniszterekkel megerősítve, és egyes sorszámot festettek fel az első, 230 éves, kivágandó tölgyre. Ez az ünnepélyes esemény nem volt valami jó ötlet. Az idén az első fát még 999 követi, majd jövőre újabb ezer.

Helyesebben az erdészek nem kivágásról beszélnek, nehogy a környezetvédők sokkot kapjanak ettől a szótól, ők a „betakarítás” kifejezést használják. De ez nem hatotta meg a zöldeket. Petíciót indítottak a fák védelmében, amelyhez pillanatok alatt több tízezren csatlakoztak. Az illetékes minisztériumokhoz eljuttatott levélben a következő áll: „Egy százéves fa a mi nemzeti kincsünk is, önmagában jelképezi az ökoszisztémát. Földünk veszélyben van, erdeink szenvednek a globális felmelegedéstől, ez a döntés érthetetlen.” A zöldek elképzelhetetlennek tartják, hogy a XXI. század húszas éveiben nem tudják valami megfelelő anyaggal helyettesíteni a fát.

Ez csak a kezdet. Azok után, akik értelmes párbeszéddel próbálkoznak, majd jönnek a radikálisok, a magukat fához láncolók vagy épp arra mászók, hogy ilyen cselekményekkel akadályozzák meg a fakitermelést. Ha ez nem megy, akkor az elszállítást fogják támadni. Sőt az sem kizárt, hogy szabotázsakciókat hajtanak végre a szárítóhelyek, az ácsműhelyek ellen. Ennek van hagyománya Franciaországban. Az erdészek hiába hozakodnak elő azzal, hogy ez a kétezer fa az összes francia kitermelés 0,1 százaléka, érvük süket fülekre talál. Mint ahogy az is, hogy ezeket a tölgyeket pont ilyen felhasználási célból gondozták. A Föld azonnali megmentését hangoztatóknak ez mind mellébeszélés. Mit nekik Párizs és a francia történelem egyik jelképe, ha a Föld megmentéséről van szó! Arról nem is beszélve, hogy a huszártorony tartószerkezetét soha senki nem fogja látni.

(A borítóképen a párizsi Notre-Dame újjáépítése. Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.