Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Szinte falként állja el az utamat a csend, amikor Cserkeszőlőre megérkezem: előttem a strandfürdő néma bejárata, hátam mögött a nesztelen falu, jobbomon két munkaruhás férfi javítgatja szótlanul az aszfaltburkolatot. Három tizenéves lányt is látok a túloldalon, távolsági buszra várnak, közben nyomkodják a telefonjukat. Nem úgy tűnik, mintha ismernék egymást, pedig a települést kétezernél csak alig valamivel többen lakják.
Nyaranta több mint félmillió strandolni vágyó érkezik ide, Jász-Nagykun-Szolnok megye első számú turisztikai helyszínére. Ilyenkor nem nehéz eldönteni, hogy a nyaralók alkotnak többséget.
A strand- és gyógyfürdő tervezői valószínűleg nem gondolták, hogy az itt talált 87 Celsius-fokos víz átírja majd a helység lakóinak életét.
A község a Körös és a Tisza által határolt természeti környezetben helyezkedik el, Tiszazug kistérségében. A főváros felől az M5-ös autósztrádáról Kecskemétnél letérve viszonylag könnyen elérhető. A terület legendái a tatárjárásig vezethetők vissza, amikor kunok éltek a vidéken. Hetven éve már Tiszakürt külterületének számított, Kisasszonyszőlőként emlegették, tanyabokrokban élő lakói homoki szőlőt műveltek, állatokat tartottak. Mint önálló Szolnok megyei település 1952-ben jött létre, amikor a nagybirtokok egykori cselédei a megyei és járási pártvezetés ösztönzésére megalakították a Magyar–Román Barátság Termelőszövetkezetet. Az 1950-es évek végén néhány élelmesebb helyi vezető rájött, mennyire jól járnának, ha kezdenének valamit a második világháborúban fúrt termálkúttal. Az ebből kinyert vízre építve kezdődött el a hatvanas években a nagyüzemi, majd a háztáji kertészkedés. Zöldséget, gyümölcsöt termeltek a fóliák alatt. Ez a melegházi művelés vonzotta ide az első betelepülőket, és máig megélhetése egyeseknek.
A gyógyturizmus mint jövedelemforrás csak később jött szóba. Az első medencéket a hetvenes években kezdték kialakítani, a nyolcvanas években pedig már üdülőtelkeket is osztottak a községben. Sejthető volt, hogy a fürdő nagy jövő előtt áll.
Később külföldről is érkeztek betelepülők. A fürdővendégek közül sokaknak megtetszett Cserkeszőlő, házat vásároltak, sőt néhányan úgy döntöttek, ideköltöznek. A kétezres évek elején már 57 német, nyolc osztrák, négy svéd és egy kanadai családnak volt itt ingatlanja. 1997-ben a holland testvérfalu, Wieringerwerf református gyülekezete ötvenezer guldent adományozott templomépítésre. A hollandok ajándéka ma eltörpül a kacsalábon forgó paloták, panziók és hotelek mellett. Nagyságban és cifraságban a szálláshelyek egymással vetekednek. Ezek sűrűjében a Kossuth és a Szabadság utcát, pontosabban a Csipkeházat keresem. Segítenek is ebben az irányjelző táblák, meg nem is. Hol jobbra, hol balra intenek, hol a villanyoszlopról, hol a kerítésről mutatják az utat, mert vagy a szél, vagy valaki tréfából belenyúlt az irányjelzésbe. Járókelő, akit meg lehetne kérdezni, sehol. Végül egy applikáció vezet el a keresett címhez.
– Rengeteg csipke létezik, a magyar textiltörténet mégis kettőt nevez művészinek: az egyik a halasi, amely egy varrott fajta, a másik a vert.
A vert csipkének is több fajtája van, ezeket a technika és a munkaeszköz köti össze. Ha gombostűkkel feszítik a szálat, vert csipkét készítenek
– részletezi Révész Márta népi iparművész, a Csipkeház tulajdonosa, miközben körbevezet emeletes bemutatótermében.
Aztán ölbe kap egy párnát, és megmutatja, miként kell úgy mozgatni az orsókat, hogy ne gabalyodjanak össze a szálak. Nemhiába nevezik a műfajt a kézművesség királynőjének, teszi hozzá. Amikor látogatói érkeznek, nekik is bemutatja a műveletet, sőt az alapokat is megtanulhatják tőle.
Hogy kényelmesen elférjenek, a kiállítóteret emeletesre kellett tervezni. De nem csak ez szabta meg a méretet. Nagyon sok olyan munkája volt már akkoriban, amit másoknak is meg akart mutatni. Többek között egy díszmagyar, amelyet Bajzik Erika jelmeztervezővel közösen készített el. A különleges ruhát abban az évben fejezték be, amikor az ország Sydneybe készült, az olimpiára, ezért a Nemzeti Művelődési Intézet elkérte, és 2000-ben kivitte a nemzetek kiállítására, ahonnan európai körútra indult. Akkoriban Öcsödön laktak, ahol nem igazán lett volna látogatója egy csipkekiállításnak. Mivel Cserkeszőlő a közelben volt, és ígéretesen fejlődött, 2007-ben itt nyitotta meg a műhelyét és a panzióját. Miközben mesél, járnak az ujjai, veri a csipkét.
– Mindig négy orsó dolgozik, a négy orsó jobbról balra halad – mutatja. Könnyen megy ez neki, beleszületett. Nagymamája az abádszalóki csipkekészítő telepnek volt a vezetője, a környékbeli lányok, asszonyok hozzá jártak tanulni. Az édesanyja is ott nevelkedett, nyolcévesen saját mintákat rajzolgatott. Márta már a második zsűrizett munkája után megkapta a népi iparművész címet. Díszmagyarja is szép karriert futott be. Kinézte magának a kunszentmártoni kun kapitány felesége.
Amikor a kétezres évek elején a köztársasági elnök, Mádl Ferenc és felesége meglátogatta Cserkeszőlőt, a Csipkeházba is betértek. Néhány nappal később a titkárnőjükkel üzentek, szeretnének félhivatalos ajándékokat vásárolni,
milyen ötlete lenne. A mintákat a Külügyminisztériumban kellett bemutatni, ahol a stólákra esett a bizottság választása. A látogató, ha érkezne, ezek mintapéldányait is megnézhetné.
Révész Mártához hasonlóan sok más cserkeszőlői lakos életét is megváltoztatta a termálvíz. Eleinte csak a messziről jött idegenek és a bátrabb helyiek kezdtek el vállalkozni.
Sikerüket látva a többiek is rájöttek, hogy a turizmusból egészen jól meg lehet élni. Az egykori termelőszövetkezet villanyszerelője például beült a fürdő jegypénztárába. Nem keresett ugyan túl sokat, de végre biztos jövedelemhez jutott. Mások büfét, butikot nyitottak, lángost, fagylaltot árultak a strandolóknak. Beletanultak a vendéglátás mesterségébe.
– Három gyógyászati alkalmazott fertőződött meg fél éve koronavírussal, ezért tavaly november 11-én nem nyithattuk meg a részleget, meg kellett várnunk március elsejét
– mondja Varga Attila polgármester a hivatalában.
A társadalombiztosítással igénybe vehető gyógyászati szolgáltatásokról is beszél, és elmondja, az ország kilencedik legnagyobb fürdőjében mostanáig online mutatták meg a gyógytorna mozdulatait a jelentkezőknek. Bevételkiesésük több milliárd forintra tehető. Nem panaszkodik, de elmagyarázza: vannak önkormányzati kötelezettségeik, amelyeket teljesíteniük kell, ha nyitva van a fürdő, ha nincs. Ezekre pénzt kell tartalékolniuk. A fürdő újranyitása se lesz olcsó mulatság, legalább tízmillió forintot fog elvinni. Örülhetnek majd, ha az első hónapot veszteség nélkül zárják. Erről a község lakosságát is tájékoztatta.
Kihasználjuk a napsütést, átsétálunk a fürdőkomplexumba. Útközben azért megvitatjuk, hogy Cserkeszőlőn nem az a probléma, hogy nincs meleg víz, hanem pont az a baj, hogy nincs hideg víz. Az összes önkormányzati épületet, az iskolát, a szállodákat, a lakóparkot meleg vízzel fűtik, mindössze egyetlen kútból. Van, akinek a kádjába is termálvíz folyik. Sőt volt olyan elképzelés, miszerint a járdák alá kellene bevezetni a meleg vizes csöveket, hogy télen ne kelljen havat lapátolni, csúszkálni az utcákon.
Gál Bertalan (időközben tisztségéről lemondott) fürdőigazgatóval a beltéri medencék szélén egyensúlyozunk, miközben megtudjuk tőle, hogy a koronavírus-járvány miatti leállások nagyon sok cserkei vállalkozót érintenek, köztük több mint százharminc szállásadót, beleértve a kétszázötven férőhelyes, négycsillagos szálló működtetőjét. Ehhez képest mind a turizmusban dolgozók, mind az egyéb szolgáltatást nyújtók türelemmel viselik a megpróbáltatást, várják az újranyitást. Ötszáz családról van szó.
Mivel az elmúlt években visszaesett a külföldi turisták száma, Cserkeszőlőn főleg a belföldi szállásvendégekre építenek.
Ennek köszönhető, hogy a tavaszi korlátozásokat követően nagyon gyorsan regenerálódott a település turizmusa. Egy hónap kellett volna még ahhoz, hogy behozzák a veszteségeiket. Miközben elhaladunk a gyógyfürdőkomplexum sötétbe burkolózó recepciója előtt, ahol már rögzítik az idei foglalásokat, a polgármester elmondja, tavaly márciusban napi mínusz kétmillió forintot „termeltek”, sok választásuk nem maradt, kénytelenek voltak bezárni. A nyári nyitás után a vendégek október második felében kezdtek ismét elmaradozni. Érezni lehetett, hatalmas lesz a baj.
A medencék közül néhány üres, néhány már fel van töltve vízzel. A fürdőcsarnokban még minden nagyon friss, épphogy befejeződött a felújítás. Innen jutunk ki a hatalmas udvarra, ahol kellemesen meleg, kénes víz csábít egy kis lubickolásra. Ám ennek még nem érkezett el az ideje. A színpadon egymásra rendezett székek várják, hogy beinduljon az éjszakákba hajló fürdőszezon.
– Mire magához tér a turizmus, négy-öt hónap is eltelhet. Ez összesen 11 hónap bevételkiesés minden érintettnek – állapítja meg Varga Attila. Ekkor már a gyógyászati részlegen járunk. Sehol egy porszem, sehol egy karcolás a falon. Kitekintünk az ablakon, hogy szemügyre vegyük a többhektáros kempinget. Van, aki garzon nagyságú utánfutóval érkezett ide, amelyet aztán itt is hagy.
– A táj nagyon szép, tipikus alföldi. Ha végignézünk a Fertőn, nyáron megpillanthatjuk a délibábot
– folytatja az elöljáró, és félrehúzza a függönyt, hogy többet lássak a panorámából.
A termálvíz által táplált Nagy-Fertőt mintha körvonalazódni látnám a távolban. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park része. Azon vannak a helyiek, hogy helyreállítsák rajta a zsilipet, megfelelő feltételeket teremtsenek a madárvilágnak.
A település határában lassú léptekkel követek egy cicát, nyomában haladva sétálok fel arra a dombra, amelyen nemrég újították fel a Szinyei-kúriát. Terjedelmes borospincéjét már használják. A romantika mégsem nyomta még el itt a rusztikát, egy-két helyen a tető is belóg a „kastélyba”, a kertrendezés pedig még csak terv, de az már biztos, hogy a festő, Szinyei Merse Pál még élő leszármazottainak egyike, Anna, aki művészettörténész, kiállítást rendez majd be az egyik helyiségben. Az épületben a művész fia, Kandó Kálmán sógora, Félix lakott a XX. század elején. A halastónak, az úszómedencének hűlt helye, és spárgát sem szállítanak már innen a Gundel-étterembe. A szocializmusban téeszirodává alakították, tönkretették.
Visszainduláskor a helyes irányba fordítom a villanyoszlopra felszerelt, nyíl formájú táblát, hogy ne az ég felé mutasson. Ez áll rajta: Jurtatábor.
Bár a gyógyvizes medencefürdőzésre március végéig biztosan nincs mód, és a szálláshelyek sem fogadhatnak turistákat, a keleti országrész legfontosabb fürdőtelepülésén, Hajdúszoboszlón már a szezon újraindítását, a nyári és az őszi programokat tervezik. A Hungarospa területén építkezések folynak, a város ékességét, a Mátyás király sétányt októberben szeretnék átadni, közölte Czeglédi Gyula polgármester.
A vállalkozásokat többek között adókedvezményekkel támogatják.
A bükfürdői Thermal & Spa reumatológiai járóbeteg-szakrendelésén és fürdőgyógyászatán 2020. november 23-a óta fogadnak újból betegeket.
A fürdőben is készülnek a nyitásra. A megújult főbejárathoz például új, üvegzsilippel ellátott kapukat szereltek be. Újranyitáskor az eddigi kényelmetlen karszalagokat és órákat csuklóra illeszkedő adathordozó karóra váltja fel, így megszűnik a kauciófizetési kötelezettség. A bérlettel, online jeggyel és tb-belépővel rendelkező vendégek részére gyorskasszát alakítottak ki, és megújultak a hátsó pénztárpultok is. Hévízre tavaly júniusban kezdett visszatérni az élet, augusztusban már telt házzal működtek. A beutazási korlátozások bevezetése, majd a teljes lezárás viszont ismét nullára csökkentette forgalmukat. Így a város tavaly csak ötszázhatvanezer vendégéjszakát teljesített, ami a 2019-es adat negyvenöt százaléka. Ez jelentős visszaesés a korábbi évek egymillió feletti éjszakaszámához képest. Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint ideális esetben két év múlva érhetik el a 2019. évi forgalmat. Makó városa nem válaszolt megkeresésünkre, Lázár János kormánybiztos Facebook-oldaláról viszont megtudtuk, a Hagymatikumban is jelentős fejlesztésekre készülnek.
Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt.
Ha Taylor Swift gazdaság lenne, akkor ötven ország GDP-jének felelne meg.
Megnyílt a szobrászművész Nagy Attila grafikai tárlata.
Emlékezetes és igazán különleges koncertet adott Budapesten a Myrkur.
Brutális baleset Budapesten: két ember meghalt, a gyáva sofőr elmenekült
Háborús hangulat van Brüsszelben
Brutális erővel csap le ránk a tél
Történelmi eső mosta le a térképről Dubajt
Megkezdődött Tordy Géza temetése: itt lesz a színművész örök nyughelye
Eléggé bepipult Magyar Péter a Datadatra vonatkozó riporteri kérdésektől + videó
Botrány: Vajna Tímea húga idegesen üzent testvérének
A Bayern München edzőjével egyeztet az Újpest
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Meghalt Ferich Balázs, a Supermanagement társalapítója, Azahriah menedzsere
Telitalálat! Pár órával a Magyar Nemzet cikke után Magyar Péterék eltüntették a honlapjukról a datadatos szálat
Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt.
Ha Taylor Swift gazdaság lenne, akkor ötven ország GDP-jének felelne meg.
Megnyílt a szobrászművész Nagy Attila grafikai tárlata.
Emlékezetes és igazán különleges koncertet adott Budapesten a Myrkur.
A magyar pavilon rögtön a kiállítás sztárja lett.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt.
Ha Taylor Swift gazdaság lenne, akkor ötven ország GDP-jének felelne meg.
Megnyílt a szobrászművész Nagy Attila grafikai tárlata.
Emlékezetes és igazán különleges koncertet adott Budapesten a Myrkur.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a Közel-Kelet a szakadék szélén áll.
A hagyományos taxitársaságokat szinte csak azok a magyar utasok hívják, akik ragaszkodnak a telefonos megrendeléshez.
Nyolcvan éve hozták létre az első magyarországi gettót.
Oroszország a szankciók ellenére is tarol az energiapiacon.
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke.
Az Árgus-Security sem reagált Budai Gyula feljelentését követően.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
