Nyolcvanhét fok

Még a csapból is termálvíz folyik Cserkeszőlőn. Nyolcvanhét fokosan érkezik a föld mélyéről, kifűti a lakásokat és a fóliasátrakat. A lakosság kilencven százaléka mégsem a háztáji kertészkedésre tette fel az életét, mivel úgy gondolta, a gyógyturizmus jövedelmezőbb. Mostanság igencsak sok türelemre van szükségük, hiszen amíg nem érkeznek fürdővendégek, nincs bevételük.

20210223 Cserkeszőlő Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Szinte falként állja el az utamat a csend, amikor Cserkeszőlőre megérkezem: előttem a strandfürdő néma bejárata, hátam mögött a nesztelen falu, jobbomon két munkaruhás férfi javítgatja szótlanul az aszfaltburkolatot. Három tizenéves lányt is látok a túloldalon, távolsági buszra várnak, közben nyomkodják a telefonjukat. Nem úgy tűnik, mintha ismernék egymást, pedig a települést kétezernél csak alig valamivel többen lakják.

A kétezer-kétszáz lakosú Cserkeszőlőre nyaranta félmillió fürdővendég érkezik, fogadásukra már felkészültek. Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

Nyaranta több mint félmillió strandolni vágyó érkezik ide, Jász-Nagykun-Szolnok megye első számú turisztikai helyszínére. Ilyenkor nem nehéz eldönteni, hogy a nyaralók alkotnak többséget.

A strand- és gyógyfürdő tervezői valószínűleg nem gondolták, hogy az itt talált 87 Celsius-fokos víz átírja majd a helység lakóinak életét.

A község a Körös és a Tisza által határolt természeti környezetben helyezkedik el, Tiszazug kistérségében. A főváros felől az M5-ös autósztrádáról Kecskemétnél letérve viszonylag könnyen elérhető. A terület legendái a tatárjárásig vezethetők vissza, amikor kunok éltek a vidéken. Hetven éve már Tiszakürt külterületének számított, Kisasszonyszőlőként emlegették, tanyabokrokban élő lakói homoki szőlőt műveltek, állatokat tartottak. Mint önálló Szolnok megyei település 1952-ben jött létre, amikor a nagybirtokok egykori cselédei a megyei és járási pártvezetés ösztönzésére megalakították a Magyar–Román Barátság Termelőszövetkezetet. Az 1950-es évek végén néhány élelmesebb helyi vezető rájött, mennyire jól járnának, ha kezdenének valamit a második világháborúban fúrt termálkúttal. Az ebből kinyert vízre építve kezdődött el a hatvanas években a nagyüzemi, majd a háztáji kertészkedés. Zöldséget, gyümölcsöt termeltek a fóliák alatt. Ez a melegházi művelés vonzotta ide az első betelepülőket, és máig megélhetése egyeseknek.

Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

A gyógyturizmus mint jövedelemforrás csak később jött szóba. Az első medencéket a hetvenes években kezdték kialakítani, a nyolcvanas években pedig már üdülőtelkeket is osztottak a községben. Sejthető volt, hogy a fürdő nagy jövő előtt áll.

Paloták, panziók, hotelek

Később külföldről is érkeztek betelepülők. A fürdővendégek közül sokaknak megtetszett Cserkeszőlő, házat vásároltak, sőt néhányan úgy döntöttek, ideköltöznek. A kétezres évek elején már 57 német, nyolc osztrák, négy svéd és egy kanadai családnak volt itt ingatlanja. 1997-ben a holland testvérfalu, Wieringerwerf református gyülekezete ötvenezer guldent adományozott templomépítésre. A hollandok ajándéka ma eltörpül a kacsalábon forgó paloták, panziók és hotelek mellett. Nagyságban és cifraságban a szálláshelyek egymással vetekednek. Ezek sűrűjében a Kossuth és a Szabadság utcát, pontosabban a Csipkeházat keresem. Segítenek is ebben az irányjelző táblák, meg nem is. Hol jobbra, hol balra intenek, hol a villanyoszlopról, hol a kerítésről mutatják az utat, mert vagy a szél, vagy valaki tréfából belenyúlt az irányjelzésbe. Járókelő, akit meg lehetne kérdezni, sehol. Végül egy applikáció vezet el a keresett címhez.

– Rengeteg csipke létezik, a magyar textiltörténet mégis kettőt nevez művészinek: az egyik a halasi, amely egy varrott fajta, a másik a vert.

A vert csipkének is több fajtája van, ezeket a technika és a munkaeszköz köti össze. Ha gombostűkkel feszítik a szálat, vert csipkét készítenek

– részletezi Révész Márta népi iparművész, a Csipkeház tulajdonosa, miközben körbevezet emeletes bemutatótermében.

Révész Márta népi iparművész vert csipkéi turisztikai vonzerőt jelentenek. Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

Aztán ölbe kap egy párnát, és megmutatja, miként kell úgy mozgatni az orsókat, hogy ne gabalyodjanak össze a szálak. Nemhiába nevezik a műfajt a kézművesség királynőjének, teszi hozzá. Amikor látogatói érkeznek, nekik is bemutatja a műveletet, sőt az alapokat is megtanulhatják tőle.

Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

Hogy kényelmesen elférjenek, a kiállítóteret emeletesre kellett tervezni. De nem csak ez szabta meg a méretet. Nagyon sok olyan munkája volt már akkoriban, amit másoknak is meg akart mutatni. Többek között egy díszmagyar, amelyet Bajzik Erika jelmeztervezővel közösen készített el. A különleges ruhát abban az évben fejezték be, amikor az ország Sydneybe készült, az olimpiára, ezért a Nemzeti Művelődési Intézet elkérte, és 2000-ben kivitte a nemzetek kiállítására, ahonnan európai körútra indult. Akkoriban Öcsödön laktak, ahol nem igazán lett volna látogatója egy csipkekiállításnak. Mivel Cserkeszőlő a közelben volt, és ígéretesen fejlődött, 2007-ben itt nyitotta meg a műhelyét és a panzióját. Miközben mesél, járnak az ujjai, veri a csipkét.

Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

– Mindig négy orsó dolgozik, a négy orsó jobbról balra halad – mutatja. Könnyen megy ez neki, beleszületett. Nagymamája az abádszalóki csipkekészítő telepnek volt a vezetője, a környékbeli lányok, asszonyok hozzá jártak tanulni. Az édesanyja is ott nevelkedett, nyolcévesen saját mintákat rajzolgatott. Márta már a második zsűrizett munkája után megkapta a népi iparművész címet. Díszmagyarja is szép karriert futott be. Kinézte magának a kunszentmártoni kun kapitány felesége.

Amikor a kétezres évek elején a köztársasági elnök, Mádl Ferenc és felesége meglátogatta Cserkeszőlőt, a Csipkeházba is betértek. Néhány nappal később a titkárnőjükkel üzentek, szeretnének félhivatalos ajándékokat vásárolni,

milyen ötlete lenne. A mintákat a Külügyminisztériumban kellett bemutatni, ahol a stólákra esett a bizottság választása. A látogató, ha érkezne, ezek mintapéldányait is megnézhetné.

Révész Mártához hasonlóan sok más cserkeszőlői lakos életét is megváltoztatta a termálvíz. Eleinte csak a messziről jött idegenek és a bátrabb helyiek kezdtek el vállalkozni.

Sikerüket látva a többiek is rájöttek, hogy a turizmusból egészen jól meg lehet élni. Az egykori termelőszövetkezet villanyszerelője például beült a fürdő jegypénztárába. Nem keresett ugyan túl sokat, de végre biztos jövedelemhez jutott. Mások büfét, butikot nyitottak, lángost, fagylaltot árultak a strandolóknak. Beletanultak a vendéglátás mesterségébe.

– Három gyógyászati alkalmazott fertőződött meg fél éve koronavírussal, ezért tavaly november 11-én nem nyithattuk meg a részleget, meg kellett várnunk március elsejét

– mondja Varga Attila polgármester a hivatalában.

A tár­sadalombiztosítással igénybe vehető gyógyászati szolgáltatásokról is beszél, és elmondja, az ország kilencedik legnagyobb fürdőjében mostanáig online mutatták meg a gyógytorna mozdulatait a jelentkezőknek. Bevételkiesésük több milliárd forintra tehető. Nem panaszkodik, de elmagyarázza: vannak önkormányzati kötelezettségeik, amelyeket teljesíteniük kell, ha nyitva van a fürdő, ha nincs. Ezekre pénzt kell tartalékolniuk. A fürdő újranyitása se lesz olcsó mulatság, legalább tízmillió forintot fog elvinni. Örülhetnek majd, ha az első hónapot veszteség nélkül zárják. Erről a község lakosságát is tájékoztatta.

Nincs hideg víz

Kihasználjuk a napsütést, átsétálunk a fürdőkomplexumba. Útközben azért megvitatjuk, hogy Cserkeszőlőn nem az a probléma, hogy nincs meleg víz, hanem pont az a baj, hogy nincs hideg víz. Az összes önkormányzati épületet, az iskolát, a szállodákat, a lakóparkot meleg vízzel fűtik, mindössze egyetlen kútból. Van, akinek a kádjába is termálvíz folyik. Sőt volt olyan elképzelés, miszerint a járdák alá kellene bevezetni a meleg vizes csöveket, hogy télen ne kelljen havat lapátolni, csúszkálni az utcákon.

Gál Bertalan (időközben tisztségéről lemondott) fürdőigazgatóval a beltéri medencék szélén egyensúlyozunk, miközben megtudjuk tőle, hogy a koronavírus-járvány miatti leállások nagyon sok cserkei vállalkozót érintenek, köztük több mint százharminc szállásadót, beleértve a kétszázötven férőhelyes, négycsillagos szálló működtetőjét. Ehhez képest mind a turizmusban dolgozók, mind az egyéb szolgáltatást nyújtók türelemmel viselik a megpróbáltatást, várják az újranyitást. Ötszáz családról van szó.

Mivel az elmúlt években visszaesett a külföldi turisták száma, Cserkeszőlőn főleg a belföldi szállásvendégekre építenek.

Ennek köszönhető, hogy a tavaszi korlátozásokat követően nagyon gyorsan regenerálódott a település turizmusa. Egy hónap kellett volna még ahhoz, hogy behozzák a veszteségeiket. Miközben elhaladunk a gyógyfürdőkomplexum sötétbe burkolózó recepciója előtt, ahol már rögzítik az idei foglalásokat, a polgármester elmondja, tavaly márciusban napi mínusz kétmillió forintot „termeltek”, sok választásuk nem maradt, kénytelenek voltak bezárni. A nyári nyitás után a vendégek október második felében kezdtek ismét elmaradozni. Érezni lehetett, hatalmas lesz a baj.

A közeli Baghy–Szinyei Merse-kúriában borászati látogatóközpontot alakítanak ki. Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

A medencék közül néhány üres, néhány már fel van töltve vízzel. A fürdőcsarnokban még minden nagyon friss, épphogy befejeződött a felújítás. Innen jutunk ki a hatalmas udvarra, ahol kellemesen meleg, kénes víz csábít egy kis lubickolásra. Ám ennek még nem érkezett el az ideje. A színpadon egymásra rendezett székek várják, hogy beinduljon az éjszakákba hajló fürdőszezon.

Romantika és rusztika

– Mire magához tér a turizmus, négy-öt hónap is eltelhet. Ez összesen 11 hónap bevételkiesés minden érintettnek – állapítja meg Varga Attila. Ekkor már a gyógyászati részlegen járunk. Sehol egy porszem, sehol egy karcolás a falon. Kitekintünk az ablakon, hogy szemügyre vegyük a többhektáros kempinget. Van, aki garzon nagyságú utánfutóval érkezett ide, amelyet aztán itt is hagy.

– A táj nagyon szép, tipikus alföldi. Ha végignézünk a Fertőn, nyáron megpillanthatjuk a délibábot

– folytatja az elöljáró, és félrehúzza a függönyt, hogy többet lássak a panorámából.

A termálvíz által táplált Nagy-Fertőt mintha körvonalazódni látnám a távolban. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park része. Azon vannak a helyiek,­ hogy helyreállítsák rajta a zsilipet, megfelelő feltételeket teremtsenek a madárvilágnak.

A település határában lassú léptekkel követek egy cicát, nyomában haladva sétálok fel arra a dombra, amelyen nemrég újították fel a Szinyei-kúriát. Terjedelmes borospincéjét már használják. A romantika mégsem nyomta még el itt a rusztikát, egy-két helyen a tető is belóg a „kastélyba”, a kertrendezés pedig még csak terv, de az már biztos, hogy a festő, Szinyei Merse Pál még élő leszármazottainak egyike, Anna, aki művészettörténész, kiállítást rendez majd be az egyik helyiségben. Az épületben a művész fia, Kandó Kálmán sógora, Félix lakott a XX. század elején. A halastónak, az úszómedencének hűlt helye, és spárgát sem szállítanak már innen a Gundel-étterembe. A szocializmusban téeszirodává alakították, tönkretették.

Visszainduláskor a helyes irányba fordítom a villanyoszlopra felszerelt, nyíl formájú táblát, hogy ne az ég felé mutasson. Ez áll rajta: Jurtatábor.

Rajtra várva

Bár a gyógyvizes medencefürdőzésre március végéig biztosan nincs mód, és a szálláshelyek sem fogadhatnak turistákat, a keleti országrész legfontosabb fürdőtelepülésén, Hajdúszoboszlón már a szezon újraindítását, a nyári és az őszi programokat tervezik. A Hungarospa területén építkezések folynak, a város ékességét, a Mátyás király sétányt októberben szeretnék átadni, közölte Czeglédi Gyula polgármester.

A vállalkozásokat többek között adókedvezményekkel támogatják.

A bükfürdői Thermal & Spa reumatológiai járóbeteg-szakrendelésén és fürdőgyógyászatán 2020. november 23-a óta fogadnak újból betegeket.

A fürdőben is készülnek a nyitásra. A megújult főbejárathoz például új, üvegzsilippel ellátott kapukat szereltek be. Újranyitáskor az eddigi kényelmetlen karszalagokat és órákat csuklóra illeszkedő adathordozó karóra váltja fel, így megszűnik a kauciófizetési kötelezettség. A bérlettel, online jeggyel és tb-belépővel rendelkező vendégek részére gyorskasszát alakítottak ki, és megújultak a hátsó pénztárpultok is. Hévízre tavaly júniusban kezdett visszatérni az élet, augusztusban már telt házzal működtek. A beutazási korlátozások bevezetése, majd a teljes lezárás viszont ismét nullára csökkentette forgalmukat. Így a város tavaly csak ötszázhatvanezer vendégéjszakát teljesített, ami a 2019-es adat negyvenöt százaléka. Ez jelentős visszaesés a korábbi évek egymillió feletti éjszakaszámához képest. Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint ideális esetben két év múlva érhetik el a 2019. évi forgalmat. Makó városa nem válaszolt megkeresésünkre, Lázár János kormánybiztos Facebook-oldaláról viszont megtudtuk, a Hagymatikumban is jelentős fejlesztésekre készülnek.