Sebész a forradalomban

Tudomány – Nevéhez fűződik az első magyarországi laparoszkópos epesebészeti műtét létrejötte.

Budapest, 2014. március 6. Tenke Péter osztályvezetõ fõorvos, a Magyar Urológus Társaság elnöke (j) a kórház új, háromdimenziós laparoszkópjának segítségével operál egy beteget a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház és Rendelõintézet központi mûtõjében 2014. március 6-án. A hazai gyakorlatban egyedülálló, de világviszonylatban is új, háromdimenziós laparoszkópos eszköz ötvözi a flexibilis és merev endoszkópos technikát, valamint egy speciális szemüveg segítségével térhatású, valósághû képet közvetít az operáló orvos számára. MTI Fotó: Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Ebben a helyzetben kapott hívást Borisz Petrovszkij orosz sebészprofesszortól, aki akkor az egyik budapesti sebészeti klinikát vezette. Olvasta ugyanis Bérci doktor kísérleti munkáját, és szerette volna vele folytatni a kutatómunkát. Meglepve hallotta, hogy a tehetséges fiatal doktor milyen helyzetbe került. A sebésznek ő szerzett állást Budapesten, az Orvostovábbképző Intézet sebészeti osztályán. Bérci György életét meghatározó esemény volt az ötvenhatos forradalom során a Parlamentnél megsebesültek tömegének műtétsorozata. Folyamatosan operált, de hamar elfogyott a vér, az infúziós oldat, a gyógyszer, a kesztyű, a kötszer. Később munkahelyén kinyitották a pártirodát, olvashatta a műtősnők és orvoskollégái ellene irányuló feljelentéseit: reakciós vicceket mesél műtét alatt.

Bérci György élete és életműve összefonódott a XX. század történelmével és politikájával.

Ezek után már nem volt maradása, november végén Ausztriába emigrált, onnan Rockefeller-ösztöndíjjal hajózott családjával Ausztráliába. A hosszú úton, már az Indiai-óceánon az egyik utas heveny vakbélgyulladást kapott. A hajóorvos nem volt sebész, így Bérci doktor végezte a vakbélműtétet, amely után évekig kapott karácsonykor üdvözlő képeslapot az operált betegtől.

Ausztráliában egy klinika laboratóriumában kapott asszisztensi állást – amíg megtanul angolul.

Ezután már sebészként dolgozhatott. 1962-ben óriási hír járta be az orvosvilágot. George Berci (ekkor már ezt a nevet használta) miniatűr televíziós kamerát állított elő, amellyel látni lehetett műtét közben egy élő ember hasüregének felépítését. Pályafutása az Egyesült Államokban folytatódott. Ott azonban senki nem operálhat, akinek nincs amerikai szakorvosi bizonyítványa. Ezért Bérci az egyik egyetemen mint sebészrezidens dolgozott, a másik orvosegyetemen ugyanakkor tanított…! Közben vendégprofesszor volt Svédországban és Angliában.

Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetem Cedars-­Sinai Kórházában 1967-től dolgozik, az endoszkópos és az experimentális sebészet professzora. Tudományos, kísérleti munkássága rendkívül gazdag. Több százra tehető a világ minden táján elhangzott előadásainak, valamint tudományos közleményeinek a száma. Számos műve mérföldkő a sebészet történetében. Különös jelentőségű innovatív tevékenysége a modern műtéti eljárások meghatározó területén: a minimálisan invazív sebészet, a laparoszkópos technika kialakításában, fejlesztésében, oktatásában. Számos műszer viseli nevét.

Az Egyesült Államok egyetemein az a szokás, hogy egy-egy katedrát híres egyéniségről neveznek el, így jött létre a Minimálisan Invazív Sebészet George Berci Tiszteletére Los Angelesben.

2011-ben megkapta a hetvenhétezer tagot képviselő American College of Surgeons legnagyobb elismerését, a Jacobson Innovation Awardot.

Emigrációja után először 1985-ben látogathatott haza, azóta is folyamatosan támogatja számtalan módon a magyar sebészeket.

Nevéhez fűződik az első magyarországi laparoszkópos epesebészeti műtét létrejötte, továbbképző előadások szervezése, tanulmányutak megteremtése.

A Semmelweis Egyetem – amelynek sebészeti gyakorlóközpontja a világhírű professzor nevét viseli – munkássága elismeréseként Doctor Honoris Causa címmel ruházta fel, a Magyar Sebész Társaság tiszteleti tagjává választotta.

George Berci professzor büszke magyarságára – nemcsak kiemelkedő sebész, hanem végtelenül szerény, jó humorú, segítőkész egyéniség is. Egy kongresszuson nem tud úgy végigmenni a folyosón, hogy ne lenne néhány kedves szava a világ minden tájékáról összesereglett résztvevőkhöz. Az új módszerek iránti fogékonysága különleges empátiával és humánummal párosul.

Jelenleg századik életévében Los Angelesben a karanténvilágban is lenyűgöző aktivitással dolgozik:

a napokban jelenik meg új könyve, szervezi, hogy hazájába kerüljön egy új, általa szerkesztett műtéti rendszer, amelynek segítségével még pontosabban lehet operálni. Születésének századik évfordulóján azt kívánjuk, folytassa jó erőben, egészségben munkáját, mielőbb látogasson haza, hozzánk: szükségünk van bölcsességére.

Sándor József, Egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem

(Borítókép: Laparoszkóp segítségével operálnak egy beteget a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház és Rendelőintézet központi műtőjében 2014. március 6-án. Fotó: MTI / Bruzák Noémi)