Medveölő a Düna partján

Miért nincs a magyarságnak őseposza? Arany János váltig állította, hogy volt – lennie kellett.

2021. 05. 21. 12:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A történetben a káprázatos fordulatok, a képzelet által felnövesztett rettenet vagy váratlan csoda mellett természetes módon megfér a valóság. Németül Düna, lettül Daugava a folyó neve, amely Rigánál ömlik a Balti-tengerbe. Az eposzban a Baltikum (Baltija) a lett törzsek lakóhelyét jelenti, ugyanis a XIX. századi Orosz Birodalomban nem használhatták a Latvija – Lettország, Lettföld – nevet. Kārlis Baumanis zeneszerző művében sem engedélyezték az „Isten, áldd meg Lettországot” változatot – helyette a Baltija név szerepelt. Ahogy a kis népek sorsa gyakran egyezik, úgy a lett himnusz kezdő szavai is összecsengenek a magyarral.

(Andrejs Pumpurs: Medveölő – A lett eposz. Fordította: Pusztay János. Nap Kiadó, Budapest, 2020, 160 oldal. Ára: 3590 forint)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.