A járvány árnyéka

A koronavírus-járvány a 32 legjelentősebb európai futballklubnál több mint hatmilliárd euró értékcsökkenést okozott – derül ki a KPMG Football Benchmark éves jelentéséből. Ebből azonban nem következik egyértelműen a labdarúgás megmentőjeként bemutatott, de nagy port kavart Európai Szuperliga ötlete.

Gólöröm közönség nélkül az angliai West Bromwich stadionjában. A pandémia három évvel vetette vissza az európai futballt Fotó: Carl Recine Forrás: Reuters

A járvány okozta félelmek új felállást céloztak az európai labdarúgásban. „Több neves spanyol, olasz és brit klub is szeretne megoldást találni a pénzügyi problémáira.” „A Szuperliga segíti majd az együtteseket az elveszett bevételeik visszaszerzésében.” „A Szuperliga pénzügyileg megmenti a csapatokat.” „A pandémia rávilágított, tönkre fogunk menni a futballban.” Az ördög ügyvédje szerepét Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke játszotta el, aki többek közt az iménti mondatokkal vette védelmébe az április 19-én bejelentett Európai Szuperligát. Azt a tervezett sorozatot, amely összesen tizenkét, három-három spanyol és olasz, valamint hat angol klubbal indult volna el a következő idénytől, így alapjaiban rengette volna meg a labdarúgást, kibújva az illetékes nemzetközi szövetség, az UEFA hatásköre alól.

Kevesek üzlete

A több mint kétszáz európai és dél-amerikai profi futballklub pénzügyi és működési teljesítményadatait elemző KPMG Football Benchmark éves értékbecslési jelentése első ránézésre akár igazolhatná is Florentino Pérez aggodalmait, jobban belegondolva azonban éppen hogy cáfolja azokat. A Real Madrid elnöke ugyanis rendszerszintű, már-már visszafordíthatatlan válságról beszélt, amelynek az egyetlen megoldása, ha teljesen új alapokra helyezik az európai klubfutballt. Az azonban pont a KPMG jelentéséből derül ki, hogy rendszerszintű válságról nem lehet beszélni – koronavírus-válságról igen.

A tanulmány immár hat éve készül el rendszeresen, s ezen időszak alatt most először fordult elő, hogy a legjobb 32 klub összesített vállalati értéke éves összehasonlításban csökkent, méghozzá tizenöt százalékkal, azaz 6,1 milliárd euróval. Elképesztően nagy összegről van szó, hozzávetőleg ennyit, kétezermilliárd forintot különített el a magyar kormány tavaly tavasszal a járvány mélyreható kezelésére és a gazdaság újraindítására.

A jelentős veszteség ellenére a lényeg azonban mégiscsak az, hogy a járvány betörését megelőző öt évben folyamatos gazdasági növekedés volt tapasztalható. A visszaesés tehát egyértelműen a Covid–19-világjárvány számlájára írható, nem pedig egy működésképtelen üzleti koncepcióéra.

Florentino Pérez szavahihetősége az ügyben hamar megkérdőjeleződött az Európai Szuperliga bejelentése után, hiszen azt nyilatkozta, hogy a szakadárok táborából némi meglepetésre kimaradó Paris Saint-Germaint meg sem hívták a készülő sorozatba, a Bayern Münchennel és a Dortmunddal pedig nem is tárgyaltak. Ehhez képest a Der Spiegel által megszerzett és nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy a PSG 15, a két német csapat pedig harmincnapos gondolkodási időt kapott a csatlakozásra, tehát egyértelműen velük akarták tizenöt résztvevősre duzzasztani az új kupát. Az említett három klub azonban nem kért ebből.

– Ha megváltozik a jelenlegi rendszer, az sok embernek nehézzé teszi az azonosulást a labdarúgással. Ez óriási károkat okozna a nemzeti bajnokságoknak, ezért vannak fenntartásaim – válaszolta Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy a német rekordbajnok miért nem csatlakozott a szuperligához, és nem leplezte a véleményét, miszerint a sorozat mögött a magasztos, megmentésről szóló mesék helyett a pénz az első számú mozgatórugó, hiszen a klubok minél hamarabb szeretnék visszaszerezni a járvány miatt kieső bevételeiket.

A KPMG jelentése megmagyarázza a mozgatórugókat. Ha a teljes működési bevételt, a személyi jellegű költségek és a bevételek arányát, valamint a nettó eredményt nézzük, a top tíz klub jobban teljesített mindhárom területen, mint a többi huszonkét csapat együttvéve a vizsgált hat év mindegyikében. Az elmúlt idényben például a top tíz működési bevételei a 32 klub összes bevételének közel hatvan százalékát tették ki, míg az összesített nettó veszteségnek csak az egyharmadát. Tehát minél magasabbra mászunk a futballpiramison, ott annál több pénz termelődik, az elitcsapatok pedig ebből azt a józan paraszti ésszel logikus következtetést vonták le, hogy ha csak egymással játszanak, akkor még többet kereshetnek, és hamarabb túljuthatnak a válságon.

Özil nagylelkűsége

A világjárvány három évvel vetette vissza a klubokat gazdaságilag, hiszen az említett tizenöt százalékos csökkenés után a vizsgált harminckét együttes összértéke 33,6 milliárd euróra mérséklődött, ami alig magasabb csak a 2018-as összegnél. Ezen belül vannak klubok, amelyek jobban visszaestek, és vannak, amelyek kevésbé. A top tízből kiszoruló Arsenal például tavaly augusztusban 55 alkalmazottjának elbocsátását jelentette be, és a járvány miatti költségcsökkentésre hivatkozva meg akart válni a szurkolók által hőn szeretett kabalafigurától, Gunnersaurustól is. A nevetséges intézkedéssel a maszk alatt rejtőző Jerry Quy 27 év után vesztette volna el a munkáját, de az ágyúsok akkori legtöbbet kereső labdarúgója, a heti 350 ezer fontot felmarkoló ­Mesut Özil közbelépett.

– Nagyon szomorú voltam, hogy Jerry Quy-t,­­ klubunk központi figuráját, a mi híres és hűséges Gunnersaurusunkat 27 év után kirúgták. Ezért felajánlom, hogy amíg az Arsenal játékosa leszek, addig állni fogom a nagy, zöld fickó fizetését – jelentette be Özil, aki január végén a török Fenerbahçe csapatába igazolt, ahol a magyar válogatott védője, Szalai Attila csapattársa lett. Gunnersaurus munkája végül megmaradt, remélhetőleg nem csak azért, mert év elején az Arsenal már a szuperligából származó megnövekedett bevételekkel is számolt, amiből futotta volna Jerry Quy fizetésére…

A szuperliga ugyanis a bejelentés utáni néhány napon belül hamvába holt, az UEFA beígért büntetései és legfőképpen a szurkolók negatív reakciói miatt az alapító klubok sorra visszakoztak, végül lényegében már csak a Real Madrid és a Barcelona tartott ki az álláspontja mellett, de akkor már nem volt miért. Éppen a két legértékesebb klubról van szó egyébként, a királyi gárda zsinórban a harmadik éve zárt a lista élén, mögötte a katalánok lettek a másodikak, a harmadik helyre pedig a Manchester United futott be. Csakhogy mindhárom csapat nagy zuhanást könyvelt el az elmúlt egy évben, sorrendben 16, 10 és 20 százalékot veszítettek az értékükből.

Gólöröm közönség nélkül az angliai West Bromwich stadionjában. A pandémia három évvel vetette vissza az európai futballt
Fotó: Reuters

A szigorú és tudatos gazdálkodásáról ismert Bayern München az elmúlt évet is 9,8 millió eurós profittal zárta, bár igaz, hogy ebben nagy szerepet játszott a bajor csapat kiváló idénye, hiszen tavaly a müncheniek nyerték meg a Bajnokok Ligáját is. Arra azonban mindenképpen büszke lehet a Bayern, hogy zsinórban a 28. idényét zárta nyereségesen, és ezen a pozitív tendencián a világjárvány sem tudott változtatni. Látható tehát, hogy sok múlik az egyes csapatok egyedi hozzáállásán.

Az persze vitathatatlan, hogy a koronavírus-járvány komoly károkat okozott. A KPMG jelentéséből az is kiderült, hogy nyolcvan európai futballklub, köztük az összes óriás, együttesen 2,04 milliárd eurós veszteséget hozott össze.

Azért megdöbbentő az adat, mert a legnagyobb mínuszt a 2010–2011-es idényben regisztrálták, amikor az UEFA égisze alatt működő mintegy hétszáz csapat 1,7 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. Most a csapatok alig több mint tíz százaléka is meghaladta ezt a negatív csúcsot. Reformokra szükség van, de a megoldást nem feltétlenül egy Euró­pai Szuperligához hasonló kezdeményezés adhatja, amely csak a topklubok érdekeit szolgálja.

Reformok és haszonélvezők

– A labdarúgás mai, összetett rendszerében holisztikus megközelítést alkalmazó, valamennyi érdekelt fél bevonásával megvalósuló reformokra van szükség – hangsúlyozta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatásainak globális vezetője és a jelentés szerzője, aki fel is sorolta, milyen újításokra lenne szükség. – Az irányítás felülvizsgálata, a ligák méretének csökkentése, a meccsnaptárak racionalizálása, a sportérték és a pénzügyi kiszámíthatóság egyensúlyának megteremtése, regionális ligák létrehozása a kisebb nemzeti bajnokságok összevonásával, és nem utolsósorban szigorúbb költség-ellenőrzési mechanizmusokra összpontosítva az FFP újratervezése.

Utóbbi, azaz a pénzügyi fair play szigorítása nem biztos, hogy ínyére lenne a legnagyobb kluboknak.

Például a szakadárok közé tartozó Manchester Cityt tavaly februárban, tehát közvetlenül a járvány kitörése előtt két évre kizárták a Bajnokok Ligájából a szabályok megsértése miatt. Végül persze eltörölték a roppant szigorú, még sohasem alkalmazott büntetést.

– Az iparági szereplők évek óta az egyéni pozícióikra összpontosítanak, hogy megvédjék saját szervezetük érdekeit. Közben nem veszik figyelembe, hogy az elvárásaik és az ambícióik milyen hatást gyakorolnak az iparág egészére – fogalmazott Andrea Sartori.

– Minden félnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, hogy a labdarúgás az elmúlt években a fogyasztói szokások fejlődése és a digitalizáció nyomán alapvető átalakuláson ment keresztül, ami az iparág globalizációjához vezetett, és ebből főként a nagy klubok és ligák profitáltak. Az európai labdarúgás helyzetének javításához példátlan rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden szinten, minden fél részéről.

A világ fejlődéséről, a fogyasztói szokások megváltozásáról Florentino Pérez is beszélt, de ahogy az Andrea Sartori szavaiból is kiolvasható, nem biztos, hogy azokra kell bízni a reformok végrehajtását, akik eddig is a legnagyobb hasznot húzták a rendszerből.