A fás szárú, fémtartalmú növények kivágásuk és szárításuk után hamuvá is égethetők, így rendkívül jó minőségű bioérc formájában hasznosíthatók – hangsúlyozza a tudós. A kutatók szerint éppen a nikkelben rejlik a legtöbb potenciál. A Lotaringiai Egyetem kutatói az elmúlt öt évben kifejlesztették a malajziai „fémgazdaságot”, amely az ott található fajokkal demonstrációs farmként működött. A létrehozott gazdaságban évi kétszáz–háromszáz kilogramm nikkelt termeltek hektáronként. Habár ez az eredmény ígéretes, a gyakorlati forgalmazás még mindig messze lehet, a szakértők ezért jelenleg új ipari partnert keresnek. A ma használt nikkel nagy része olyan országokból származik, mint Indonézia és Új-Kaledónia, ahol meglehetősen nagy környezeti költségekkel bányásszák a fémet.
A hiperakkumulátor fák nagymértékben hozzájárulhatnak a nikkel környezetbarátabb beszerzéséhez, ezzel csökkentve a bolygónkon így is épp elég jelentős természetvédelmi kárt.
Az viszont továbbra is rejtély a tudomány számára, hogy a növények miért fejlesztették ki a nagy mennyiségű fém felszívásának képességét. Alan Baker szerint valamilyen evolúciós védelmi mechanizmusról lehet szó a rovarokkal és egyéb állatokkal szemben. A meghökkentő jelenség számos problémára kínálhat megoldást, kezdve a bányászati területek rehabilitációjával egészen a gyógyszerészeti alkalmazásig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!