Fém folyik a fákból

Egzotikus hiperakkumulátor-növények segíthetik a jövőben a természet megóvását.

Phyllanthus balgooyi Forrás: Pexels

Amikor Alan Baker botanikus belevágott egy egzotikus növény oldalába a Fülöp-szigetek dzsungelé­ben, a belsejéből jádezöld fényű nedv világított vissza rá. A Phyllanthus balgooyi hiper­akkumulátor faként a jövő egyik energiaforrása lehet – olvasható az ABC Radio National oldalán. A fluoreszkáló nedv kilencszázalékos nikkelnek bizonyult, ami azt jelenti, hogy a különleges növény egyike azon ritka fajoknak, amelyek természetes úton, nagy mennyiségben szívnak fel fémeket a talajból. Alan Baker, a Melbourne-i Egyetem egykori professzora úgynevezett hiper­akkumulátor növényekkel kapcsolatos kutatásai során már több olyan fajt feltárt, amely kobaltot, cinket vagy akár aranyat tartalmazó talajon növekedett, és ezeket képes volt a saját szövetei­be építeni. Az Új-Kaledóniában található ritka Pycnandra acuminata nedve – amely vakító színével egészen megdöbbentő látványt nyújt – például 25 százalék nikkelt tartalmaz.

A tudósok most azt próbálják kideríteni, hogy vajon ezek a különleges növények helyettesíthetik-e a környezetet nagymértékben romboló fémbányászatot. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a hiperakkumulátor fajok a korábbi – már károsult – bányahelyek helyreállítását is segítik majd.

Phyllanthus balgooyi. Fotó: Pexels

A Queenslandi Egyetem növényszakértője, ­Antony van der Ent agrobányászatnak nevezi a jelenséget, amely fitobányászatként is ismert. A szakértő a különleges fajok egyik leghíresebb példányán, a makadámdiófán végez kísérleteket, amelynek levelei és nedvei mangánban gazdagok – a dió ugyanakkor meglepő módon nem tartalmaz fémet. Az elmúlt években a növényszakértő bejárta a világot, hogy újabb hasonló növényeket fedezzen fel, de a pandémia miatt átmenetileg fel kellett függesztenie a kutatást. Annyit már megállapított ugyanakkor, hogy az efféle növények az Egyenlítő körüli országokban a leggyakoribbak, de megtalálhatók Délkelet-Ázsiában, Új-Kaledóniában, valamint Kubában és Brazíliában is. Hozzáteszi: becslése szerint a Föld háromszázezer ismert növényfaja közül körülbelül mindössze hétszáz rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. Ezek mintegy kétharmada – akárcsak a legújabban felfedezett Phyllanthus balgooyi – nikkelből is táplálkozik.

A fás szárú, fémtartalmú növények kivágásuk és szárításuk után hamuvá is égethetők, így rendkívül jó minőségű bioérc formájában hasznosíthatók – hangsúlyozza a tudós. A kutatók szerint éppen a nikkelben rejlik a legtöbb potenciál. A Lotaringiai Egyetem kutatói az elmúlt öt évben kifejlesztették a malajziai „fémgazdaságot”, amely az ott található fajokkal demonstrációs farmként működött. A létrehozott gazdaságban évi kétszáz–háromszáz kilogramm nikkelt termeltek hektáronként. Habár ez az eredmény ígéretes, a gyakorlati forgalmazás még mindig messze lehet, a szakértők ezért jelenleg új ipari partnert keresnek. A ma használt nikkel nagy része olyan országokból származik, mint Indonézia és Új-Kaledónia, ahol meglehetősen nagy környezeti költségekkel bányásszák a fémet.

A hiperakkumulátor fák nagymértékben hozzájárulhatnak a nikkel környezetbarátabb beszerzéséhez, ezzel csökkentve a bolygónkon így is épp elég jelentős természetvédelmi kárt.

Az viszont továbbra is rejtély a tudomány számára, hogy a növények miért fejlesztették ki a nagy mennyiségű fém felszívásának képességét. Alan Baker szerint valamilyen evolúciós védelmi mechanizmusról lehet szó a rovarokkal és egyéb állatokkal szemben. A meghökkentő jelenség számos problémára kínálhat megoldást, kezdve a bányászati területek rehabilitációjával egészen a gyógyszerészeti alkalmazásig.