Rendszerhiba

Az amerikai társadalom egyik legirigyeltebb, mégis legutáltabb szakmája a jogászi. A hazai beszélgetésekben is gyakori kiszólás, hogy a jogász lop, csal, hazudik. Valóban kísértés leselkedik az egyetemről kikerülő fiatalokra, vagy a jogászok által elkövetett etikai vétségek száma nem haladja meg az orvosi műhibákét?

Justitia szobra Frankfurtban Fotó: ARNE DEDERT Forrás: AFP/DPA

Talán a jogi szakma kiemelt szerepének köszönhető, hogy nagy publicitást kapnak az etikai­lag elítélhető cselekmények. Egyes vélemények szerint ezek száma nem kevesebb, mint az orvosi műhibáké, a kiemelt jogászi keresetek miatt azonban jobban előtérbe kerülnek. A hasonló ügyek mind rombolják a jogászság társadalmi megítélését, aminek főleg az ügyvédek látják kárát. Az ügyfelek ugyanis szeretnék minél olcsóbban megúszni az egyes jogügyleteket, ezért számos budapesti például inkább fizet többet a benzinért, és utazik Esztergomba, mert ott olcsóbb a szolgáltatás. Az ügyvédek gyakran panaszkodnak, hogy a hétköznapi emberekben az a kép él a szakmáról, hogy a jogászok csak formanyomtatványokat töltenek ki, így sokszor nem látják jogosnak az adott esetben megszabott tiszteletdíjat. A végrehajtók és a közjegyzők esetén azonos árazásról van szó, az ügyvédek viszont egymás alá ígérnek. Kisebb mennyiségben és kevésbé meghatározó ügyekben ezért fordulhatnak elő „keresetkiegészítésként” a vétségek.

– Nekem is voltak hasonló ügyfeleim, de rá kellett jönnöm arra, hogy az élet belülről kifelé épül, tehát az etikai határokat az embernek magának kell kialakítania, és ezt el kell mondania az ügyfélnek is – mondja Nagy Gábor László.

– Továbbá megfelelő módon kell minden ügyvédnek értékelnie magát, a tudását, az általa nyújtott megoldásokat, és ha ezt sugározza, akkor az ügyfelek nemcsak megfizetik a kért árat, de örömmel is teszik azt. Tudatos döntések eredményeként el lehet jutni olyan ügyfélkörhöz, amelyben elő sem kerül semmilyen negatív felhang.

Justitia szobra Frankfurtban
Fotó: AFP/DPA

A közjót szolgálni

A belső határok kialakítása az egyetemeken kezdődik, de az ottani filozófiai, etikai vagy jogbölcseleti tantárgyak csak a jogászképzés első szintjét jelentik. A római jogon alapuló kontinentális jogrendszerben az oktatás célja elsősorban a tudásmennyiség átadása, az angolszász jogrendszerben viszont konkrét eseteket is vizsgálnak a hallgatók, így kézzelfoghatóbbá válik a megtanult információtömeg.

A kontinentális képzésben gyakran merül fel a kérdés, hogy az egyetemi oktatás feladata-e a tudás mellett megfelelő készségek kialakítása is. Tehát szembe tud-e nézni az illető azzal, hogy nem vállal el egy ügyet, mert azt valamilyen szempontból problémásnak tartja, vagy éppen elvállal egyet a szociális érzékenység okán, de nem kér tiszteletdíjat cserébe – azaz pro bono publico, a közjót szolgálva teszi ezt.

Ezen készségeket a gyakorló jogászok tudják bemutatni már az egyetemi évek alatt. Ebben a tekintetben sokat fejlődtek a hazai egyetemek, de még mindig az elméleti tudáson van a hangsúly. Ráadásul nem mindegy, hogy az egyetem hogyan értelmezi az etika, a jog és a vallás kapcsolatát.

– A mostani Országos Tudományos Diákköri Konferencia jogbölcseleti szekciójában azt láttam, hogy másfajta megközelítést alkalmaznak az állami és az egyházi fenntartású intézmények hallgatói – magyarázza Birher Nándor Máté, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának tanszékvezetője. – A jog, az erkölcs és a vallás normarendje háromszintű szabályozórendszer. Az elemeket egészséges társadalom nem keveri össze, hanem a maga helyén alkalmazza őket. Nem helyes csak vallási szabályok alapján ítélkezni, mert abból vallási fanatizmus lesz. Az erkölcs a kommunizmus alatt a marxista erkölcsöt jelentette, így szinte meghallgatás nélkül ítélhettek el embereket. És már a rómaiak is vallották, hogy a jog teljessége a jogtalanság teljessége, ezért mindhárom fogalmat be kell mutatni a hallgatóknak. Sok egyetemen azonban, itthon és külföldön egyaránt, a természetjog helyett a jogpozitivizmus felé tolódott el a jogértelmezés, ami az erkölcsre egyfajta rendszerhibaként tekint, a vallást pedig már régen kiirtotta a képletből – mutat rá Birher Nándor Máté.

E hiányosságokat szeretnék kiküszöbölni az új ügyvédi törvény által előírt továbbképzések. A Budapesti Ügyvédi Kamara már második éve végzi a főváros 8500 ügyvédjének személyes és digitális rendszeres képzését, vizsgáztatását.

A pandémia megnehezítette a képzést, de a résztvevők 99 százaléka megszerezte a szükséges krediteket.

Átvilágított ügyfél

– A jogászi etika normatív alapjait az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló kamarai szabályzat, illetve az etikai kódex tartalmazza – tájékoztat Rácz Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságának elnöke. – Számos egyéb kamarai szabályzat létezik a pénzmosás megelőzésétől kezdődően az okiratszerkesztésen és a névhasználaton keresztül a letétkezelésig vagy akár a közvetítői eljárás lefolytatásig. Még a legegyszerűbb megbízás esetén is egyre több és egyre összetettebb szakmai, etikai előírást kell az ügyvédeknek betartaniuk. A fegyelmi, illetve etikai ügyek száma az elmúlt években nagyjából azonos volt, ahhoz képest is, hogy a szakmai előírások száma nagyot nőtt a korábbi évtizedekhez képest. Csak egy példa: 15-20 évvel ezelőtt átlagos szerződés elkészítéséhez egyetlen ügyvédi megbízás is elegendő volt. Manapság a megbízási szerződésen túl sokszor a legegyszerűbb ügyben is ügyfél-átvilágítási és azonosítási adatlapot kell készíteni. Különböző digitális nyilvántartásokat kell adatokkal feltölteni, folyamatos ügynyilvántartást, letétkezelés esetén pedig letéti nyilvántartást is vezetni kell.

A konkrét ügyletekben elkészítendő szerződések és kapcsolódó okiratok száma sokszor a duplájára nőtt ez alatt az idő alatt. Az előírások túlnyomó része a megbízók érdekeit szolgálja, de jelentősen megnövekedett munkaterhet ró az ügyvédekre. Ráadásul ezekhez már nemcsak jogászi, de az általánosnál magasabb szintű informatikai és internethasználói ismeretek is szükségesek – mondja Rácz Gábor.

Tény, hogy az etika egyre inkább előtérbe kerül. A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda felmérése szerint a nagyvállalatok 2021 legnagyobb kockázatának a sokféle szabály összeegyeztethetőségét tekintik, és ebben az etika fontos szerepet játszik. A nemzetközi gondolkodásban is elindult tehát egyfajta változás, amelyben már a spiritualitás, illetve az ennek megfelelő viselkedés is előtérbe kerül.

A magyar hozzáállás megváltoztatására lenne még szükség, hogy néhány kirívó esetet ne tekintsen a társadalom a teljes jogászságra jellemzőnek. Ehhez a közjegyzők vagy a végrehajtók esetében már sikeresnek bizonyult médiakampányra lenne szükség, amely azonban egyelőre hiányzik.