Karanténopera – Megnevettet és összetör

Bo Burnham filme a járványhelyzet és a vele járó bezártság lélektani hatásairól.

Bo Burnham színpada egy szoba, ahol a karantén alatt egy évet töltött bezárva Forrás: Netflix

Sokan sokféleképpen próbáltak az elmúlt másfél év során fogást találni a járványhelyzet és a vele járó bezártság lélektani hatásain. A humor az időszak egyik leghálásabb szelepeként szolgált, ám kevés maradandó, értékes alkotás született – holott milyen hálás téma is az, amely kortól, nemtől, faji, társadalmi és földrajzi hovatartozástól függetlenül a világon mindenkit érint valamilyen szinten, és mindenkinek van róla véleménye. Mémek szintjén működött a viccelődés, de a mélyebb rétegekbe valahogy a dalszerzőknek és a filmeseknek is beletört a bicskája, elég, ha csak a borzalmas Karanténmelóra vagy a 2020: Legyen már vége! című áldokumentumfilmre gondolunk. Szerencsére színre lépett Bo Burnham amerikai komikus, és magára zárta az ajtót egy évre Los Angeles-i otthonában, ahol berendezett egy stúdiót az egyik szobában, és egyedül kitalált, megírt, felvett és megvágott egy egész estés produkciót.

Bo Burnham színpada egy szoba, ahol a karantén alatt egy évet töltött bezárva Forrás: Netflix

Bo Burnhamet a magyar közönség elsősorban az Ígéretes fiatal nő című, sokszorosan díjazott filmből ismerheti, ám ez a mindössze harmincéves fickó már tizennyolc éves kora óta alkot humoristaként, színészként és rendezőként is, műsorainak pedig fontos részét képezik a saját maga által írt és előadott dalok. Az Egyesült Államokban a standuposoktól jellemzően elvárják, hogy határozottan, olykor harsány módon beleálljanak a társadalmi kérdésekbe, nem tartva a komolyabb botrányoktól sem, Burnham viszont nem nagyhangú megmondóemberként lép a kamera elé. Stílusára alapvetően jellemző egy sokkal érzékenyebb és nem utolsósorban önreflektív hangvétel, ráadásul ezúttal kifejezetten személyes, befelé forduló utazásra invitálja nézőit. Klausztrofób élmény, másrészt viszont pont emiatt lehet vele olyannyira azonosulni.

A standup comedy nagyon is extrovertált műfaj, Burnham azonban ezzel az alapvetéssel teljesen szembemegy: ugyan sokszor nagyon vicces is tud lenni, a Benn jóval többet ad a felhőtlen szórakoztatásnál.

Egy művész önvallomása, bemutatja, hogyan tölti egyedül harmincadik születésnapját, vall pánikrohamairól és öngyilkossági gondolatairól: lépésről lépésre omlik össze. Intim pillanatokba enged betekintést. Burnham ugyanúgy szenved a bezártságtól, az emberi kapcsolatok hiányától, mint ahogyan mi szenvedtünk, de megmutatja azt is, hogy ­hogyan tudta felgyülemlő energiáit kreativitásba, alkotásba fojtani.

A végeredmény egy lényegében beskatulyázhatatlan szűk másfél óra szkeccsekből felépítve, fülbemászó, különféle stílusokban megírt dalokkal, humorral és rengeteg önvizsgálattal, valamint a szűkös tér és technikai adottságok dacára irtó változatos képi beállításokkal, ötletes vágásokkal. Megmutatja az elrontott felvételeket, tehát magát az alkotói folyamatot is, valamint az összes érzelmet, amelyet átél: dühöt, szorongást, kimerültséget és a végső kétségbeesettséget is. A Benn viszont az alaphelyzet dacára nem a karanténról szól, még akkor sem, ha az első félórában humorizál az édesanyjával való videócsetelésen, a felszínes közösségi médián vagy a minden létező reklámlehetőségre gátlástalanul ráugró márkákon. A játékidő végére egy komplex emberi drámát kapunk.

A karantén sokak számára a befelé fordulás, újratervezés időszaka volt, Burnham pedig nem bánik kesztyűs kézzel saját magával.

Az internet csinált sztárt belőle tiniként, a húszas éveire azonban egyre több fellépés közben tört rá pánikroham, öt éve pedig emiatt eltűnt a színpadról, és inkább írt és rendezett egy filmet Eighth Grade címmel, amely egészen a Golden Globe-jelölésig jutott, legutóbb pedig a már említett Ígéretes fia­tal nőben tűnt fel színészként. Most élő közönség és színpadi fények helyett saját magának csinálhatta a műsort, miközben reflektálni próbált a világban zajló folyamatokra. A szemünk előtt építi magát újra a reluxán át beszűrődő tompa fényben, és megmutatja, hogy jó hozzáállással a legnehezebb helyzetek is leküzdhetők, a szembenézés utáni katarzis pedig nem marad el.

(Bo Burnham: Benn – amerikai standup comedy film, 87 perc. Rendező: Bo Burnham, forgalmazó: Netflix)