A G7-országok hozzájárulása a világ GDP-jéhez évről évre csökken, a tőke az ázsiai és a csendes-óceáni piacokra áramlik. Az EU erőfeszítése a főként amerikai cél eléréséért hiábavaló, de csapdába került: már túlságosan függ a kínai tőkétől ahhoz, hogy nyíltan szembeforduljon vele, inkább csak az emberi jogok sanyarú sorsát kéri rajta számon, azt is csökkenő eréllyel; az USA azonban biztonsági szempontból még mindig sokkal fontosabb számára, semhogy nemet merjen neki mondani. Megy tehát, ahová küldi, még ha nagy presztízsveszteség lesz is az ára a kaukázusi kalandnak.
A július 29-én Szkopjéban létrejött Balkán-szövetség ezzel szemben – legalábbis a szerződő felek szerint – éppen azért jött létre, mert nem érzik az Európai Unió részéről a hajlandóságot, hogy őket valaha is felvegye, pedig már hosszú ideje rostokolnak az előszobájában. Washington és Brüsszel tavaly „mini Schengen”-t próbált eladni a tőszomszédságában lévő országoknak, bár erősen bizonykodott, hogy ez az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának biztosítását szolgálná, és nem váltaná ki az uniós tagságot.
A regionális együttműködés fokozása ugyebár teljes összhangban van az EU alapelveivel. Nos, ennek a reinkarnációja az új Balkán-szövetség, amely egyelőre három országot, Albániát, Észak-Macedóniát és Szerbiát foglalja magában. Ezek vezetői írtak alá most memorandumot az áruk és a munkaerő szabad áramlásáról, valamint együttműködési egyezményt a katasztrófahelyzetek megelőzésében. A mostani nevén Nyitott Balkán legfőbb szószólója, Alekszandar Vucsics szerb elnök szkopjei beszédében hangsúlyozta, hogy bár változatlanul kitartanak az uniós tagság mellett, amíg arra sor nem kerül, átplántálják az EU-ban bevált jó gyakorlatokat a Balkánra. Valójában azonban arról van szó, hogy ráérzett, ez a szövetség, bárhogy nevezik is, kiváló alkalmat teremt a most „szerb világ” névre keresztelt nagy szerb projekt megvalósítására, vagyis a szerb hegemónia visszaállítására a délszláv térségben. Óvatos volt, nehogy a többi jugoszláv utódállam gyanút fogjon, ezért azt mondta, „nekünk nem kell olyan messze mennünk [az integrációval, mint Európának], elég, ha a kereskedelem és az emberek szabad mozgása előtt akadálymentessé tesszük a régiónkat”. Belügyminisztere, Alekszandar Vulin viszont már jóval korábban kertelés nélkül kijelentette, előbb vagy utóbb minden szerb egy államban fog élni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!