Carl Hester brit díjugrató nem győzte megköszönni a játékok után a japán szervezők munkáját, akik szerinte kiválóan teljesítettek, főleg annak fényében, hogy „hat héttel ezelőtt még azt sem tudtuk, tényleg lesz-e olimpia”. Számos más sportoló is üzent a médián keresztül vagy a közösségi felületeken, hogy mennyire hálásak Tokiónak a rendezésért. Pedig néhány héttel a megnyitóünnepség előtt valóban több volt a kérdőjel a folyamatos botrányok miatt, mint a biztos pont. A legnagyobb szponzor, a Toyota az utolsó pillanatban visszalépett, a szervezőbizottság számos tagjának kellett botrányok miatt lemondania, és a rengeteg bizonytalanság nyomán néhány neves sportoló nem jött el. A nézőket az utolsó pillanatban zárták ki a rendezők, és a játékok alatt is folyamatosan látni lehetett helyi tüntetőket, akik molinókon követelték a játékok törlését. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mégis a remény olimpiájának nevezte Tokió 2020-at a záróünnepségen, így a szakmai körök azóta is vitatkoznak, mit hozott az olimpia.
A közgazdászok viszonylag egyszerűen válaszolnak: veszteséget. A hivatalos közlemények szerint 15,4 milliárd dollárba került a játékok megrendezése, de bizonyos könyvvizsgálati eredmények szerint akár ennek a duplájáról is szó lehet. A megnyitóünnepség egyik hazai résztvevője úgy nyilatkozott, hogy bár maga nem tudott kvalifikálni, de sportolóként úgy gondolja, meg kell rendezni az olimpiát. Ápolónőként viszont egyértelműen a nemet támogatja.
Szato Kei, a Tokiói Egyetem kutatója azonban igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Szerinte hiába érkezik több mint ötvenezer sportoló, szakvezető és kisegítő személyzet a játékok idején Japánba, az valójában nem befolyásolja majd az ország koronavírusos megbetegedéseit. „Az olimpia előtt úgy gondoltam, hogy Tokió lesz a számos Japánba hozott variáns olvasztótégelye, de most látom, hogy nincs esély arra, hogy a vírus itt mutálódjon” – mondta el a szervezők által létrehozott buborékra utalva a Japan Timesnak.
Mindenkinek, aki leszállt ugyanis a városban, számos ponton kellett áthaladnia még a reptéren. Kötelező volt még az otthoni, majd a repülőtéren a helyszíni tesztelés is. Az újságírók 14 napra buborékba vonultak, számosan panaszkodtak a közösségi médiában, hogy ez nem egyszerű egy cipősdoboz méretű hotelszobában. Minden olimpiai buborékba belépőnek kötelezővé tették a gyakori tesztelést és a GPS-nyomkövetést speciális telefonos applikáción keresztül, így megfigyelhetővé vált, ki mikor, mennyi időre hagyta el a szállodát. Alapvetően tiltották, hogy a résztvevők a helyi lakossággal keveredjenek, tehát a kötelező távolságtartás és maszkhasználat mellett tilos volt körbenézni Tokióban, vagy bármilyen japán rendezvényen részt venni. A szervezők szerint így sikerült elérni, hogy az összes elvégzett teszt mindössze 0,02 százaléka legyen pozitív.
A jó két hét során 624 ezer teszt készült, és mindössze 286 japán lett pozitív, illetve 114 külföldi. A legnagyobb csoport közülük az a 236 ember volt, akik valamilyen szolgáltatást végeztek a résztvevők számára, mellettük 109 olimpiai résztvevő és 29 sportoló fertőződött meg. A fertőzött sportolók azonnal tíznapos karanténba kerültek, de egy hét után távozhattak, ha a hatodik és a hetedik napon negatív lett a tesztjük. Akik szoros kontaktnak számítottak, versenyezhettek, ha számuk előtt hat órával negatív tesztet produkáltak.
A játékok egyik vezető orvosa, Soji Jokobori úgy jellemezte a buborékot, „mintha két külön világban élnék”. A tokiói egyetemi kórház nyújtja az olimpia és a paralimpia háttértámogatását. Jokobori szerint az olimpiai helyszínek „nem a való világot” jelentik, azt munkahelyén, a kórházban látja, ahol hatvan ágyon folyamatosan követhető a betegek állapota. „Nem tudom, hogy ez a menny vagy a pokol” – nyilatkozta a Reutersnek. Jokobori szerint nagy biztonságot jelent, hogy a sportolók és a többi olimpiai résztvevő nyolcvan százaléka oltottan érkezett. Japánban ugyanakkor lassan kezdődött az oltási kampány, a 65 éven felüliek és az egészségügyi dolgozók élveztek elsőbbséget. Sokáig csak a Pfizer-vakcinát engedélyezték, és mivel a japán hatóságok minden vakcinával saját teszteket végeznek, ezért bármely oltási lehetőség sokkal lassabb, mint ha rögtön elfogadnák a nemzetközi standardokat. Így az olimpia előtt mindössze a lakosság húsz százalékát oltották be mindkét oltással, majd két hét elteltével ez az arány 32 százalékra nőtt. Egy oltást a japánok 45 százaléka kapott.
portrécikk
„Akinek nem volt szétvágva a combja, az nem is igazi suszter”
Németh Károly 1984 óta készít kezdetben ortopéd-, később balettcipőket.
