Védőszellem

Fehér Bence írás- és ókortörténész, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, a legrégebbi magyar szövegemléknek tartott Halotti beszédnél négyszáz évvel korábbi is ­létezik. A jánoshidai avar kori tűtartó felirata nem az egyetlen ilyen lelet.

20210928 Budapest Fehér Bence nyelvész Magyarságkutató Intézet Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Ezek is avar koriak?
– Ami olvasható, az valamennyi VIII. századi. 

– Ez azt jelenti, hogy az avarok a mi nyelvünkhöz közel állót használtak, vagyis magyarul beszéltek?
– Inkább azt mondanám, voltak ilyen csoportok az avarok között. Egyelőre a Duna, kisebb mértékben a Tisza mentét ismerjük, az avar törzsterület közepét. Nem tudjuk, el volt-e terjedve ez az írás az általuk lakott terület minden részén, és azt sem, hogy emellett milyen más nyelveket beszéltek. 

– Találtak ennél korábbi hasonló leletet?
– Bizonyos értelemben igen. A rovásírás az avarok bejövetelével, tehát 570 körül jelenik meg, viszont a VI. és a VII. századból alig egy-két olyan leletünk van, amelyen az írásjelek gyaníthatóan ehhez az írástípushoz tartoznak, ám ezeket még nem tudjuk értelmezni, nem tudjuk, milyen nyelvűek.

– Azokat a tárgyakat, amelyek a jánoshidai tűtartó keletkezési ideje és a Halotti beszéd megírása közötti időszaknak az emlékei, szintén megvizsgálják?
– Ha sikerül ezeket azonosítani, igen. Jelenlegi tudásunk szerint a IX. század után nagyon meggyérül a számuk. A honfoglalás korából 14, feltehetően írott tárgyról tudok, ezeknek jó része nem ezzel az írástípussal készült. 

– Minek tulajdonítható, hogy megritkulnak a források?
– Válaszként csak hipotézisek fogalmazhatók meg. Előfordulhat, hogy más anyagra írtak, olyanra, amely nem maradt fenn. Például fapálcikákra. Az is lehet ok, hogy megváltozott a kulturális helyzetük. A birodalom pusztulása után az avarok betagozódtak a magyar államba, és azok, akik írtak, már nem alkottak vezető réteget. 

– A Baszjad Izüt feliratú tűtartó a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) található. Hol van a többi hasonló lelet?
– A fontos leletek többsége az MNM gyűjteményeinek része. Egyet a mai Szlovákia területén találtak, ma is ott van, múzeumban. A kulacs a Budapesti Történeti Múzeumba került. 

– Folytatódik a kutatás?
– A kutatást az összes avar temető anyagára ki kellene terjesztenünk. Említettem, hogy a publikációm óta újabb leletek kerültek elő. Két avar temetőnek nézhettem meg az írott leletanyagát, mindkettőben vannak érdekességek. Ezek közül az egyik valószínűleg ehhez a felfedezéstípushoz tartozik. Remélhetően hamarosan megfejtjük.

Borítókép: Fehér Bence írás- és ókortörténész. Fotó: Bach Máté