A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanulója, Zsoldos János 17. születésnapján, 1956. október 19-én kezdte el vezetni azt a naplót, amelybe 64 napon keresztül leírta, hogy mit látott-hallott az iskolában, a debreceni utcákon, mit közvetített a rádió. Eredeti szándéka annyi volt, hogy rögzítse diákélete emlékezetre méltó eseményeit, bizonyos előjelek ellenére arra nem számított, hogy a huszadik század egyik sorsdöntő történelmi fordulatának válik szemtanújává és egyben krónikásává, ráadásul az első vonalban.
Az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc történetében Debrecen három vonatkozásban is első volt: október 23-án az országban elsőként ott vonultak utcára az emberek; a cívisvárosban nyomtatták az első forradalmi sajtóterméket, a Néplap rendkívüli kiadását a debreceni egyetemi, főiskolai és középiskolás fiatalok húszpontos követelésének kiadásával; s a hajdúsági megyeszékhelyen dördült el az első sortűz, amelynek halálos áldozatai is voltak.
Zsoldos János III. A osztályos „refis” diák szabadidejében fáradhatatlanul járta Debrecent barátaival, osztálytársaival úgy is mint tehetséges rádióamatőr, akit városszerte hívtak rádiót javítani, hiszen a forradalom legfontosabb médiuma a rádió volt, az emberek abból tájékozódtak határon innen és túl. A fiúnak még arra is volt energiája, hogy mindennap lejegyezze a látottakat-hallottakat, olyan forrásértékű dokumentumot megalkotva, amelynek jelentősége felbecsülhetetlen nemcsak a debreceni események felidézése szempontjából, hiszen a rádióadásokból kihámozható hírek leírásával országos és nemzetközi hátteret is ad a korabeli állapotokról. A szemtanúként látott helyzetek hitelességéhez nem férhet kétség, a távolabbi helyszínekről rádión és másoktól kapott információk közlésével pedig a korabeli viszonyokat jellemzi érzékletesen. Különösen érdekesek a november 4-e utáni jegyzetek, amelyekből kiderül, hogy a harc korántsem ért véget az országban, még ha ezek a nem „hivatásos hírek” sokszor kissé torzítottan is jutottak el az emberekhez, de az nem kérdés, hogy igazabbak voltak, mint a hivatalos információk.