Zsoldos János kézírásos munkája fakszimileként és mai átírással Napló – 1956 címmel a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei kiadásában jelent meg Debrecenben a forradalom 65. évfordulójára. Az A4-es méretű, franciakockás füzetet a szerző édesanyja őrizte haláláig, ami után újra a fiúhoz került, akinek két évvel ezelőtti elhunytát követően a családja hozzájárult a közzétételéhez. Testvérei közül öccse, ugyancsak refis diák, az iskola későbbi tanára, Zsoldos László a könyv előszavában felrajzolja a családi hátteret, s úgy fogalmaz: „Testvérem eredeti – csak szóban kinyilvánított – szándéka az volt, hogy száz évig nem jelenhet meg a szöveg. Tanárainak, diáktársainak tisztelete és megőrzött óvatossága is arra intette, hogy egyelőre ne támogassa a nyilvánosságra hozatalt.” Tegyük hozzá, hogy a rendszerváltozás előtti korszak egyik legnagyobb tabuja ’56 volt, amelyről még családi körben sem volt ajánlatos beszélgetni. A kiadványt gondozó, jegyzetekkel ellátó Győri L. János tanár, irodalomtörténész és közgyűjteményi igazgató – több hasonló, a korszakot feltáró helyi kiadvány után – adta közre e diáknaplót, amely iskola- és helytörténeti jelentőségén messze túlmutat.
„Mi lesz a magyarsággal? Kádár lehazudja-e a történteket, s újból ez a tizenkét év ismétlődik meg? Nem, itt nem lehet többé hazugsággal uralkodni, ezt a népet az orosz nem csapja be többet. Egypár évvel ezelőtt, mikor régi történelmi regényeket olvastam, utána elgondolkoztam, hogy a régi dicső őseinktől hogy elmaradtunk, mivé lettünk. Vajon ők mit szóltak volna most okt. 23-a előtt? De most már nyugodtan pihenhetnek, a vér nem válik vízzé!!!” – írja a gimnazista 1956. november 22-én.
A téli szünetre Szentesre – épp disznóölésre – hazaérő, hetek alatt felnőtté érő ifjú a naplót nem folytatja, hiszen a történet látszólag véget ér, s csak egy emberöltő múlva folytatható, amikor a nemzet ismét lehetőséget kap a megújulásra. Sok minden vitatható, egy azonban biztos, az ’56-ban történtek nélkül ma egy nagyon más valóságban élnénk, nem csak mi, az egész emberiség.
