Elnöki tűzparancs

Krím, 2021. április 23. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 23-án közreadott, videofelvételrõl készült képen egy orosz páncélozott harcjármû felhajt egy orosz partraszállító hajóra a krími Opuk gyakorlótéren végrehajtott hadgyakorlat után. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy nappal korábban elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenõrzés céljából végzett hadgyakorlat leállítását, miután úgy értékelte, hogy az elérte célját. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -

Ukrajna határozottan követeli mindenkitől, hogy akadályozzák meg az Északi Áramlat 2 vezeték beindítását. Mivel ez elkerülné Ukrajnát, az országnak évi sok millió dolláros bevételkiesést jelentene. Az Egyesült Államok támogatja Kijevet, de az amerikai palagáz jóval drágább, és Európának is szüksége van a gázenergiára.

Ukrajna rendszeresen bejelenti, hogy orosz támadást vár. Ennek eddig már többször a napját is közölte. Mindeddig tévesen. A rendkívül nehéz helyzetben levő országban a katonai kiadás elérte a GDP hat százalékát. Elkezdődött a nők kötelező sorkatonai összeírása.

A helyi konfliktusok közül új a kazah helyzet. A válságra, a tüntetésekre, a rablásokra senki nem volt felkészülve. A tüntetők között sok afgán, kirgiz és ujgur is volt. A felkelők, akik komoly külföldi támogatást kaptak, elfoglaltak városrészeket, rendőri posztokat, repülőtereket, fegyverboltokat és két kórházat is.

Tokajev elnök kiadta a tűzparancsot, és a fennálló szerződéseknek megfelelően külföldi, elsősorban orosz erőket hívott be az országba. Ezek megjelenésével az erőviszonyok megváltoztak. A kórházakat, repülőtereket visszafoglalták, és elkezdték Asztana részletes átkutatását. Az összecsapásokban mindkét oldalon sok a halott, több ezer embert letartóztattak.

Az USA cégei közel negyvenmilliárd dollárt fektettek, illetve fektetnek be a kazah energiaiparba, és biztonságra vágynak. A válság másik tanulsága, hogy Moszkva a posztszovjet térségben továbbra is meghatározó szereppel bír. 

Ezt bizonyította az örmény–azeri háború is. Kazahsztánban az oroszok aránya a korábbi ötven százalékról – részint a kivándorlás, részint a nagyobb kazah gyermekszám miatt – mintegy egyharmadra csökkent.

A válság rámutatott a kazah eliten belüli hatalmi harcra. Nazarbajev már évek óta nem tudta életkora miatt a hatalmat gyakorolni. Kiszemelt utódját, a lányát, aki parlamenti képviselő, a klánok nem fogadták el. Férje külföldre menekült, és szidja a rendszert, amelynek korábban ő is részese volt.

Tokajev, aki nyilvánvalóan megkapta Moszkva támogatását, a Nazarbajev klán jó pár vezetőjét letartóztatta, többek között a volt miniszterelnököt és a volt elnök unokaöccsét is. A vád hazaárulás. Tokajev, akit a korábbi elnök és barátai csak bábnak szántak, elkezdte gyakorolni a hatalmat.

Érdekes eleme volt a válságnak, hogy az oroszok lakta kormányzóságokban és azokban, ahol a kormányzó képes volt rendet tartani, és nem engedte meg a lakosság teljes kizsákmányolását, az oligarchák túlkapásait, nem voltak megmozdulások.

Nem lehet tudni, hol van Nazarbajev, és azt sem, hogy milyen lesz a végkifejlet. Tokajev teljes orosz támogatásban részesül. Mivel az USA beruházásai révén a rendben érdekelt, ebben a térségben rá van utalva az oroszokra. Meglátjuk, hogy ennek milyen hatása lesz a most meginduló orosz–amerikai és orosz–nyugati kapcsolatokra.

Az országban január 19-ig rendkívüli állapot van. Az új államfő eddig nem tartozott a hatalom belső köréhez. Kérdés, hogyan fog lépni. Egy lehetséges forgatókönyv, hogy orosz minta alapján az oligarchák egy részével kiegyezik, a többiekkel leszámol. Első lépésként visszaállította az 1993-as alkotmányt.

Amíg a Szovjetunió felbomlása után az európai területek nagy része, a balti államok, Moldova, Grúzia nyugati irányba nyitottak, addig az ázsiai területek, főleg a muzulmán országok megmaradtak az orosz érdekszférában. A Szovjet­unió korábbi határai csak Kína, Mongólia, Norvégia és Finnország esetében lettek az oroszországi határok is.

Az új év első napjai sajnos azt bizonyították, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem következett be pozitív fordulat.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 23-án közreadott, videófelvételről készült képen egy orosz páncélozott harcjármű felhajt egy orosz partra szállító hajóra a krími Opuk gyakorlótéren végrehajtott hadgyakorlat után (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)