Kikötözve

Háború elől menekülve, a hely és az államnyelv ismerete nélkül könnyen válhatunk bűnözői csoportok áldozatává. A megtévesztett személyeket nem egy esetben kényszermunkára kötelezik, előfordul, hogy kínzásoknak is alávetik. Bár Magyarországon sikerült megelőzni, hogy ukrán állampolgárok bajba kerüljenek, a házi szolgaság sok magyart érint.

1388571990 Fotó: dia images Forrás: Getty Images

– Mivel mind az emberkereskedelemnek, mind az embercsempészetnek az ember a központi eleme, hajlamosak vagyunk összekeverni a két kifejezést – mondja Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának tudományos főmunkatársa, főtanácsosa. 

Majd meghatározza a két fogalmat: az emberkereskedelem tényállása az emberi szabadság elleni bűncselekmény. A védett jogi tárgy ebben az esetben maga az emberi méltóság és szabadság, az ember maga, míg az embercsempészet a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények közé tartozik, a büntető törvénykönyvben is másik fejezetben szerepel. Itt az országhatár átlépése és az államigazgatás rendjének a fenntartása az, ami védett jogi tárgy.

Egyetlen bőrönddel

– Nyilvánvaló, hogy akik háború elől menekülnek, kiszolgáltatott helyzetben vannak, igyekeznek biztonságos helyet találni – magyarázza Windt Szandra. – Egyetlen bőrönddel a kezükben, nyelvtudás hiányában könnyen megtéveszthetők azzal, ha azt mondják nekik, szállj be az autónkba, jó helyre viszünk. 

Amint elkezdődtek Ukrajnában a szörnyű események, rögtön felmerült bennem, vajon milyen gyorsan reagálnak az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoportok. Miután ők is figyelik a folyamatokat, amelyek körülöttünk zajlanak, várva a lehetőséget és a potenciális áldozatokat, hamar megjelentek a határon, így rendkívül nehéz dolguk lett azoknak, akik nekivágtak a bizonytalan útnak.

Ám a magyar határon is gyorsan reagáltak erre: kiadványokat, szórólapokat, molinókat jelentettek meg ukrán és magyar nyelven, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne szálljon be idegen autókba, ne adja ki a kezéből az okmányait, ne írjon alá semmit, és ügyeljen arra, hogy pénzt se fogadjon el idegenektől. Valamennyien helyi szervezetektől kérjenek segítséget. 

A szórólapon az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 06–80–55–20-as, ingyenesen hívható számát is feltüntették. A vonal túlsó végén a nap bármely szakában segítenek abban, kihez lehet fordulni, milyen lehetőségek vannak arra, hogy az ilyen helyzetből kikeveredjünk.

Míg Magyarországon sikerült megakadályozni, hogy a menekültek embercsempészek kezébe kerüljenek, addig a lengyel szakaszon ez előfordult. Akadtak olyan nők kisgyerekkel, akik rossz­ autóba szálltak be, és áldozattá váltak. Litvániában már több mint 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával.

– A körülmények ismerete nélkül nehéz kiszűrni, hogy azt, aki felajánlotta támogatását, valóban a jó szándék vezeti-e. Lengyelországban a segítségért cserébe munkát kértek, tehát le kellett volna a sértettnek dolgoznia, hogy elviszik őt a határról biztonságos helyre. Innen már könnyű belecsúszni rossz helyzetbe. 

Fontos volt ezért, hogy a civil szervezeteknél mindenki jelentkezzen, azok is, akik tudnak szállást, szállítást biztosítani, így ki lehetett szűrni, ha valaki magánzóként rossz szándékkal ment ki a határra – mutat rá Windt Szandra, hozzátéve: nemcsak az ukrán nők és férfiak vannak kitéve az emberkereskedelem veszélyének, hiszen bármikor bármelyikünk kerülhet olyan helyzetbe, amikor igent mond a nem megfelelő személynek. 

Bárki elveszítheti a munkáját, a lakását, élete biztos pontját – márpedig ilyenkor kiszolgáltatottá válik. Az embercsempészés esetében viszont a segítés is bűncselekménynek számít bizonyos értelemben. 

– Ha csak megmondom, melyik bokornál kell illegálisan átlépni egyik országból a másikba, az is az embercsempészés tényállásába ütközik. Egészen más a jogi tárgya a két bűncselekménynek, az emberkereskedelemnek és az embercsempészetnek, elhatárolható különbségek vannak köztük, de össze is függenek. Volt olyan kutatásunk, amely kimutatta, hogy láthatóan együttműködtek, összedolgozhattak a csoportok – mondja Windt Szandra.

Az emberkereskedelem mára ernyőfogalommá vált, sokféle tevékenységet foglal magába. Így a szexuális kizsákmányolást, a munkacélú kizsákmányolást és az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolást. Maga a tényállás neve is megváltozott: 2020. július 1-jétől emberkereskedelem és kényszermunka tényállás néven szerepel a büntető törvénykönyvben. 

Míg szexuális kizsákmányoláson leginkább a prostitúciót, a gyermekpornográfiát értjük, a munkacélú kizsákmányolási formák közül a házi szolgaság, a „csicskáztatás” a legjellemzőbb hazánkban. Az egyéb célú kizsákmányolás kapcsán a kényszerházasságot említi a nemzetközi szakirodalom. Idetartoznak a kisebb vagyon elleni bűncselekmények is, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésére kényszerítés, a kényszerkoldultatás és a szervkereskedelem.

Nyolc helyett tizenhat

Az OKI főtanácsosa szerint utóbbival kapcsolatban nehéz dolgunk van, hiszen sokszor és sokat beszélünk róla, de nem látjuk. Terjengenek róla városi legendák, de a hatóság látókörébe nagyon kevés eset kerül. Pedig kell hozzá orvosi háttér, nagy fokú szervezettség, a statisztikában mégis szinte láthatatlan.

A munkacélú kizsákmányolás másképpen jelenik meg idehaza, és másképpen külföldön, hiszen más a ház körüli munkáltatás, mint amikor a munkaidőn túl, nem megfelelő bérezéssel dolgoztatnak: ez jellemző Nyugat-Európára.

A külföldi vendégmunkás nem feltétlenül van tisztában a munkatörvényekkel. Hollandiában úgy foglalkoztattak magyar állampolgárt, hogy nem tudta, naponta csak nyolc órát lehet, szabad dolgozni. Ő dolgozott tizenhatot. De azzal sem volt tisztában, mennyi ott a minimálbér, hány nap szabadság jár neki. Ebből végül komoly ügy lett.

Falopásra kényszerítve

Az újságok sokat cikkeztek arról is, amikor pakisztáni szakácsokat dolgoztattak munkaszerződésük ellenére 14–16 órán át egy pakisztáni tulajdonban lévő budapesti étteremben. Elvették az irataikat, nem kapták meg azt a bért, amelyben megállapodtak, és nem nagyon tudták elhagyni a szállásaikat. Lett is belőle büntetőügy. Ám az ilyen esetek Magyarországra kevésbé jellemzők. Itt a házi szolgaság öltött nagyobb méretet.

A sértettek sok esetben hajléktalanok, alkohol- vagy drogfüggők. Amikor kicsúszott a lábuk alól a talaj, nem volt olyan családi hátterük, amely segíthette volna őket. Márpedig ilyen helyzetből keservesen nehéz kitörni. 

Akik belekerülnek, legtöbbször saját maguknak sem ismerik be, hogy áldozattá váltak, sőt szégyellik, hogy engedték, hogy ez velük megtörténjen. Betudható ez annak is, hogy az elkövetők leépítik az önbizalmukat, hosszú éveken át mondogatják nekik, hogy értéktelenek, csak annyi jár nekik, amennyit kapnak. Hasonló ez a családon belüli erőszak esetében tapasztaltakhoz. 

– Rendkívül brutális történeteket ismerünk. A sértetteket kikötözték, sufniban tartották, fürdési lehetőséget nem biztosítottak számukra, a gyógyszereiket elvették. Cserébe takaríttattak, tűzifát vágattak velük, vagy az volt a dolguk, hogy elrendezzék a kutyákat, letisztítsák a lovakat. ­Előfordult, hogy falopásra is kényszerítették őket – sorolja Windt Szandra.

Ami az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel összekapcsolható migrációt illeti, a 2015-ös év tekinthető fordulópontnak. A magyar közvélemény ekkor szembesült azzal, hogy Magyarország is lehet célországa a migrációnak.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem, különösen a megfelelő válaszlépések és a meg­előzés érdekében a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Kara – a Belügyminisztérium szakmai támogatásával – 2021 szeptemberében elsőként indított Magyarországon önálló egyetemi képzést ebben a témakörben. A szabadon választható tantárgyat az első félévben 65 hallgató vette fel, a másodikban már csaknem száz, ami a szakirány aktualitását is jelzi.

Borítókép: Ukrán kislány a kelet-lengyelországi Przemysl vasútállomásán. Könnyű belecsúszni rossz helyzetbe (Fotó: Getty Images)