A legjobb időszak még hátravan, és végre elkezdődött egy új fejezet. Veritas numquam perit. Az igazság soha nem vész el” – fogalmazott.
Maga a per egészen különleges médiajelenség volt: gyakorlatilag nem lehetett ránézni egy közösségi vagy híroldalra az elmúlt hetekben anélkül, hogy ne vágták volna az arcunkba. Volt itt minden: hírességek a tanúk padján, azóta valóságos sztárrá váló talpraesett latin ügyvédnő, bántalmazó anya, olyan exek, mint Elon Musk vagy Kate Moss szupermodell, drogok és alkohol, balhék és lesminkelt monoklik, levágott ujj és bosszúból ágyba sz..ás. A Judy bírónő szteroidos változatához hasonló tárgyalás során lejátszották az esküdteknek az egykori sztárpár veszekedéseiről készült felvételek részleteit, hogy eldöntsék, ki vert kit, hiszen mindkét fél ugyanazt állította, hogy a másik bántalmazta őt. A tárgyalás rengeteg nézője két táborra szakadt, ám a Deppet védők jóval hangosabbak voltak.
Az ítélet a metoo-woke mozgalom eddigi legnagyobb veresége, ami egyrészt azt jelzi, hogy ez a globális trend túljutott a csúcspontján, másrészt viszont ijesztő irányba vitte társadalmunkat: valóságshow-vá tették az igazságszolgáltatást. Milliók röhögtek valamin, amin már sírni sem lehet – a nyilvánosságnak ez a szintje pedig az ítélet függetlenségére is hatással lehet. Az esküdteket általában a tárgyalás kezdetétől a végéig elzárják a médiától, most a bíró csupán felszólította őket, hogy csak a tárgyalóban elhangzottakat vegyék figyelembe. Annak idején az O. J. Simpson-ügy kapott hasonló médiafigyelmet, ám az egyrészt gyilkossági ügy volt, másrészt pedig a tárgyalásról csak jeleneteket játszottak a perközvetítésre specializálódott csatornán. A Depp kontra Heard esetről szóló híráradat invazív jellege drámai különbség: a média gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette. A trend nem egyedi, elég csak a Zelenszkij reality show-ra gondolnunk – halottak ezreivel és menekültek millióival csalogatja a bámészkodókat.
A The New Yorker véleménycikke szerint az ítélet egyenesen dermesztő, hiszen a párkapcsolati erőszak áldozatai a tárgyalást követve valószínűleg arra a következtetésre jutottak, hogy ha megosztják tapasztalataikat, akkor hiteltelenné válhatnak, megszégyenítik és kiközösítik őket. Amber Heard virtuális boszorkányégetését elnézve a félelem jogos, ám nem szabad elfelejteni, hogy a párkapcsolati erőszak sajátja, hogy léteznek kölcsönösen bántalmazó, toxikus kapcsolatok: az angliai és amerikai bíróság ellentétes ítéletei, valamint a bemutatott rengeteg bizonyíték és vallomás pedig arra enged következtetni, hogy a Heard–Depp-házasság sem volt teljesen fekete-fehér. A szexista kettős mércék az egyoldalú bántalmazási narratívát erősítik, és amikor a Heard arcára kiülő érzelmek eltorzították a vonásait, az internet népe belefogott a mémgyártásba. Deppet szentté avatták, és vírusként terjedt a #JusticeForJohnnyDepp (igazságot Johnny Deppnek) hashtag.
Örvendetes, hogy ami eddig a legnagyobb baj volt a #metoo-val, most jogállamhoz méltóan lett rendezve, a probléma gyökere onnan ered, hogy egy valóságshow-szintre emelt esetre hivatkozva egyesek halottnak nyilvánítják a számtalan nő és férfi tényleges szenvedését feltáró mozgalmat. Az egyik oldalon azért, mert most bizonyítottnak látják, hogy az áldozatok hazudnak, a másik oldalon pedig azért, mert úgy vélik, hogy sehova nem jutott a mozgalom, ha egyszer nem ítélnek vakon a vádló javára. Egyik radikális nézőpontnak sincs igaza. Az Amber Heard–Johnny Depp-per egyáltalán nem tipikus kimenetele nem húzható rá a hétköznapi párkapcsolati erőszak áldozataira. Az átlagember számára nehéz médiafigyelmet szerezni, és még annál is nehezebb a lelki, fizikai vagy akár szexuálisan bántalmazó kapcsolatból szabadulni a sokszor anyagilag is kiszolgáltatott, gyerekekkel zsarolt félnek: csak a legbrutálisabb esetek kerülnek általában a hírekbe, ám még a nagy nyilvánosság által követett ügyekben is kínkeserves az igazságtétel.
Borítókép: Amber Heard (Fotó: EPA/EVELYN HOCKSTEIN / POOL)
