Az erdélyi magyar közösség soraiban vitát robbantott ki, hogy a népszámlálási kérdőívre a magyar nemzetiség alkategóriájaként felkerüljön-e a székely identitás. 2011-ben a magyar mellett külön nemzetiségi kategóriaként összesen 1665-en vallották magukat székelynek. Tíz évvel korábban, 2002-ben a székely identitást nem tüntették fel, míg a rendszerváltás utáni első népszámláláson, 1992-ben 831 személy vallotta magát székelynek. Érdemes 15 évet visszaugrani az időben, a Ceausescu-rendszerre, amikor 1977-ben 1075 székelyt mutatott ki a kommunista időkbeli cenzus. Ilyen előzmények után nehezen érthető néhány székelyföldi értelmiségi hangulatkeltése, akik a székely identitás hangsúlyozását a népszámláláson azzal magyarázzák, hogy ha nem létezik székely nép, akkor az autonómiát sem követelhet a Székelyföld számára a román államtól. Érvüket több erdélyi magyar politikus cáfolta, arra figyelmeztetve, hogy rosszindulatú összesítés esetén a romániai hivatalosságok nem számítják be a székelyeket az erdélyi magyar közösség soraiba.
A korábbi három romániai népszámlálás előtt is fellángoló ,,székely–magyar” vita nem változtatta meg a székelyföldi megyék székely lakosságának határozott álláspontját, amikor identitáskérdésben egyértelmű választ adtak: kinyilvánítják magyarságukat. És így lesz ez idén is!
