A romániai magyarság szempontjából sikertörténetnek mondható a magyar részvétel az idei népszámlálás első, önkitöltős szakaszában, amely március 14. és május 27. között zajlott. A romániai magyarok összeírását támogató kampány portáljának – Népszámlálás.ro – adatai szerint az előzetes becsléseket és várakozásokat meghaladva mintegy hétszázezer magyar töltötte ki sikeresen az online népszámlálási kérdőíveket. Az 58 százalékosra becsült országos átlaghoz képest a magyarság részvételét 67 százalékosra teszik a szakemberek. Országos éllovasnak számít Hargita (73 százalék) és Kovászna (71 százalék) megye, de 65 százalék fölötti részvétellel jól teljesített a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros, Kolozs és Bihar megye is. A sorban következő Szilágy és Szatmár megye hatvanszázalékosra becsült részvétele szintén az országos átlag fölötti.
A legtöbb erdélyi nagyvárosban hetven-nyolcvan százalék körüli részvételt jegyeztek az országos népszámlálási portált üzemeltető szakemberek.
A mozgósítás az egyszerű üzenetekből álló, sikeres román és magyar nyelvű kampánynak tudható be. Az idei népszámlálási kampány román nyelvű hirdetései is arra voltak kihegyezve, hogy mindenki bátran vállalja nemzetiségét.
Emögött nyilván az áll, hogy erdélyi magyar szakemberek is részesei a tavalyról elhalasztott népszámlálás országos előkészítési munkálatainak.
Az idei cenzusra való felkészülés annak ellenére is sok bizonytalanságot hordozott, hogy az RMDSZ javaslatára a tavaly ősszel véglegesített népszámlálási törvény kimondja: az útmutatókat és kérdőíveket a kisebbségek nyelvén is elérhetővé kell tenni. A központi népszámlálási bizottságban viták alakultak ki erről, mert egyes román szakemberek szerint a többnyelvű kérdőív jelentősen kitolná az adatok összesítését. A román ellenérvet megcáfolták a magyar szakemberek, amikor bebizonyították, hogy a válaszok többsége beikszelendő, innentől fogva a sorszámozott kérdések alapján semmiféle időbeli hátrány nem származik az adatok összesítése során abból, hogy ki milyen nyelvű kérdőíven jelentkezett be a cenzust lebonyolító portálon. Végül győzött a józan ész, és a romániai rendszerváltást követő 32. év után először sikerült egy mindenki számára elfogadható és átlátható, többnyelvű internetes felületen elindítani a népszámlálás első, önkitöltős szakaszát. Üröm az örömben, hogy a tucatnyi kisebbségi nyelv közül a felületen a magyar a sor végére került, amelyre sok számítógépen nehezebben lehetett rákattintani. A magyar szakemberek által üzemeltetett Népszámlálás.ro internetes oldal azonban írott szövegben és videóban is részletesen elmagyarázta a kérdőív kitöltésének lépéseit, az átfogó erdélyi magyar kampány meghozta eredményét.
Az erdélyi magyar közösség soraiban vitát robbantott ki, hogy a népszámlálási kérdőívre a magyar nemzetiség alkategóriájaként felkerüljön-e a székely identitás. 2011-ben a magyar mellett külön nemzetiségi kategóriaként összesen 1665-en vallották magukat székelynek. Tíz évvel korábban, 2002-ben a székely identitást nem tüntették fel, míg a rendszerváltás utáni első népszámláláson, 1992-ben 831 személy vallotta magát székelynek. Érdemes 15 évet visszaugrani az időben, a Ceausescu-rendszerre, amikor 1977-ben 1075 székelyt mutatott ki a kommunista időkbeli cenzus. Ilyen előzmények után nehezen érthető néhány székelyföldi értelmiségi hangulatkeltése, akik a székely identitás hangsúlyozását a népszámláláson azzal magyarázzák, hogy ha nem létezik székely nép, akkor az autonómiát sem követelhet a Székelyföld számára a román államtól. Érvüket több erdélyi magyar politikus cáfolta, arra figyelmeztetve, hogy rosszindulatú összesítés esetén a romániai hivatalosságok nem számítják be a székelyeket az erdélyi magyar közösség soraiba.
A korábbi három romániai népszámlálás előtt is fellángoló ,,székely–magyar” vita nem változtatta meg a székelyföldi megyék székely lakosságának határozott álláspontját, amikor identitáskérdésben egyértelmű választ adtak: kinyilvánítják magyarságukat. És így lesz ez idén is!
A kitöltendő kérdőíveken idén tehát a székely nem külön kategóriaként, hanem a magyar alkategóriájaként jelenik meg. Ezzel kapcsolatban a kolozsvári Krónika című napilapnak nyilatkozva a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István szociológus úgy fogalmazott, „a részletes kimutatásban feltüntethetik, hányan vallották magukat székelynek, de a nagy kimutatásban a székely a magyar kategória részeként fog megjelenni, és nem külön”. Hasonló módon a magukat svábnak és szásznak valló személyek is a német alkategóriájaként jelennek meg.
A Népszámlálás.ro portál ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy csupán egy módszertani lábjegyzet jelenti a „garanciát”, hogy a későbbiekben a székelyeket a magyarok alcsoportjaként fogják összesíteni. Felhívásuk szerint ,,székelyként akkor tehetjük a legtöbbet önmagunkért és közösségünkért, ha magyarnak valljuk magunkat. Csak ezzel tudjuk elejét venni annak, hogy a jövőben valamikor mesterséges módon megosszanak bennünket, két külön nemzetiségi kategóriába számolva a magyarokat és a székelyeket, hogy így kisebbnek tűnjünk, mint amekkorák valójában vagyunk.”
A 2011-es népszámláson Romániában
1 227 623 fő vallotta magát magyarnak, amely a 20,1 millió fős összlakosság 6,5 százalékát tette ki. A legutóbbi cenzuson az ország 3181 közigazgatási egységéből 1208-ban éltek magyarok. Húsz erdélyi városban és 177 községben alkottak többséget, míg 324 településen a magyarok részaránya húsz százalék fölött alakult. Legalább húszszázalékos nemzetiségi részvétel fölött a nemzetiség nyelvén is kötelező feltüntetni a településjelző táblán a falu vagy a város nevét. Ehhez a számarányhoz kötődik bizonyos kisebbségi jogok érvényesítése a közigazgatásban.
