Lélektani határ

Sikeres volt a romániai népszámlálás első szakasza, az erdélyi magyarság közel hetven százaléka vett részt az online cenzuson. A székely–­magyar identitást boncolgató viták nem érintették hátrányosan az eddigi megméretkezést.

Makkay József
2022. 06. 04. 16:04
Csíkszereda, 2019. július 6. Az ezer székely leány napja a csíksomlyói hegynyeregben 2019. július 6-án. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az erdélyi magyar közösség soraiban vitát robbantott ki, hogy a népszámlálási kérdőívre a magyar nemzetiség alkategóriájaként felkerüljön-e a székely identitás. 2011-ben a magyar mellett külön nemzetiségi kategóriaként összesen 1665-en vallották magukat székelynek. Tíz évvel korábban, 2002-ben a székely identitást nem tüntették fel, míg a rendszerváltás utáni első népszámláláson, 1992-ben 831 személy vallotta magát székelynek. Érdemes 15 évet visszaugrani az időben, a Ceausescu-rendszerre, amikor 1977-ben 1075 székelyt mutatott ki a kommunista időkbeli cenzus. Ilyen előzmények után nehezen érthető néhány székelyföldi értelmiségi hangulatkeltése, akik a székely identitás hangsúlyozását a népszámláláson azzal magyarázzák, hogy ha nem létezik székely nép, akkor az autonómiát sem követelhet a Székelyföld számára a román államtól. Érvüket több erdélyi magyar politikus cáfolta, arra figyelmeztetve, hogy rosszindulatú összesítés esetén a romániai hivatalosságok nem számítják be a székelyeket az erdélyi magyar közösség soraiba.

A korábbi három romániai népszámlálás előtt is fellángoló ,,székely–magyar” vita nem változtatta meg a székelyföldi megyék székely lakosságának határozott álláspontját, amikor identitáskérdésben egyértelmű választ adtak: kinyilvánítják magyarságukat. És így lesz ez idén is!

A kitöltendő kérdőíveken idén tehát a székely nem külön kategóriaként, hanem a magyar alkategóriájaként jelenik meg. Ezzel kapcsolatban a kolozsvári Krónika című napilapnak nyilatkozva a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István szociológus úgy fogalmazott, „a részletes kimutatásban feltüntethetik, hányan vallották magukat székelynek, de a nagy kimutatásban a székely a magyar kategória részeként fog megjelenni, és nem külön”. Hasonló módon a magukat svábnak és szásznak valló személyek is a német alkategóriájaként jelennek meg.

A Népszámlálás.ro portál ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy csupán egy módszertani lábjegyzet jelenti a „garanciát”, hogy a későbbiekben a székelyeket a magyarok alcsoportjaként fogják összesíteni. Felhívásuk szerint ,,székelyként akkor tehetjük a legtöbbet önmagunkért és közösségünkért, ha magyarnak valljuk magunkat. Csak ezzel tudjuk elejét venni annak, hogy a jövőben valamikor mesterséges módon megosszanak bennünket, két külön nemzetiségi kategóriába számolva a magyarokat és a székelyeket, hogy így kisebbnek tűnjünk, mint amekkorák valójában vagyunk.”

A 2011-es népszámláson Romániában

1 227 623 fő vallotta magát magyarnak, amely a 20,1 millió fős összlakosság 6,5 százalékát tette ki. A legutóbbi cenzuson az ország 3181 közigazgatási egységéből 1208-ban éltek magyarok. Húsz erdélyi városban és 177 községben alkottak többséget, míg 324 településen a magyarok részaránya húsz százalék fölött alakult. Legalább húszszázalékos nemzetiségi részvétel fölött a nemzetiség nyelvén is kötelező feltüntetni a településjelző táblán a falu vagy a város nevét. Ehhez a számarányhoz kötődik bizonyos kisebbségi jogok érvényesítése a közigazgatásban.

Az idei népszámlálás nagy kérdése, hogy az erdélyi magyarság átlépi-e az egymilliós lélektani határt. Szórványban látható méretű a fogyás, ugyanakkor abból kell kiindulni, hogy a 2011-es népszámlálás adatait több szempontból sem tartják megbízhatónak a szakemberek. A hivatalos adatok szerint is csupán 94 százalékos hatékonyságú volt.

A cenzus idei első szakaszát követően május 30. és július 17. között számlálóbiztos fogja felkeresni azokat, akik nem vettek részt az online kitöltésében, illetve ahol érvénytelen volt a beküldött kérdőív. Előreláthatóan a végső szakasz is gördülékenyen alakul majd. Akár meglepetés is érheti az erdélyi magyarságot: valójában többen vannak, mint amennyit a hivatalos statisztikák megmutattak róluk.

Borítókép: Az ezer székely leány napja a csíksomlyói hegynyeregben 2019. július 6-án (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.