Új „szárazföld” emelkedett ki a Tiszából Cibakházánál

A töltéstől a mederig vezető árnyas, évszázados fák kísérte ösvényen nem érezzük a hőséget, de ahogy kilépünk a napra, megüt a kánikula. Felhő sehol, a nap merőlegesen tűz a fejünkre. Nem napozni jöttünk, új tiszai sziget vonzott Cibakházára. Amely hol látható, hol nem.

Cibakháza, homoksziget a Tiszában Fotó: Teknős Miklós

– Turisztikai referensünk javasolta, hogy a sziget létrejöttét, pontosabban újbóli előbukkanását kössük össze valamilyen eseménnyel. Tartsunk ott például testületi ülést, majd abban maradtunk, hogy a községi zászló kitűzésével jelképesen birtokba vesszük a település új szárazulatát. 

A vízügyi, hajózási dokumentumokban egyébként a sziget zátonyként szerepel. Attól északra Tiszaföldvár az illetékes, a túloldalon Tiszajenő. A mi méréseink szerint ez a terület Cibakházához tartozik. Területi vita esetén megvédjük a szigetünket – ígéri Hegyes Zoltán polgármester, aki nem tekinti komoly incidensnek, hogy a szigetükön tiszajenői fiatalok saját zászlójukkal fotózkodtak.

A kérdésnek egyébként nincs jelentősége, mert normális esetben a sziget/zátony nem látszik. Elég egy nagyobb záporeső a vízgyűjtőn, és eltűnik az aszály hozta attrakció. Volt, hogy tíz évig sem látszott, de az utóbbi években egyre gyakrabban bukkan elő a márgapad. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy hónapon át látható legyen. A sziget akkor tűnik elő, ha a szolnoki vízmércénél a vízszint mínusz 260 centiméter alá csökken. A 2006-os árvíz idején ellenben a szigeten 13 méteres vízoszlop volt, de az átlagos vízszintnél is öt-hat méteres a víz magassága ezen a ponton.

Csónakok a Velencei-tó medrében Pákozd közelében július 28-án. Mélyponton. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A cibakházi Kolumbuszként is emlegetett polgármestertől kérdezem, nem gondoltak-e arra, hogy ezt a 7500-8000 négyzetméteres területet felparcellázzák, közművekkel lássák el. Gyönyörű vízparti környezet, biztosan hatalmas pénzt kaszálhatnának…

– Nem csak önben vetődött fel. A telekosztásra lenne igény, mert a holtágunk környékén már nincsenek kiparcellázható földek. A lakosság részéről is kérdezték, hogy mikor vásárolhatnak telket. Ha pedig kimérjük a területet, szó lehet-e az adóparadicsomi státus megadásáról? Illetve milyen kriptovalutával lehet fizetni a szigeten? A testület megvizsgálja a lehetőségeket – megy bele a tréfálkozásba a polgármester, aki szerint a cibakháziaktól nem áll távol a humor. A tréfálkozás manapság sokaknál túlélési stratégia. 

Az Alföldet sújtó súlyos aszály megannyi helyi ember megélhetését veszélyezteti. Kimennek a határba, látják, hogy óriásiak a mezőgazdasági károk. Bár a határba sem kell kimenni, elég, ha a kertjüket nézik.

A négyezer cibakházi közül sokan gazdálkodnak – ha nem is főállásban –, illetve közel száz ember munkahelye közvetlenül a mezőgazdaság­tól függ. Azt hallani, hogy a szarvasmarha- és sertéstelep vezetői télre takarmánygondokkal számolnak. A köz­ség területének egy része öntözhető, ott folyamatosan működnek a berendezések. A nem öntözött területeken a kukorica menthetetlen, a napraforgóból minimális termés várható. Az aszály az önkormányzat számára is csapás, mert a helyi iparűzésiadó-bevételek kétharmada a mezőgazdálkodásból élőktől származik.

A 16 kilométer hosszú holtágukban – amelyet a Nagykunsági-főcsatornából táplálnak – az idei öntözési szezonra elegendő a víz. Úgy is, hogy a vízbázisból idén olyanok is kértek engedélyt vízkivételre, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel. 

Azonban csak meghatározott távolságra rentábilis kiszivattyúzni a vizet. Nagy hozamú, nagy értékű kultúrák locsolása a holtágtól távolabb is megérheti, de a gazdáknak alaposan végig kell gondolniuk, hogy visszahozza-e a szivattyúzás árát a termény. 

Tűzoltás a Fejér megyei Sárkeresztúron, július 24. Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor

Nem biztos, hogy kifizetődő a gyenge talajon termelt kukorica öntözése. Hegyes Zoltán polgármester szerint ha a következő évek hasonlóan aszályosak lesznek, ha a klímaváltozás miatt az idei csapadékviszonyok lesznek az általánosak, újra kell gondolni az öntözést. Fúrt kutakkal a helyzet nem orvosolható, meg egyébként is egyre lentebb van a talajvíz. A régió vízpótló rendszerét kell korszerűsíteni, a kapacitásokat bővíteni. Erről hosszabb ideje folynak előkészítő tárgyalások az érintettekkel. Próbálnak előremenekülni.

A XIX. század második felében a Tisza szabályozása során Cibakháza a folyami átkelőhelyét és ebből adódó jelentőségét elvesztette, az élő folyótól messzebbre került. A fokozatosan elszegényedő település városi rangja is megszűnt. Ami maradt, abból próbálnak előnyt kovácsolni. Az önkormányzatnál tudatosan dolgoznak azon, hogy az ország megismerje Cibakházát. 

Mivel a Tisza vízjárása kiszámíthatatlan, az élővízre legfeljebb csónakkikötésre alkalmas helyet terveznek, hogy akár Csongrádig leevezhessenek. Jóval nagyratörőbbek az álmok a község egyik legnagyobb értékét jelentő, 140 hektár területű, 16 kilométer hosszú cibakházi Holt-Tiszával kapcsolatban. 

A holtág egyik attrakciója a „Gödör” Madárles parti sétány és ökoturisztikai látogatóközpont, amely a Tisza holtágánál található madárrezervátum látogatóbarát megismertetését tűzte ki célul. Vízi sportok, vezetett túrák, tanösvények, kerékpárutak kialakítása is tervbe van véve. Azaz ha jön az ár, és ellepi a zátonyt, marad még látványosság.

Hazafelé tartva csak megkérdezem, miért nem hagyták a szigeten a zászlót. Azt hallom, nem merték. A település alaposan bekamerázva, de a szigetre értelmetlen lenne térfigyelőt telepíteni. Ezért a zászló az önkormányzatnál van biztonságban.

Kiszáradt a sövény a debreceni Egyetem téren. Fotó: Hajdú-bihari Napló/Czinege Melinda

Csata az osztrákokkal A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett (és révátkelőként is ismert) Cibakháza a török hódoltság végére az Alföld sok kistelepüléséhez hasonlóan elnéptelenedett. A XVIII. század elején népesült be újra. A dinamikusan fejlődő település hamarosan a környék egyházi központjává vált. Tiszai hídja 1830 körül épült, korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza mint fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely.  A híd miatt az 1848–49-es szabadságharc idején többször kiemelt stratégiai szerepet játszott. 1849 elején a Tisza vonala a magyar hadsereg további hadműveletei szempontjából hadászati fontosságúvá vált. A császári hadsereg közeledtére állandó őrséggel ellátott átkelő történetének legfontosabb napja 1849. február 24-e volt.  Ekkor verték vissza a leghevesebb osztrák támadást. Február 26-án kezdődött a Tarna-patak mentén az a kétnapos nagy csata, amelyet Kápolnáról neveztek el. Damjanich János tábornok, aradi vértanú mellszobra az önkormányzat épülete előtt áll – a győztes cibakházi csata hősei és tábornoka tiszteletére állíttatta az önkormányzat. A túloldali ház falán tábla hirdeti, hogy 1849 februárjában ott lakott Kossuth Lajos, Damjanich János és Leiningen-Westerburg Károly.

Borítókép: Sziget az alacsony vízszintű Tiszában Cibakházánál (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor)