Május végén egy csak Amerikában futó Apple-reklámra kapta fel a fejét a techvilág. Ellie bakelitboltban válogat, amikor az egyik ajtó mögött felfedezi, hogy épp aukciót tartanak. Kalapács alá kerülnek az e-mailjei, keresési előzményei, gyógyszertári vásárlásai, helyadatai, szerződései, átutalásai és éjszakai chatelési szokásai is. A legmagasabb kikiáltási árú személyes adat előtt azonban Ellie észbe kap, és letiltja iPhone-ján az applikációk adatkövetését, illetve bekapcsolja az e-mailes aktivitást védő IP-cím-titkosítást.
Könyvtárosok forradalma
A reklám az adattovábbítás szürkezónájára kívánja felhívni a figyelmet. Amerikában jóval kevesebb szabályozás védi a felhasználókat, mint az unióban, nincs például az európai GDPR-hoz hasonló rendelet, így az adatbrókerek sokkal több információt gyűjthetnek össze. Nem véletlen, hogy a Pew Research 2019-es felmérése szerint az amerikaiak 78 százaléka tart attól, hogy bizonyos cégek hogyan szerzik meg adataikat, és 81 százalékuk szerint a cégeknél tárolt személyes adatok potenciálisan nagyobb veszélyt jelentenek, mint amennyi hasznot hozhatnak.
Az információbrókeri tevékenység az 1960-as évek Amerikájában született, amikor néhány könyvtáros felismerte, hogy a számítógépek elterjedése meghozza az információs forradalmat.
Épp ezért a hetvenes években is főként könyvtárosok álltak információbrókernek, mivel ők ismerték a dokumentum-visszakeresés és -analizálás alapjait. Mára jóval szélesebb a tevékenység merítési köre, bárki, aki logikus, elemző gondolkodással, megfelelő kommunikációs és üzleti képességekkel bír, elhelyezkedhet információbrókerként.
Cégek vagy magánszemélyek végzik a tevékenységet, amelynek lényege, hogy megbízóik speciálisan feltett kérdésére különféle forrásokból gyűjtenek össze információkat, amelyeket átlátható módon, rendszerben tálalnak. A hazai szakemberek nyilvános adatbázisokkal dolgoznak, külföldön azonban ez nem ilyen egyértelmű. Egyrészt az információbróker cégek rendszeresen tekintenek be olyan adatgyűjtő cégek adatbázisába, amelyek például bankoktól, hűségprogramot vezető cégektől vagy ingyenes applikációk tulajdonosaitól vesznek adatokat.