Amikor a színész nem kér kaszkadőrt

Kaszkadőrrel vagy anélkül? Számos mozi promóciójában szerepel, hogy a színész maga hajtja végre a veszélyes akciójeleneteket. Szakértők szerint filmről filmre változik, hogy mi a jó megoldás: a valóság bemutatása vagy a biztonság előtérbe helyezése. A stúdiók azért sokszor félnek, ha a színész maga akar helytállni.

1228979383 Fotó: MEGA Forrás: Getty Images

Rendre felreppen a hír Tom Cruise­ ­filmjei előtt, hogy a színész éppen milyen őrült jelenetet forgat. A 2010-es Kéjjel-nappal című filmjének promóciós kampányába be is építették azt a videót, amikor két jelenet között a női főszereplő Cameron Diaz rúgni tanul, és viccel is azzal, hogy mi lesz, ha megüti Cruise-t, majd egy félresikerült rúgással valóban leteríti. 

A videót sokan megrendezettnek vélték akkor, de tény, hogy mindkét színész híres arról, hogy akciójeleneteiket saját maguk játsszák el. Cruise az egyik Mission: Impossible forgatása alatt például bokáját is törte. 

Első alkalommal minden akciójelenet idegborzoló, ugyanakkor felvillanyozó is. Sokszor mondták már nekem egy-egy forgatás alatt, hogy ne mosolyogjak

 – nyilatkozta korábban a színész.

A színészek különféle okok miatt utasítják vissza a kaszkadőrök segítségét. Keanu Reeves például úgy gondolja, hogy a Mátrix és John Wick filmek forgatása idején így tudott a legjobban kapcsolatot tartani a közönséggel. 

Jason Statham, miután dzsiudzsicu-, boksz- és dzsúdóháttérrel érkezett a filmvilágba, magától értetődőnek gondolta, hogy ő maga áll az akciójelenetek során is a kamera előtt. Saját bevallása szerint „soha nem félt még semmitől”. 

Hasonló a helyzet Gal Gadot esetén is, aki az izraeli hadsereg harci fitnesztanácsadójaként dolgozott korábban, ezért néznek ki igazán valóságosnak a Csodanő harci jelenetei. 

Arnold Schwarzenegger ugyanakkor megdöbbent, hogy testépítőmúltja nem jelenti automatikusan azt, hogy a profi kaszkadőröknek megfelelő tudással rendelkezik. 

Rá kellett jönnie, hogy a két szakma eltérő készségeket kíván. Kaszkadőrként nem elég ugyanis megfelelő izomtömeggel rendelkezni, hanem tudni kell jól esni, illetve hihetően bemutatni egy valójában végig nem vitt mozdulatsort. 

A volt kormányzó ugyanakkor legkorábbi filmjeitől kezdve egyedül csinál minden veszélyes jelenetet, mivel amint elmagyarázták neki a különbségeket, kiderült, hogy kaszkadőrként is tehetséges.

Ez azonban nem minden színész esetén van így. A stúdiók ezért félnek sokszor, ha a színész maga akar helytállni. A kaszkadőrök ugyan jó fizetést kapnak (harminc-hetvenezer dollár, A listás színészek helyettesítése esetén százezer dollár is lehet is a gázsijuk), de egy színész biztosítási vagy kezelési költsége komoly baleset során meghaladhatja ezt. 

A stúdiók véleménye szerint különösen a fiatal színészek szeretnének így nevet szerezni maguknak, hogy állóképességüknek és ügyességüknek köszönhetően nem kell a stúdiónak kaszkadőrt alkalmaznia, így spórolnak a cégnek. Ha a színész ügyes, akkor ezzel könnyebben talál magának legközelebb munkát, ha azonban baleset történik, a stúdiók nem fognak vele többet dolgozni.

A kaszkadőrök úgy vélik, hogy a színészoktatás nem tartalmaz elég kaszkadőri órát, így a kiterjedt készségeket csak a kivételes egyéniségek tudják elsajátítani. 

A kaszkadőrré válás alapvető lépése a kaszkadőrisola elvégzése, ahol megtanítják a jövendő szakembert, hogyan kell különféle harcmodorokban csatázni, de úgy, hogy valójában ne okozzon a másiknak sérülést. 

Megtanítják őket a speciális vezetési trükkökre, például driftelni, kicsúszni, száznyolcvan fokban megpördülni a levegőben. Fontos része a tananyagnak a tűzzel való trükkök, illetve az esés tanulása, mivel a kaszkadőri munka túlnyomó többségét adják azok a jelenetek, ahol a szakember valamilyen magas helyről, szikláról, épületből esik vagy zuhan ki. 

A szabályos képzésen kívül érdemes folyamatos kutatást folytatni a leglátványosabb jelenetekről, és megtanulni azokat. Fejleszteni kell továbbá a kommunikációs készségeket, hogy a kaszkadőr- és a filmrendezővel együtt tudják kidolgozni a veszélyes jelenetek koreográfiáját. Néhány szakember netes véleménye szerint a színészek által végzett kaszkadőri munkának ez az egyik legnehezebb pontja. 

Lehet, hogy a színész végül jól adja elő a jelenetet, de mire szót ért a koreográfussal, az sokkal tovább tart, mint ha egy valódi kaszkadőrt lehetne látni helyette.

A döntést összességében a stúdió és a színész közösen hozzák meg. A stúdiók azért kedvelik, ha a színész végzi a teljes munkát, mert így nemcsak a kaszkadőrt, de később a jelenethez szükséges számítógépes utómunkát is megspórolhatják. 

Ez ráadásul, ha rosszul sikerül, még inkább kihangsúlyozza, hogy nem az eredeti színész áll a kamera előtt. Ugyanakkor teljesen elfogadott, ha a színész kaszkadőrt kér, vagy a biztosítási költségek miatt a legveszélyesebb jeleneteket nem végezheti el.

Tom Cruise a Mission: Impossible 6. című film forgatásán. Fotó: Marc Piasecki / Getty Images

Érzékeny mezsgye   Gulyás-Kiss Zoltán a Magyar Kaszkadőr Akadémia elnöke, elismert akciórendező, kaszkadőrszakértő és koordinátor, aki csapatával már több száz hazai és nemzetközi produkcióban dolgozott. – Mitől függ, hogy egy veszélyes jelenetben a színész szerepel-e, vagy kaszkadőrnek kell helyettesítenie? – A filmrendező természetesen minél többet szeretne látni a színészből, de a kaszkadőrszakértő dönt a határokról. Olyan kompromisszumot kell kötni, hogy ne történjen baleset, ami nagyban függ a művész képességeitől is. De még ha jó képességei vannak, akkor sem alapozhatunk arra, hogy mindent rábízunk.  Érzékeny mezsgye, mert van, aki hiúsági kérdést csinál abból, hogy miért kell helyette dublőrt alkalmazni. Nyilván elsősorban a férfiak éreznek így. Ha egy színészt harminc napra szerződtetnek, és a forgatáson bármilyen túllőtt igény miatt meleg helyzetbe visszük, és megsérül, az nagyon drága a produkciónak. Egy pici seb, egy kék folt se lehet rajta, ami megakadályozza a további szereplését.  A színészek képessége dönti el, hogy meddig lehet nyújtózkodni. Óvni kell őket, mert néha feladat közben bizonyítani akarnak, viszont nincs meg bennük a kellő tisztelet és alázat, hogy csak azt hajtsák végre, amit megbeszéltünk. Trill Zsolt játszotta a címszerepet­ a Hadik című filmben, amelynek jövő februárban lesz a bemutatója.  Őt beleengedtem egy komoly lovascsatába, amelyet ő vezetett. Ehhez viszont az kellett, hogy a forgatás előtt hónapokig lovagolni tanuljon, ami olyan jól sikerült, hogy a csatában vágtában ült a lovon. Mögötte ott volt ötven kaszkadőr, akik vigyáztak rá, és ha bármi történt volna, tudták, hogy mi a feladatuk. Nagyon látványosra sikerült a jelenet, jó élménnyel zártuk a napot. Gulyás-Kiss Zoltán Fotó: Kurucz Árpád – Mennyire felkészültek a magyar színészek? – Sajnos kevés az a háttéranyag, amelyet felszednek az egyetemen. Ez a képzés Pintér Tamás Oroszlán halálával megállt. Addig, amíg ő képezte őket, minden színész tanult vívni, lovagolni, esni, képes volt koreografált verekedésben részt venni. Ezek a fölvezető jelenetekhez jók voltak, de természetesen a veszélyes pillanatokban az ő tanítványai sem válthatták ki a kaszkadőröket. – Mi lenne az alap, amit tudniuk kellene? – Verekedést lereagálni, esni, vívni. Némelyik színész se fölülni, se leszállni nem tud a lóról, van, aki autót sem tud vezetni. Persze mi örülünk, ha több feladatot kapunk, de a vágás szempontjából megnehezítik a helyzetet. Ha legalább az alapokat fölvennék az oktatásba, könnyebb lenne a munka.  Már az is segítség, ha a színész el tud indulni egy autóval vagy a kijelölt helyre képes megérkezni, illetve felszállni a lóra, és elindítani a mozgást. Utána totálban már a dublőrt látjuk, de legalább addig, míg fölismerhető az arca, vezessen vagy tegyen meg pár lépést lóháton. Nem minden produkció teheti meg, hogy hónapokig készítsen fel egy színészt. Alacsony költségvetésű vagy főiskolás kisfilmeknél ez szóba sem jöhet. – A magyar kaszkadőrök milyen helyet foglalnak el a világban? – A fölső kategóriában vagyunk, mert nálunk vannak olyan kaszkadőrök, akik minden ághoz értenek. Külföldön inkább bizonyos területekre – gyalogos, autós, motoros, lovas szakra – specializálódnak. Pintér Tamással úgy építettük fel a képzési rendszert, hogy minél tágabb legyen a spektrum, ne csak egy ágat tanuljanak meg, hanem sok minden mást is. A produkció­nak is olcsóbb, ha nem kell annyi embert alkalmaznia, a kaszkadőr pedig több oldalról meg tudja magát mutatni.

Borítókép: Tom Cruise és Hayley Atwell a Mission: Impossible 7. című film forgatásán Rómában (Fotók: Getty Images)