időjárás 7°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Irán – Hidzsábbotrány: lesz-e újabb forradalom?

Terján Nóra
2022.10.03. 18:57
Irán – Hidzsábbotrány: lesz-e újabb forradalom?

Tüntetéshullám rázza meg Irán vezetését. Okozhat-e rendszerváltást az erkölcsrendészet által feltehetően agyonvert fiatal kurd nő, Máhsza Amini­ esetét követő felháborodás?

Eddig hivatalosan negyvenegy ember halt meg a zavargásokban Iránban, azonban jogvédő szervezetek úgy vélik, ez a szám magasabb is lehet: az Amnesty International szerint legalább négy gyermek haláláért felelősek a tüntetéseket vérbe fojtó iráni hatóságok. Irán forrong, miután meghalt egy huszonkét éves kurd nő, Máhsza Amini, aki azért érkezett Teheránba, hogy elintézzen néhány ügyet egyetemi tanulmányaihoz, de az iszlám szokások betartatásán őrködő karhatalmi szervezet emberei betuszkolták egy „helytelen” öltözködés miatt előállított nőkkel teli kisbuszba. A vele együtt utazó nők elmondása szerint Aminit botokkal ütötték, majd a fejét többször is odaverték a jármű oldalához, ezután részt kellett vennie a helyes öltözködésről szóló előadáson, ám összeesett, és három nap múlva meghalt. Máhsza­ Amini temetése tüntetésbe torkollott szeptember 17-én szülővárosában: az elnyomó teokratikus rezsim mártírjává vált. 

Nők országszerte elégetik hidzsábjaikat, és levágják hajukat, mindeközben az állam egyre több internetes oldalt tesz elérhetetlenné.

Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint Irán identitásának három eleme van: az iszlám felfogás, ezen belül is a tizenkettes sía, amely markánsan különbözik a világ többi részén többségben lévő szunnita iszlámtól, az erős perzsa nemzeti identitás, valamint a nyugatos kulturális-technológiai háttér. Irán rendkívül nyugatias államtechnológiai értelemben: a lakosság jelentős része jóval magasabb szinten van a modern technikai eszközök használatában, mint számos arab ország népessége.

Irán nem egyféle, hiszen akkora országról van szó, mint Törökország vagy Mongólia, jelenleg nyolcvanötmillióan lakják. 1979 előtt az ország hivatalosan nyugatbarát és szekuláris állam volt, monarchia, amelyben egyház és állam szétválasztására törekedtek, és világias identitást erőltettek 

– magyarázza a szakértő. – A forradalom után a rendszer száznyolcvan fokot fordult: vallásos teokrácia született, amely az első pillanattól fogva tagadta a nyugati értékeket, a szekuláris életmódot, az öltözködési szabadosságot, valamint a nyugati jogrendszert. Olyan csoport ragadta meg a hatalmat, amelyik a tizenkettes síita iszlám messiásváró irányvonalát követte. Mindez erőszakkal járt. Az elmúlt negyvenhárom év turbulens időszak volt tehát Irán számára sok véres eseménnyel és tömegtüntetéssel. A megszilárdult politikai rendszer ma stabil alapokon áll.

N. Rózsa Erzsébet Irán-kutató, egyetemi tanár szerint az iráni iszlám forradalom akkora jelentőségű, a társadalom minden rétegét átmozgató változás volt, amelyet a francia forradalomhoz lehetne hasonlítani. 

Kettős rendszer alakult ki, amelynek a középpontjában a vallásban jártas, képzett, elismert tudós ember, az ajatollah, az iszlám forradalom legfőbb vezetője áll. Ő az, aki az isteni törvényeket értelmezi a hívők számára.
– A Pahlavi-dinasztia alapítója, Reza sah körülbelül száz évvel ezelőtt a modernizáció jegyé­ben azt követelte a nőktől, hogy vegyék le a csadort. Akkoriban ez a lépés is óriási felháborodást keltett, mert a nők idegenkedtek attól, hogy nyilvánosan csador nélkül mutatkozzanak. Irán tehát megélte ezt a végletet is, majd jött a visszafordulás: a forradalom után kötelező lett az eltakarás. Olyannyira, hogy a leplezetlenül közlekedő nőket az utcán a forradalmi diákok sósavval löttyintették szembe! 

Az utóbbi években viszont általában lazán hordják a kendőt: volt, hogy kevésbé ellenőrizték, és volt, hogy többször szóltak a helyes viselés miatt. 

Az, hogy ilyesmi halálesethez vezessen, nem megszokott, és azt gondolom, hogy magát az iráni vezetést is nagyon kényelmetlen helyzetbe hozta – érvel N. Rózsa Erzsébet, aki viszont úgy látja, hogy a hírekben szereplő tüntetések nem mozgatják meg az országot, hanem csak a nagyvárosokon belül néhány utcán zajlanak. Iránban a kutató szerint a nyugati sajtó elsősorban a városi, művelt értelmiségi, urbánus rétegnek a hangját szereti hallani, de létezik egy másik Irán is: a nem szekuláris Irán. 

Kétarcú, kétfajta identitású államról beszélhetünk, amely több szempontból is más valóságot él meg a mindennapjaiban, és másfajta világnézettel rendelkezik. A nyugati világban csak és kizárólag az a része kap hangot, amely rokonszenvesebb, érthetőbb. Az internet és az Iránnal szemben ellenséges, nyugati országok kicsit kárörvendő sajtója ezeket a hangokat erősíti fel, de a mostanihoz hasonló tüntetések általában három-négy évente vannak különböző okokból 

– húzza alá N. Rózsa Erzsébet.
A gashte ershadot, erkölcsrendészetet 2005-ben hozták létre abból a célból, hogy az utcán betartassák a törvényeket. Ez a speciális, nőkből és férfiakból álló csoport szúrópróbaszerűen ellenőriz. Mahmud Ahmadinezsád elnökségének eleje óta létezik, jellemzően az ultrakonzervatív vagy nyugat­ellenes elnökök hatalma alatt igazán aktív. 2013-ban megvonták a jogát, hogy a nem megfelelően felöltözött nőket zaklassa, ­Raiszi elnök azonban tavaly visszaadta azt. 

Sárközy szerint az elnök mögött álló politikai csoportok kifejezetten szeretnék a lakosság kevéssé iszlamizált rétegeit rászorítani a szigorúbb szabályok betartására: a mostani helyzet teszt az elnök számára, akiből akár iráni legfelsőbb vallási vezető is válhat, ha jól kezeli a problémát.

– A tizenkettes síita iszlám politikai és vallási kultúrájának erős vonulata a zsarnokság, a zsarnokok elleni küzdelem, az igazságért való harc, az elesett mártírok tisztelete. Ez a helyi kulturális, vallási identitás akár az utcán, Máhsza­ Amini halála ellen tiltakozó tüntetőkre is képes hatni jelszavaik skandálása közben. Az indulatok viszont le fognak csillapodni. Az irániakra jellemző a temperamentumos mentalitás, ám az a fajta elnyomás, amelyet a nyugati sajtóban híresztelnek, javarészt erős túlzásokon és torzításokon alapul. Az iráni nők egyetemre járhatnak, magasan kvalifikált értelmiségiek, szabadon kommunikálhatnak külföldön élő rokonaikkal. Ami történt, tragikus és borzalmas, ám azt gondolom, hogy a nők helyzete nem fog változni. 

Irán ingamozgásban van: ultrakonzervatív és nyugatbarát elnökök váltják egymást. 

Most előbbi van hatalmon, szigorúbb szabályok vannak érvényben. Amit kevésbé hangsúlyoznak, hogy Iránt mennyire megviseli az ukrajnai krízis körül kialakult gazdasági helyzet. Azok a tömegek, amelyek kimentek az utcára, nem feltétlenül csak Máhsza Amini miatt tüntettek, hanem amiatt is, hogy háromszorosára emelkedtek az élelmiszerárak, felmentek a lakásárak, és vízhiány is van az országban – sorolja a docens. A Donald Trump korábbi amerikai elnök által bevezetett kemény szankciók továbbra is érvényben vannak, nehéz készpénzhez jutni, a társadalom elégedetlen – de ebből Sárközy szerint nem lesz forradalom vagy rendszerváltás.

A külső szemlélő számára az eltakarás a nők helyzetének a szimbóluma

 – magyarázza N. Rózsa Erzsébet. – Azonban az iráni nőknek választójoguk van: választók és választhatók, ott vannak az egyetemeken, és vezető pozíciókban is elismerik, tisztelik őket, az élet minden szegmensé­ben jelen tudnak lenni. Az internet korlátozásáról szóló hírekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a lakosság eddig is gyakran használt elkerülő szervereket. Emellett maguk az iráni vezetők is, beleértve Hámenei ajatollahot, saját honlappal rendelkeznek, twittereznek, tehát önmagukat is korlátoznák ilyen lépéssel. Irán évek óta tervezi a nemzeti internet létrehozását: a nyolcvanötmilliós ország lakóinak több mint ötven-hatvan százaléka aktív internetező.

Máhsza Amini halálának időbeli egybeesése az iráni elnök ENSZ-közgyűlésén mondott beszédével és a nukleáris tárgyalások ismételt megakadásával az eddiginél is bonyolultabb diplomáciai helyzetet teremtett, már ami a Nyugattal való kapcsolatot illeti. 

Az ország ráadásul a minap csatlakozott a Shanghai Cooperation Organizationhöz, amely a kínai–orosz érdekszférába való látványos betagozódást jelenti: Sárközy Miklós szerint nem nehéz arra következtetni, hogy még kevésbé lesznek hajlandóak meghajolni a nyugati hisztéria előtt, hiszen úgy érzik, hogy folyamatosan kioktatják, leckéztetik őket, és a rosszfiú szerepét játszatják velük.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.