Vajon Federer-e minden idők legjobb teniszezője?

A sport funkciója a tömegek szórakoztatása és egészségre nevelése. Ám nem mindegyik sportág érhető el mindenki számára. Az angolszász világban létezik a sajátos megkülönböztetés is: a drága még nem egyenlő az elittel. A hazai golfozás már nyolc pályán folyik, és nem drágább, mint a népsportnak számító síelés. A vitorlázásnak pedig a Balaton miatt egészen Erzsébet királynéig visszavezethető hagyománya van.

TENNIS-AUS-OPEN Fotó: MANAN VATSYAYANA Forrás: Europress/AFP

Szakértők megegyeznek abban, hogy a rekordok mellett ez az örökség, amelyet a svájci klasszis az utókorra hagy: a királyok sportága ismét királyi attitűddel játszható. A tenisz eredetileg a középkorban paraszti játékként született meg, majd mikor az 1415-ös azincourt-i csata után Orléans-i Károly fogságba esett, és két évtizedig a briteknél raboskodott, Anglia is megkedvelte a francia labdajátékot. V. Henrik és VIII. Henrik is szívesen játszotta a királyi tenisznek emlegetett fedettpályás játékot. A tenisznek ez a korai formája ma is fellelhető több angol magániskolában, akik azonban nem tudják megfizetni a borsos tandíjakat, sosem látnak ilyen meccset.

Anglia- és Amerika-szerte éppen a magániskolai jobb felszereltség miatt tekintenek ma is elit sportként a teniszre. Tény, hogy a profi játék komoly anyagi befektetést kíván. Az ütők, labdák, cipők, edzői és pályabérleti díjak már egy tíz évvel ezelőtti amerikai felmérés szerint is közel 150 ezer dollárra rúgtak. Ez azóta akár a duplája is lehet. Nem véletlenül volt szükségük a játékosoknak Federer segítségére, hogy növeljék a nagy versenyek pénzdíját.

Jó terep az üzletkötésre

Angol felmérések szerint a sportág profi résztvevői között többségben vannak a magániskolában tanulók, és aki amatőr szinten űzné a sportágat, szintén kénytelen sok ezer dollárt vagy fontot költeni a drága edzőkre, mivel a tenisz vált az egyik leggyakrabban üzletkötésre alkalmas sportággá. Hasonló sportágnak számít még a golf, a vitorlázás és a lovaspóló. A vívás és díjugratás ugyan szintén „fehér” sportágnak számít, de egy-egy verseny ott kevésbé alkalmas üzleti megbeszélésekre. Az elnevezés a klasszikus ruházatból származik, mivel mindegyik sportágat a hivatalos versenyzés kezdetén teljesen vagy részben fehér mezben játszották.

A golf a tenisszel összehasonlítva némileg ambivalens tagja a listának, egyrészt akár húsz font is elég lehet egy-egy kör lejátszásához, ami miatt nem egyértelműen elit sportág (bár ötven-százezer fontos tagságok simán elképzelhetők a legrégebbi pályákon), másrészt bár nem könnyű játék, körülbelül tíz edzéssel és némi egyéni gyakorlással néhány hónap alatt elsajátítható. Ugyanez a tenisz esetében ahhoz, hogy valaki értelmezhető meccseket játsszon, sokkal több időbe kerül.

Mi mennyi?

Vitorlázás és lovaspóló esetén már egyértelmű az elit jelző. Egy versenyhajó százmillió dolláros nagyságrend, fizetni kell a nevezési díjakat, illetve a tárolást. Továbbá technikai sportág lévén a folyamatos karbantartás is rengeteg pénzt emészt fel. A lovaspólót szintén a királyok játékaként szokás emlegetni, mivel egyrészt a brit királyi család és az arisztokrácia gyakori résztvevői a versenyeknek, másrészt a díjugratással ellentétben itt nem egy, hanem négy lovat kell a versenyzőnek tartania. Nem is mindegy, milyen fajtájút, legalkalmasabb az argentin pólópóni, amelynek nyugodt természete és a versenylovakénál kisebb, de a pónikénál nagyobb marmagassága megfelelővé teszi a csapatsporthoz.

Magyarországon érdekes módon egyre közkedveltebb, pedig csak három pólóklub működik az országban. Emellett a hazai golfozás már nyolc pályán folyik, és nem drágább, mint a népsportnak számító síelés. A vitorlázásnak pedig a Balaton miatt egészen Erzsébet királynéig visszavezethető hagyománya van, így viszonylag népes a tábora. (Elég csak az elmúlt években indulási rekordokat döntögető Kékszalagra gondolni.)

Külföldön a hasonló klubok gyakran dolgoznak speciális kiválasztási rendszerrel, amely kötődhet a magániskolai tanulmányokhoz. Nem véletlenül születnek rendszeresen az olimpiák után kimutatások, hogy míg a brit lakosság hét százaléka jár magániskolába, addig az érmes sportolók harmada magániskolai diák volt. A teniszben, a díjugratásban és a vívásban pedig kiemelkedő számban képviseltetik magukat az elit iskolák diákjai. A tömegsportnak tekintett futball és boksz esetében éppen ellenkező az arány. Érdekes trend ugyanakkor, hogy ezekben a sportágakban a sztárok egyre kevésbé mutatják emberi arcukat, amelyet viszont Roger Federer a tenisz minden elitizmusával együtt büszkén vállalt.

Borítókép: Roger Federer a szerb Novak Djokovic ellen játszik az Australian Openen 2020 januárjában. Még előkelőbbé tette a teniszt (Fotó: Europress/AFP)