– Szinte nincs olyan ember, aki ne ismerné az angol betűszót, a GDP-t. Mit takar valójában ez a mérőszám?
– Minden közgazdasági kurzus kezdő óráin megtanítják a diákoknak, hogy mi a GDP, vagyis a gross domestic product, magyarul a bruttó hazai termék. Ez olyan mutatószám, amely egy országban az adott idő alatt előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, a végső felhasználásra szánt javaknak az összességét, pénzben kifejezett értékét mutatja meg. Mindehhez hozzászámítják a nettó exportot, vagyis az export és az import különbözetét, s beleveszik a banki tevékenységek értékét is. Mindezekből létrejön egy szám, amely megmutatja, hogy egy adott ország gazdaságilag hogyan áll. A GDP a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború s az azt követő újjáépítések idején nyerte el ma is használt formáját, az ENSZ 1953-as ajánlása tette széles körben alkalmazottá.
GDP mindenekfelett?
– A GDP-t régóta rengeteg kritika éri. Miről szólnak ezek az ellenvetések?
– Az egyik súlyos hátrányára David Cameron korábbi brit miniszterelnök mutatott rá. Miután 2010-ben Angliát földrengés sújtotta, Cameron felfigyelt arra, hogy az újjáépítés költségei ugyanúgy növelik a GDP-t, mint a termelés. Azt mondta,
a GDP nem a valóságot mutatja, amikor a pusztulás, a bűnözés miatti óvintézkedések vagy a súlyos betegségek miatti nagyobb gyógyszerfogyasztás is mind növelik azt.
A brit miniszterelnök szerint tehát nem elég a termelés és a szolgáltatások értékét nézni egy ország fejlettségi szintjének méréséhez. Ő a nemzeti jólléti indexet (GWB, gross well-being index) vezette be, amely az általános jóllétet és az emberek közérzetét is mérte.