Főúri sír és egy középkori templomnyom került elő Kőszegen

Aranytárgyakkal eltemetett férfi földi maradványai kerültek elő abból a sírból, amely a kőszegi Szent Jakab-templomban végzett tervásatás során került elő a napokban.

Fotó: Pap Ildikó Katalin

Aranytárgyakkal eltemetett férfi földi maradványai kerültek elő abból a sírból, amely a kőszegi Szent Jakab-templomban végzett tervásatás során került elő a napokban. Mivel az elhunytat előkelő öltözetben temették el a szentély előtt, minden bizonnyal valamelyik kőszegi főúr lehet, mondja Pap Ildikó Katalin ásatásvezető régész.

Feltételezések szerint a Széchy család egyik tagjáról van szó, mivel a kezében talált kötetet, amely a legnagyobb valószínűséggel Pázmány Péter imádságoskönyvének 1655. évi bécsi kiadása, a Széchy-címer díszíti. Ezt a család reprezentálása végett helyezték el a borítón, ugyanis Széchy Mária, Wesselényi Ferenc nádor hitvese volt a könyv megjelentetésének mecénása.

Támpontot jelent a kutatóknak, hogy a címer nem korrodálódott, ami arra utal, hogy a bőrkötést aranyozták. Pap Ildikó Katalin ebből arra következtet, hogy a család katolikus tagjai számára Széchy Mária exkluzívabb példányokat rendelt. Az elhunyt azonosításában az is segíthet, hogy a Szent Jakab-templom 1671-ben lett ismét katolikus, a férfit ezután temethették el. A legesélyesebb, hogy Széchy Péter egykori kőszegi várbirtokos, Vas megyei főispán maradványait hozták felszínre.

A sírból ékszerek és értékes tárgyak kerültek elő, többek között egy tíz-tizenkét centiméter magas arany süvegforgó, amely gyöngyvirágot formáz, egy türkizköves aranygyűrű és több egymásba kapcsolt, ismeretlen rendeltetésű aranykarika, amelyekből a derék táján három látszott. A sírt egyben emelték ki, majd restaurátorműhelybe szállították, teljes valójában később ismerhető meg.

A XIII. századi templom alapfalait keresték, a szentély előtt főúri sírt találtak. Fotó: Pap Ildikó Katalin

A főúrén kívül más sírokat is találtak, hiszen a katolikus templomok belső terében az egész középkor folyamán temetkeztek: a hajóban világi személyek, Kőszeg előkelőségei, a szentélyben az egyházi méltóságok. Mivel a sírok keresztezik, vágják egymást, nagyon kevés maradt meg közülük épségben. A szentély alatt például egy kriptát is kialakítottak a kora újkorban, amellyel az itt lévő sírokat elpusztították.

A Szent Jakab-templomban található a Jurisics család sírboltja is: ezt Jurisics Miklós várkapitány építtette, valószínűleg magának és a feleségének. Ám úgy alakult, hogy az első hitvese korábban halt meg, mint ő, majd 1538-ban a két gyermekük, Anna és Ádám is elhunyt, ők kerültek ide. Miklóst feltételezhetően nem ide temették. Az sem biztos, hogy a Murányi Vénuszként is ismert Széchy Mária itt nyugszik, mivel a testét befogadó kriptát még nem nyitották ki. Amikor 1873-ban Chernel Kálmán, Kőszeg történetének kutatója kibontatta, nagyon rossz állapotú vázmaradványokat talált.

Míg Chernel kifejezetten Széchy Mária sírját kereste, a jelenlegi feltárás során arra a kérdésre is választ kellett adniuk a régészeknek, merre találhatók a Szent Jakab-templom helyén állt XIII. századi minorita templom falai. Az északi és a déli hajófalat már megtalálták, keresik a nyugatit, hogy le tudják határolni a templomhajót.

A beavatkozás egy átfogóbb, több kőszegi egyházi hajlékra kiterjedő program keretében valósul meg, amelyhez a magyar kormány nyújtott anyagi támogatást, és amelyet a Szombathelyi Egyházmegye valósít meg a Kőszegi Városi Múzeum és a szombathelyi Savaria Múzeum együttműködésében, tájékoztat Sarkadi Márton projektvezető építész. A munkát tavaly kezdték el az épületek műszaki és műemléki diagnosztizálásával. Ebben az évben a Szent Imre- és Szent Jakab-templomban zajlik falkutatás, a Szent Jakab-templom építészeti helyreállítása jövőre kezdődik.

Mivel a templombelsőt módszeresen eddig még senki nem kutatta, meglepetésekben is részük lehet.

Az 1930-as években ugyan előkerült a déli mellékhajó keleti zárófalán egy falképegyüttes, de az csupán a szerencse eredménye. Az ott álló Mária-oltárt kezdték restaurálni, amikor azzal szembesültek, hogy a mögötte lévő falon van egy régebbi festés. Ennek a feltárása és restaurálása azokban az években jelentős műemlékvédelmi eredménynek számított, a templombelső szisztematikus kutatására azonban nem került sor. A templomnak több gazdája volt az évszázadok folyamán. A reformáció idején protestáns lett, majd 1671-ben visszavették a katolikusok. Először a jezsuita, majd II. József rendelkezései nyomán a piarista, végül a bencés rend tulajdonába került. A második világháborút követően a szerzetesrendek feloszlatása és vagyonának elkobzása miatt került ismét a római katolikus plébánia kezelésébe. Valamennyi birtokosa saját igénye szerint alakította, díszítette, látta el újabb berendezéssel, magyarázza Sarkadi Márton műemlékes szakember.

A feltárt leleteket előbb restaurálják, majd a Kőszegi Városi Múzeumba kerülnek. A tervek szerint a bemutatásra érdemes tárgyakat kiállítják.