Az Egyesült Államokban november elején félidős választások lesznek. Orosz megítélés szerint, ha a republikánusok legalább az egyik képviselőházban többségbe kerülnek, képesek lesznek az elnök hatalmának korlátozására. Ha nem így alakul, akkor ki kell várni a két év múlva esedékes elnökválasztást. Néhány nappal ezelőtt az USA hivatalos dokumentumban jelentette be, hogy számára a fő ellenség a Kínai Népköztársaság. Az orosz–ukrán háborúban Kína nem gyengült meg, és ha jóval nehezebben is, de tovább építi a selyemutat.
Az ENSZ Közgyűlése elítélte Oroszországot, ennek nincsenek jogi következményei. A Biztonsági Tanács 15 tagjából tíz az elítélés mellett szavazott. Oroszország nyilvánvalóan vétózott, míg négy állam, ezen belül Kína, India és Brazília tartózkodott.
Ukrajna vezetése folytatja korábbi politikáját.
Biden felkérte Kijevet, hogy legyen kevésbé kritikus Washingtonnal szemben, mert egyébként nehézségekbe ütközne az ország további katonai és pénzügyi támogatása. Kijev bejelentette, hogy ezer kilométeres hatótávolságú pilóta nélküli repülő eszközöket gyárt. Közölte, hogy támogatják Csecsenföld függetlenségét, és azt Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek tekinti. Követelte, hogy az ENSZ foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Az ukrán villamosáram-termelés harminc, míg a szélerőművek kilencven százaléka semmisült meg eddig a háborúban. Az ukrán katonai kiadás egy év alatt a hatszorosára növekedett. Az ukrán államadósság év végére el fogja érni az ötvenmilliárd dollárt, és az ország több hónap óta fizetésképtelen.
Steinmeier német államfő Ukrajnába utazott. Korábban Kijev közölte, hogy nem látják szívesen, mert Merkel alatt külügyminiszterként tárgyalt Lavrovval. Steinmeier újra megerősítette, hogy Berlin nem hajlandó a legmodernebb német hadiipari termékek átadására. Söder bajor miniszterelnök javasolta, hogy a német városokat lássák el rakétaelhárító rendszerrel.
Németország vállalta, hogy ukrajnai fegyverszállításait jövőre megduplázza, és azok értéke el fogja érni a 2,2 milliárd eurót.
A CIA főigazgatója Kijevben járt, és megígérte Ukrajna további támogatását titkosszolgálati adatokkal. Az USA közölte, hogy ez év végéig modernizálják az Európában lévő amerikai atomarzenált. A horvát államfő kijelentette, hogy ez orosz–amerikai háború. Amikor a román védelmi miniszter hasonló nyilatkozatot tett, és közölte, hogy az orosz–NATO, ezen belül az orosz–amerikai tárgyalásokra nem biztos, hogy meg kellene hívni Ukrajnát, le kellett mondania.
A lengyel vezetés bejelentette, hogy amerikai atomeszközöket kér a területére. Varsó vállalta tizenötezer ukrán katona kiképzését.
A lengyel kormány határozatot fogadott el, hogy Oroszország terrorista állam. Varsó az elmúlt napokban lerombolta a területén lévő szovjet emlékműveket, és 210 kilométer hosszan az orosz határnál a kalinyingrádi körzetben megerősítette ott állomásozó fegyveres erőit. Hivatalos indoklás szerint védekeznek a migrációval szemben.
Az orosz–ukrán háborúban eddig 28 fogolycserére került sor. Továbbra is orosz kézen van az Azov ezred hétszáz katonája és Mariupol védői közül mintegy kétezer fő. Az oroszok bejelentették, hogy ha a jövőben a helyzet úgy kívánja, lelövik a felettük lévő amerikai műholdakat.
