időjárás 1°C Angelika 2023. január 27.
logo
KÖNYVESHÁZ

Milyen út vezetett a papirusztól az e-bookig?

Ozsda Erika
2022.12.02. 09:16 2022.12.02. 17:07
Milyen út vezetett a papirusztól az e-bookig?

Hónapok óta férfiak titokzatos csoportja járja lóháton Görögország útjait. Ptolemaiosz, Egyiptom királya hatalmas összeget bízott rájuk, és azt adta feladatul, hogy a világ összes könyvét szerezzék meg az alexandriai könyvtár számára – tudjuk meg a spanyol szerző, Irene Vallejo Papirusz című művéből. Nagy Sándor 24 évesen Kr. e. 331-ben alapította Alexandriát, és önmagáról nevezte el. 

Maga rajzolta meg liszttel az alaprajzot, majd az építkezés megkezdése után folytatta hódító útját, és soha nem látta viszont a várost. Állítólag a makedón király párnája alatt mindig ott lapult egy tőr és az Iliász. Ő is hőssé akart válni, bekerülni a könyvekbe. Sikerült neki. Még a Korán és a Biblia is említést tesz róla. 

Viszont az is ő volt, aki felgyújtotta a perszepoliszi palotát a király könyvtárával együtt. Többek között ott égett el a zoroasztriánusok szent könyve, az Aveszta, amelyet a vallás híveinek emlékezetből kellett újra írniuk.

A rómaiak Magnus/Nagy jelzővel illették, Zoroaszter követői Átkozott Sándorként emlegették. Az Iron ­Maiden heavy metal együttes is megénekelte egyik legendás számában – az Alexander the Great-ben. Alexandriában a könyv volt a szenvedélyek fűtőanyaga. Marcus Antonius kétszázezer könyvet tett le Kleopátra lába elé a Nagykönyvtár számára.

Ha megkérdeznék az írónőt, Irene Vallejót, hogy melyik a kedvenc ókori története a sok közül, az alexandriai könyvtár rendkívüli históriáját választaná. Mit tesz, ha valakinek kisgyerek korában a szülei időszámításunk előtt több száz évvel született hősökről mesélnek, eposzokból idéznek? Felnőttként is rajong az olvasásért, a mitológiai történetekért. 

Irene Vallejo: Papirusz – A könyvek története az ókori világban. (Fordította: Boda Benjamin Gábor. Magnólia Kiadó, 2022, 542 oldal. Ára: 5980 forint)

A 43 éves zaragozai Vallejót már fiatal korában magával ragadta az ókori görög és római történelem. Később ókortudományból szerzett PhD-t. Idejének nagy részét a görög–latin kor és szerzőinek kutatása, valamint a kreatív írás teszi ki. 

Ismeretterjesztő műveket, nagy- és kisregényt, novellákat, gyerektörténeteket, esszéket olvashatunk tőle. Írásai a legnagyobb spanyol lapokban és folyóiratokban jelennek meg. Papirusz című kötetét az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyveként tartják számon. 2019-ben, megjelenésének évében két díjat kapott, két éve a legjobb spanyol esszének járó nemzeti díjat vehette át. 

Kötetében csaták helyszínére vezeti el olvasóit, a Nílus partjára, bemutatja a nádvágó munkásokat, a papirusztekercs születését, könyvtárak pusztulását, a ravasz Odüsszeuszt, Platón tüzes, cenzúrát szorgalmazó attitűdjét, még A rózsa neve című regényben feltűnő szemüveget is.

Vallejo imádja a könyveket, sokat tud róluk és a szerzőkről, a hozzájuk fűződő kutatásokról, történelmi eseményekről. A különleges időutazás közben személyes történeteit is megosztja azokkal, akiket érdekel az ókor világa. 

Megtudjuk, miből készítettek könyveket, mi az ékírás, hogyan fejtették meg a hieroglifákat, miért váltak az írnokok a legfontosabb emberekké és mivel büntették a könyvtárban helytelenül viselkedőket. „Már az ókori Közel-Keleten – Mezopotámiában, Szíriában, Kis-Ázsiában és Perzsiában – található legrégebbi ókori könyvtárakban is átokkal sújtották azt, aki ellopott vagy tönkretett egy szöveget.” A könyv vérbeli hosszútávfutó, kiállta az idő próbáját.

Ahogy Umberto Eco fogalmazott: „A könyv olyan, mint a kanál, a kerék, a kalapács vagy a véső. Ha egyszer feltalálták, nincs mit tökéletesíteni rajta.” Ma már a könyvek könnyen megszerezhető tárgyak. 

De mikor jelentek meg az elsők? Ki, miért és hogyan sokszorosította vagy semmisítette meg őket? Melyek vesztek el útközben, melyeket másoltak szenvedéllyel, és milyen út vezetett a papirusztól az e-bookig? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Vallejo olvasmányos kötetében. 

Ptolemaiosz nagy vagyont áldozott arra, hogy felállítsa az alexandriai Muszeiont és a könyvtárat, amely sajnos nem maradt fenn az utókornak.

Lehet, hogy az egyiptomi király által szerteküldött lovasok egy őrült gondolatának tartották a könyvek összegyűjtését, ennek ellenére – tudtukon kívül – mai világunk alapköveit fektették le.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels) 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.