Kína nem jutott el gazdasági potenciáljának csúcsára, de elkezdett öregedni

A kínai lakosság 850 ezer fővel csökkent az elmúlt évben, és már csak 1,41 milliárd kínai él az országban. Idéntől India lesz a világ legnépesebb ­országa, egyes tankönyvkiadók már a földrajzkönyvek újranyomtatására készülnek. Szakértők a hír óta vitatkoznak, mit jelent ez a világgazdaság számára: valóban eltűnik Kína a süllyesztőben, vagy az átalakulás pozitív folyamatként is értelmezhető?

China-Population-Census Fotó: NOEL CELIS Forrás: Europress/AFP

Több mint negyven évvel ezelőtt, 1983. július 1-jén éjfélkor Kína hatalmas vállalkozással elkezdte megszámolni lakosait. A kezdeményezést többéves felkészülés és számítástechnikai fejlesztés előzte meg (a huszonkilenc használt számítógépből huszonegyet az Egyesült Államokból importáltak speciális behozatali szabályok mellett). Ötmillió számolóbiztos járt házról házra, míg végül októberben bejelentették: több mint egymilliárdan vannak, minden második másodpercben születik egy baba.

Városi egykézés

A kínai kormány mindössze három évvel korábban jelentette be az egy gyerek politikaként elhíresült születésszabályozási rendszert, amelyet a túlnépesedéstől való félelem hajtott. Salát Gergely sinológus szerint azonban a szabályozás sosem szólt teljes mértékben egy gyerekről, a falusi közösségekben gyakoriak voltak a kétgyerekes családok, a városokban valóban hatott az egy gyerek politika. (A patriarchális társadalmi berendezkedés miatt ez gyakran került a lánygyermekek életébe.) Az előírások 2016-ban változtak, amikor a kétgyerekes családmodell került előtérbe, majd 2020 óta három gyerek engedélyezett.

A Kínai Statisztikai Hivatal január közepén jelentette be, hogy az ország lakossága 850 ezer fővel csökkent az elmúlt évben, már csak 1,41 milliárd kínai lakos van (nem számítva a külföldieket), a születések száma pedig egymillióval kevesebb a halálozások számánál. Ezek az adatok az 1959 és 1961 között tartó nagy kínai éhezés óta – amikor harmincmillió kínai halt éhen – a legalacsonyabbak.

– Nem a népességfogyás az ország legnagyobb problémája, ez pozitív folyamatként is értékelhető, hiszen ez volt az előírások célja. Már tíz éve fogy a kínaiak száma. A gondot az elöregedő társadalom jelenti, hogy egyre több időskorút tart el egyre kevesebb aktív munkavállaló. Nem tudni, hogy a jelenlegi számok annak köszönhetők-e, hogy a kínai nők negyven évig nem szül­hettek, vagy azoknak a hetvenes évek végén elinduló gazdasági reformoknak, amelyek miatt jelentős modernizáció, középosztályosodás és fejlődés indult a kínai társadalomban. Más országokban is megfigyelhető, hogy a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló – magyarázza Salát Gergely.

Vége a vibrálásnak?

Kína helyzete annyiban speciális, hogy a megszokott trend szerint egy ország először meggazdagodik, majd elöregszik. Kína azonban nem jutott el gazdasági potenciáljának csúcsára, de elkezdett öregedni, amivel precedenst teremt.

A gazdasági növekedés az elmúlt években lassult – aminek egyik oka az egyre növekvő eltartotti szám –, de egyes szakértők szerint úgy tűnik, a döntéshozókat meglepte a születésszám ilyen mértékű 2022-es csökkenése. A születés és halálozás számában bekövetkező fordulópontot eredetileg 2027-re becsülte az ENSZ. 

Mai számítások szerint viszont az idéntől India lesz a világ legnépesebb országa, nem véletlenül készülnek egyes tankönyvkiadók már a földrajzkönyvek újranyomtatására. Ugyanakkor, mivel az indiai lakosságstatisztikák elég esetlegesek, a bejelentés jövőre is csúszhat.
Gazdasági szakértők szerint a kínai népességcsökkenés az egész világgazdaságra hatással lehet, hiszen ha Kína nem lesz néhány éven belül a világ vezető gazdasági hatalma, az geopolitikai átrendeződéssel járhat. Wang Feng, a Kaliforniai Egyetem szociológusa szerint például be kell rendezkedni arra az elképzelésre, hogy Kína többé nem fiatalos és vibráló, hanem idősödő és csökkenő populációval bíró társadalom.

A kínai gazdaság korábbi előnye világszinten az olcsó és nagy mennyiségű munkaerő volt. A jelenlegi számítások szerint 2079-re viszont több kínai nem fog dolgozni, mint ahányan igen. Ennek köszönhetően emelkedik fokozatosan a nyugdíjkorhatár (férfiaknál hatvanról hatvanötre, nőknél ötvenötről hatvanra). 

Ahogy azonban Kína vezető közgazdásza, Jue Szu fogalmaz, a helyzet egyáltalán nem olyan szörnyű, mint ahogy az a sajtóban megjelenik. Szu szerint jelenleg még a pandémia hatása érzékelhető a halálozási adatokban és a születések számában is, ám ez a járvány múlásával változni fog. Salát Gergely szerint ennek ellentmond, hogy amikor 2016-ban engedélyezték a két gyerek politikát, akkor bár egy évre megugrott a születések száma, utána visszazuhant.

A házasságok száma nyolcadik éve esik, 2021-ben 7,63 millió házasságot regisztráltak a 2013-as 13,47 millióhoz képest. A gyerekvállalás nemzetközi kimutatások szerint drága, különösen a városi felső középosztály számára, ahol fizetésarányosan többet kell költeni a gyerekekre, mint a nyugati társadalmakban. A YuWa Population Research 2019-es kutatása megmutatta, hogy egy átlagos kínai kisgyerek tizennyolc éves koráig 485 ezer jüanba kerül szüleinek, ami 6,9-szerese Kína egy főre eső GDP-értékének. Ez az adat jóval magasabb az Amerikában, Japánban, Német- vagy Franciaországban mértnél.

Nemhiába terjednek egyre gyakrabban a kínai közösségi médiában az olyan üzenetek, mint „Nem lehet egyszerre lakáshiteled és tápszered is” vagy „Túlóra éjjel és nappal, szembesülés a nevetséges árakkal… ki akarja, hogy gyereke ebben a környezetben nőjön fel?”. A megélhetési nehézségeket tükrözte a pandémia alatt elterjedt hashtag is, a #wearethelastgeneration (mi vagyunk az utolsó generáció). A problémát tetézik a sok esetben még mindig patriarchális családviszonyok is. 

A modernizációs intézkedések magukkal hozták a női továbbtanulás, illetve a karrierlehetőségek növekedését, amelynek következtében ma a kínai nők túlnyomó többsége a házasságot rossz üzletnek látja, hiszen akkor ismét elsősorban családanyaként kellene helytállniuk. A kínai kormány ismét népszerűsíteni kezdte a hagyományos családmodellt, azonban a városi házaspárok többsége így sem akar több gyereket kettőnél.

– A kínai gazdasági katasztrófáról szóló forgatókönyvek akkor fognak megvalósulni, ha a kínai kormányzat nem ér el sikereket a változtatásokban. A népességcsökkenésre reagálva kezdett el az ország rendkívüli módon koncentrálni a robotizációra és a high-tech iparra, hogy legyenek munkaerőt kiváltó megoldások. Részsikerek vannak jelenleg, de a következő néhány évtized biztosan erről fog szólni – véli Salát Gergely.

Ezüstgazdaság

Éppen ezért jelenleg India növekedése nem jelent veszélyt Kínára. Hiába lassul ugyanis a kínai gazdaság, az előny még mindig jelentős Indiával szemben. Várható ugyanakkor, hogy az olcsó munkaerő okán egyre több nyugati összeszerelő üzem települ majd Indiába. Az ország demográfiai osztaléka így komoly gazdasági előrelépést fog hozni, de még nem egyértelmű, hogy az olló mennyire záródik majd Kína és India között. (A jelenség Kínát a nyolcvanas-kétezres években jellemezte, vagyis, hogy nagyon sok munkaképes korú tartott el nagyon kevés időskorút.)

Ez attól is függ, hogy a kínai innováció mennyire lesz sikeres. Oriana Skylar Mastro, a Stanford Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője és Derek Scissors, az American Enterprise Institute közgazdásza szerint mivel Hszi Csin-ping kormánya beavatkozott a versenyfolyamatokba, eddig nem teljesített jól a high-tech iparban. 

Ugyanakkor Peking 515 milliárd dollárt költött 2019-ben kutatásfejlesztésre, ami mindössze százmilliárddal marad el az amerikai kiadásoktól, és a gazdaság lassulásával a szám valószínűleg növekedni fog, így Kína akár átveheti az innovációs stafétát az Egyesült Államoktól. 

Az ettől való félelem már a Szilícium-völgyben is megjelent, nem véletlenül hallani például a TikTok betiltásáról vagy a kínai részvétel korlátozásáról az 5G-piacon.
– A kínai cégek kinövik a kínai piacot, ezért látni a különféle sporteseményeken például rengeteg Alipay- és AliExpress-hirdetést. Nyugaton a legkevésbé látszik a kínai innováció, de hétmilliárd emberből hat nem a nyugati világban él. A kínai hardvereket mindenki használja, és a hatmilliárd egyre inkább a kínai szoftvereket és szolgáltatásokat is – mondja el Salát Gergely.
A belső fogyasztásra vonatkozóan pedig Jue Szu fogalmaz úgy, hogy az „ezüstgazdaság” kifejezetten pozitív, mivel a kisebb családok nagyobb fogyasztást vetítenek előre, így potenciális növekedés egyáltalán nincs kizárva.

Utolsó óra

Japán vészes népességfogyására hívta fel a figyelmet Kisida Fumio az új parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében. A miniszterelnök szerint nem halaszthatók tovább a népesedéspolitikai intézkedések, mivel további csökkenés esetén az ország összeomolhat. Japánban a hetvenes években még több mint kétmillió gyerek született évente, 2022-ben viszont mindössze nyolcszázezer. Változás híján a 125 millió lakosú országban a jelenlegi számítások szerint a század végére már csak 53 millióan fognak élni. Fumio ezért meg akarja duplázni a demográfiai politikára fordított költségvetési forrásokat, áprilisban új kormányügynökséget alapít, illetve célja, hogy a keresetek jelentősen nőjenek, haladják meg az ukrán háború okozta élelmiszer- és energiainflációs rátát.

Borítókép: Pekingi bevásárlóközpont szoborcsoportjánál pihenő gyerek (Fotó: Europress/AFP)