Visszakapta a debreceni műemlék könyvtár a második világháború után eltávolított történelmi tablóját

A Debreceni Református Kollégium műemlék könyvtárába helyezték vissza Orlai Petrich Soma A Mohácsnál elesett II. Lajos király holttestének megtalálása című, frissen restaurált festményét. Az allegorikus történelmi tabló a mohácsi csata kimenetelét értelmezi a magyar korona magasba emelésével, mintegy jelezve, hogy nem veszett el minden. A kép egyik alakját többen Petőfi Sándorral azonosítják.

Forrás: Debreceni Református Kollégium Múzeuma/Ősz Attila

Bár a forradalmár költőről több hasonló portré készült, a A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című kompozíció arcikonográfiájához leginkább a Petőfi Mezőberényben című Orlai-festmény ábrázolásmódja társítható, mutat rá a múzeumigazgató. A kép Segesvárra menet készült, Mezőberényben, ahol a költő a háborúban megsebesült Orlaival találkozott, a festő otthonában.

Csorba Dávid Debrecen és Petőfi kapcsolatából is felidéz több pillanatképet. Az első 1843–44 fordulójához kötődik, amikor az ifjú Sándor itt töltött egy rövid időszakot. A mai nagyállomás mellett szállt meg egy idős asszonynál, itt írogatta a verseit. Innen utazott Vörösmartyhoz Pestre, ahol elindul a költői karrierje. Egy másik pillanatkép az 1848–49-es forradalom idejére tehető, amikor a családjával tartózkodott Debrecenben. 

A költő halála után a cívis város tovább éltette a Petőfi-eszményt. Előkerültek a személyes tárgyai, köztük a pohara, de néhány anekdota is, többek között az, amelyik megörökítette a lelkesedését Prielle Kornélia színésznő iránt, akit egy éjszaka alatt feleségül vett volna, ha egy pap el nem tántorítja a hirtelen támadt ötlettől. Prielle Kornélia, vagy ahogyan ifjú korában hívták, a szép Nelly maga írta ezt le a naplójában, amely kéziratban maradt fent, és amelyet Oscar Wilde egyik író barátjának a hagyatékában találtak meg.

Orlai Petrich Soma 1851–52-ben festett Debrecenben. Hatvanegy arcképet készített a helyi polgárokról, amelyek az országban szétszórva találhatók meg, de kettő közülük a debreceni kollégiumba került. Ennek a könyvtárában rendezte meg Orlai az első gyűjteményes tárlatát az említett portrékból, amelyekkel együtt a A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című festményt is közszemlére bocsátotta. A tabló akkor az északi falat díszítette, ma viszont előkelőbb helyen, a bejárattal szemben tekinthető meg.

Mivel a festményen több szakadás volt, Horváth Péter debreceni restaurátor a kép hátoldalát textíliával vonta be, a másik oldalon a szakadt részeket húzta egymáshoz, majd visszafestette a lepattogzott réteget. A szakember meg is tisztította a képet, így szépen kidomborodnak a kompozíció karakterei. II. Lajos teste valósággal világít, fogalmaz Csorba Dávid. A kompozíciót nézve Orlai azt a Piéta-beállítást követte, amelyet a középkortól a barokkon át az újkorig alkalmaztak: ennek megfelelően a központi alakot úgy jelenítette meg, mint Krisztust a keresztről való levétel után, beleértve annak a csoportnak ábrázolását is, amelyik körülállja a holttestet. 

A debreceni református oktatás a XVI. század harmincas éveiben indult, az iskolai könyvtár is ekkor létesült, így ez az ország legrégebbi folyamatosan működő ilyen jellegű intézménye. Kezdetben valószínűleg kisebb volt, és feltételezhetően más helyen működött. A mai épületet azt követően emelték, hogy 1802-ben leégett a kollégium déli szárnya. 

A műemlékkönyvtár a második emeleten található, hozzávetőleg hatszázezer kötetes, és alapvetően XVI–XVIII. századi régi könyveket tartalmaz. Az állományt az ösztöndíjjal külföldön tanuló debreceni diákok, a peregrinusok gyarapították, akik a kapott támogatásért cserébe könyveket hoztak a kollégiumnak. Sokáig írókat, tudósokat, politikusokat ábrázoló festmények, szobrok, büsztök is díszítették a belterét. Az első nagyobb átalakítás az 1960-as években történt. A műemlékkönyvtár – amelyben Orlai tablóját elhelyezték – előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Borítókép: Orlai Petrich Soma festménye: A Mohácsnál elesett II. Lajos király holttestének megtalálása (Fotó: Debreceni Református Kollégium Múzeuma/Ősz Attila)