„Nemcsak egy operációs rendszer, hanem valódi tudat”

Az okosórák kiértékelései, az ügyfélszolgálati chatbotok,vagy a zenelejátszási listák ajánlása: a mesterséges intelligencia már most körülvesz bennünket. Ám a legnagyobb technológiai vállalatok valami egészen újra készülnek, interaktív, folyamatos és automatizált kommunikációs szoftver fejlesztésén dolgoznak, amely az online keresési szokásainkat is gyökeresen megváltoztathatja. Céljuk továbbra is a profit- és információszerzés, ezért és a kontroll kezünkbe tartása miatt pedig nem árt ébernek maradni.

2241913405 Chat with AI or Artificial Intelligence. Young businessman chatting with a smart AI or artificial intelligence using an artificial intelligence chatbot developed by OpenAI. (Forrás: Shutterstock / CHUAN CHUAN) Fotó: CHUAN CHUAN Forrás: Shutterstock

A kutatás jövedelmezőnek bizonyult, ugyanis az OpenAI értéke a 2021-es 14 milliárd dollárról mára 29 milliárd dollárra nőtt.

Announcing GPT-4, a large multimodal model, with our best-ever results on capabilities and alignment: https://t.co/TwLFssyALF pic.twitter.com/lYWwPjZbSg

— OpenAI (@OpenAI) March 14, 2023

 

Verseny a fennmaradásért

Noha a mesterséges intelligencián alapuló rendszereket és a chatbotokat számos területen – például oktatás, egészségügy – lehet használni, a fejlesztők, úgy tűnik, az online keresések gyorsabb, pontosabb és szórakoztatóbb megvalósítására helyezik az egyik legfőbb hangsúlyt. Ám – mint azt a The New York Times amerikai lap is megfogalmazta – mindez nem csupán dollármilliárdokról szól, hanem egy-egy vállalat fennmaradásáról is.

A verseny többszereplős ugyan, de a legnagyobb hajsza az Alphabet és a Microsoft között zajlik. Amíg előbbi keresőmotorja, a Google széles körben ismert és lefedi a globális piac 85 százalékát, addig a Microsoft Bing keresőjének a részesedése kilenc százalék. Noha a Microsoft így is nyereségessé tudta tenni a Binget, bevételei a Google évi 283 milliárd dollárjától jócskán elmaradnak.

Érdemes hozzátenni, hogy a hagyományos online keresések költsége egy cent töredékébe kerül, míg a bevételek mintegy háromnegyedét a hirdetők adják.

A kérdés így az, hogyha a felhasználók a Google-keresések helyett mesterséges intelligencián alapuló új rendszert használnának, akkor hogyan változna meg a techóriás bevétele?

Feltételezések szerint éppen ezért az online keresőmotorok piacán az Alphabet járhat a legrosszabbul a keresési szokásokban látott változásokkal, és úgy tűnik, nem tudja elkerülni a versenyt a Microsofttal.

Szakértők a Google előtti „életre” emlékeztetnek: 

akkor is jött egy keresőmotor, amely jobb keresési élményt hozott, és mindenki váltott. Ezt akarja most elkerülni az Alphabet.

 

Drága, de újító ötlet

Egy generatív mesterséges intelligencián alapuló rendszer költségei hatalmasak, és túlmutatnak a fejlesztési költségeken.

Az ilyen típusú nyílt forráskódú szoftverek becsült egyedi lekérdezési költsége 11 cent körül alakul

 – fogalmazott a hónap elején a Bloomberg gazdasági hírportálnak Alan Ritter, az amerikai Georgia Tech egyetem számítástechnikai professzora.

A pontos költségek noha titkosak, de biztosan többszörösei a jelenleginek. Szakértők szerint a Microsoft nem azért versenyez, hogy első legyen a keresőmotorok piacán, hanem azért, hogy az kevésbé legyen jövedelmező a Google számára.

Google's #BARD vs Microsoft's #ChatGPT: The competition between AI chatbots is heating up.

Check out my detailed article here for the latest updates ▶️https://t.co/6ldMZUaGa0#GoogleAI #Bing #microsoft #AI #ArtificialIntelligence #news #stocks #alphabet #msft #googl #invest pic.twitter.com/xUCESvkktV

— Syam KP | Gulf Brokers (@syamkp1) February 17, 2023

A cél mindkét vállalat esetében az, hogy az új technológiát a keresőmotorjuk részévé tegyék, és így minden online kérdésre azonnali választ adhassanak.

 A mesterséges intelligencia használata az internetes keresésekben nem új keletű, hiszen a Google évek óta használja azt például a keresési eredmények sorrendjének kialakításában.

A különbség az, hogy az új rendszer nemcsak sorrendet állít majd fel a keresőbe beírt szavak alapján, hanem megpróbálja „megérteni” a kérdést, és ahelyett, hogy linkeket (weboldalakat) kínálna fel, megpróbál majd maga válaszolni a kérdésre – éppen ahogy a cikk elején említett filmben: „Ez nemcsak egy operációs rendszer, hanem valódi tudat.”

A rendszer egyelőre nem tökéletes, számos tesztelő világított rá a ChatGPT hibáira, köztük a hazugságra.

Ugyanis hogyha a rendszer nem tudja a választ egy adott kérdésre, akkor hajlamos hazudni, és kitalálni egy olyat, amelyet a felhasználó elhihet. A beszámolók szerint a szoftver úgy áll a kérdésekhez, mint egy iskolás a feleléshez: „ha elég határozottan állítasz valamit, akkor azt majd elhiszik neked.”

Felmerülnek veszélyek

A chatbotrendszert a problémák sem kerülik el. Egyrészt sokan attól tartanak, ha a technológiai óriásvállalatok nem keresnek elegendő pénzt a linkek eladásával, akkor megpróbálják majd eladni a felhasználók kereső chatbotokkal folytatott kommunikációiból összegyűjtött információkat.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is a felhasználók maradnak az „eladható termékek” a hirdetők piacán, akikről még több és még pontosabb információkkal rendelkeznek majd a szolgáltatók.

Mindemellett szakértők arra a veszélyre is felhívják a figyelmet, hogy az új rendszerrel olyan személyre szabott, meggyőző üzenetek is eláraszthatják a felhasználókat és a közösségi médiát, amelyek átveréseket vagy hamis híreket tartalmaznak.

Már az életünk részei

A mesterséges intelligencia rendszerek már most is körülvesznek bennünket. Az amerikai Pew Research Center közvélemény-kutató cég februári felmérésében azt találta, hogy sok amerikai tisztában van ugyan a mesterséges intelligencia mindennapi életben előforduló megjelenésével, mint az ügyfélszolgálati chatbotokkal, a korábbi vásárlásokon alapuló termékajánlatokkal, a zenelejátszási listák ajánlásával vagy az okosórák edzés- és alváskiértékelésével; de csak minden tizedik felnőtt volt képes helyesen azonosítani a mesterséges intelligencia jelenlétét minden esetben.

Szakértők számos morális, etikai és jogi kérdést is felvetettek a mesterséges intelligencia bővülő felhasználásával kapcsolatban – felhívva a további kutatások szükségességére. 

Szerintük az etikusság a legnehezebb kérdés, ugyanis azt nehéz meghatározni, végrehajtani és érvényesíteni, illetve sok múlik a kontextuson és a társadalmi normákon is. 

Aggodalmukat fejezték ki továbbá, hogy ezeket a rendszereket nem kormányok, hanem multinacionális vállalatok fejlesztik, ám így az etikus rendszerek kikényszerítése problémás.

Ugyancsak a Pew Research Center kutatásából kiderült, hogy a szakértők 56 százaléka szerint a mesterséges intelligencia terjedésével csökken majd a felhasználók önálló döntési képessége a jövőben.

A kutatók feltették a kérdést a ChatGPT-nek is. A mesterséges intelligencia nem értett egyet a szakértőkkel, és szerinte az ilyen rendszerek fejlődésével a fejlesztők számára azok átláthatósága, adatvédelme, a döntések magyarázata és az emberi felülírás egyre fontosabb lesz.

Ugyanakkor a ChatGPT hozzátette: 

Hatékonysági vagy biztonsági okokból egyes rendszerek nem feltétlenül az emberi irányítást részesítik majd előnyben, hanem autonóm döntéseket hoznak emberi beavatkozás nélkül, amelyek mértéke a fejlesztői prioritásokon és a szabályozáson múlik majd.

Az tehát, hogy mennyire leszünk a saját életünk urai, mennyiben szólhatunk majd közbe és írhatjuk felül egy gép döntését, javarészt a profitért versenyző technológiai vállalatokon és fejlesztőiken múlik majd.

"You cannot compare their Chinese quality with the ChatGPT English quality."

Former Microsoft and Google executive Kai-Fu Lee says Chinese AI chatbot alternatives are catching up to ChatGPT. But they are facing data challenges https://t.co/1pf16yKCsn pic.twitter.com/RmPS6itXT3

— Bloomberg (@business) March 16, 2023

Kína és a Facebook is beszáll: A kínai webóriás, a Baidu is piacra dobta már a saját chatbotját, amely a korábbi ígéretek szerint ötven százalékkal több paraméterrel rendelkezik majd, mint a ChatGPT, sőt kétnyelvű lesz. Peking 2026-ig 26 milliárd dollár fejlesztést szán a mesterséges intelligencia kutatására, amely a globális befektetés majd kilenc százaléka. Nemrég Mark Zuckerberg, az Instagram, WhatsApp és Messenger alkalmazásokat tömörítő cég, a Meta vezérigazgatója is bejelentette, hogy egy generatív mesterséges intelligencia rendszeren dolgoznak, új funkciókat adva a közösségi oldalaiknak.

Borítókép: illusztráció, egy férfi az OpenAI által kifejlesztett ChatGPT mesterségesintelligencia-alapú programot használja (Forrás: Shutterstock/Chuan Chuan)