Egy éve, március 13-án halt meg és 82 éve, 1941. március 25-én született a háború utáni Ausztria Kreisky melletti legnagyobb formátumú politikusa, Erhard Busek. A háborúban álló, az Anschluss révén Németországhoz csatolt Ausztriában látta meg a napvilágot. Az osztrák közvélemény akkor is megosztott volt a politika szinte minden nagy kérdésében. Bécstől nyugatra a lakosság többsége németbarát, míg Bécsben és attól keletre semlegességpárti volt. A német–osztrák egyesülés két legismertebb jelszava Egy nép, két főváros és Egy nép, egy birodalom, egy vezér volt.

A győzelem mámorában, Busek születésekor, 1941-ben ezek a jelszavak még hatottak.
Busek 1963-ban megszerezte a jogi doktorátust. Egy évvel később, 23 évesen az Osztrák Néppártban (ÖVP) a másodtitkári szintre kerül, amely komoly beosztásnak számított. Karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé. Előbb az Országos Gazdaszövetség főtitkárhelyettese, majd főtitkára lett. Ekkor még csak 31 éves volt.
A Balkán megoldatlan kérdései
Minden területen sikeresen teljesített. Felkészült volt, és a politika egyre több részterületébe ásta be magát. 1975-től országgyűlési képviselő. 35 évesen ő lesz az Osztrák Néppárt főtitkára. 1976-tól Bécsnek mint az egyik osztrák tartománynak a néppárti elnöke. Ettől az évtől kezdve ő volt Bécs főpolgármester-helyettese. 1980-tól pártja alelnöke. Figyelme – sok egyéb mellett – fokozatosan a nemzetközi kapcsolatok felé fordult. Ezen belül érdeklődésének fő területe Közép- és Kelet-Európa. Sokat foglalkozott Ausztria szomszédságpolitikájával és külön a Balkán meg nem oldott kérdéseivel.
A jugoszláv válság már akkor érdekelte, amikor Európában rajta kívül még egyetlen vezető politikus sem volt, aki fel merte volna tenni a jövőt elemző kérdéseket. 1989-ben tudományügyi miniszter lett. 1991-ben, ötvenévesen Ausztria alkancellárja. 1994-től oktatási és kulturális miniszter.
Ausztria magyar konkurenciája
Az 1960-as évektől bejárta a vasfüggöny mögötti keleti területeket, az akkori szocialista országokat. Ennek részeként járt többször is Magyarországon. Amíg a hidegháború korában a két állam, Ausztria és Magyarország együtt játszott ki sok érvényben lévő jogszabályt, és így mind a két fél jól járt, addig a hidegháború vége után egymás komoly konkurensei lettünk, és Ausztria tőkefölénye révén igyekezett akaratát érvényesíteni.