Kukák a konyhapulton: januártól hatályos az unió biohulladék-irányelve

Kötelező lesz 2024 januárjától az Európai Unió minden tagországában, így Magyarországon is a zöldségekből, gyümölcsökből vagy más ételekből származó maradék, a használt sütőolaj és a kerti zöldszemét szelektív gyűjtése. A háztartásokban keletkező biohulladékból, a szerves, fel nem használt anyagokból villamosenergiát vagy üzemanyagot állíthatnak elő.

88093518 Fotó: Getty Images

Több mint két évtizede épült ki a szelektív gyűjtés rendszere hazánkban, ma már az ország szinte minden településén szelektálják a háztartásokban keletkező, újrahasznosítható hulladékot. Emellett a vendéglátóipari szektorban is rendelet szabályozza a főzéskor és étkezéskor keletkező élelmiszer- vagy ételmaradék, illetve használt sütőolaj összeszedését is. Ugyanezt teszi kötelezővé az Európai Unió által kiadott keretirányelv 2024. január 1-jétől a tagországokban nemcsak a vendéglátóhelyeken, de a háztartásokban is. Magyarország új rendszerében 2023. július 1-jétől a Mol cégcsoport a felelős a következő harmincöt évben az évi mintegy négy-ötmillió tonna települési biohulladék gyűjtéséért és kezeléséért.

A New York-i termelői piacon is kérdés a biohulladék kezelésének formája. Forrás: UCG

 

Alacsony szinten az uniós maradékgyűjtés

A Zero Waste Europe 2022 novemberében publikált tanulmánya szerint az Európai Unióban még mindig alacsony szinten van a biohulladék megfelelő kezelése, jelenleg az elméletileg elérhető mennyiség csupán 16 százaléka.

 Ám az Európai Unió tagállamai tisztában vannak azzal, hogy a 2035-re elérendő cél, vagyis a települési szemét 65 százalékának újrafeldolgozása nem teljesíthető anélkül, hogy megfelelő rendszert alakítanának ki a szerves maradék összeszedésére.

Ezért a jövő év elején induló biohulladék-gyűjtés rendszerének kidolgozására kapta feladatul a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK).

Vér Csaba, a projekt koordinátora szerint a legnagyobb kihívás a háztartásokban keletkező konyhai szerves maradék elkülönített gyűjtése lesz, ugyanis erre még nincs gyakorlat hazánkban. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen csomagolóeszközben érdemes tárolni: lebomló műanyag vagy papírzacskó alkalmas-e erre a célra, ami a további felhasználhatóságot is befolyásolhatja. Továbbá gondolni kell arra is, hogy a lakáson belül hol lesz a helye egy újabb gyűjtőedénynek, ha már a környezettudatos lakók eleve szelektíven raktározzák a háztartásban keletkező csomagolóanyagot. Kérdés, hogy a háztartásoknál közvetlenül szedjék össze a keletkező zöldszemetet, vagy gyűjtőhelyeket alakítsanak ki akár a hulladékudvarokban, akár más közforgalmú helyeken.

Külföldi gyakorlatok a biohulladék kezelésére

A szakértők az ország különböző területeiről vett minták alapján prognózist készítettek hazánk minden közigazgatási járásában a zöldszemét összetételére és a jövőben keletkező szerves hulladék mennyiségére, figyelembe véve például a lakossági létszámot, a gazdasági helyzetet, a vásárlóerőt, a környezettudatosságot és a főzési szokásokat. Emellett Európa mintegy húsz országának gyakorlatát megvizsgálva logisztikai, technológiai javaslatokat tettek a rendszer kiépítésére, gyűjtőjárművekre és -edényekre, hiszen más eszközöket érdemes használni egy belvárosi forgalomcsillapított vagy egy tömbházas övezetben, mint a családi házas városrészekben. Németországban van olyan település, ahol kis papírzacskókat, kosárkákat adnak, és a gyűjtőautó hetente egyszer házhoz megy, míg egy másik városban kijelölt tárolópontokon nagy konténert telepítenek, ahova el lehet vinni a hulladékot, és magát a konténert szállítják el, ha megtelt. Milánóban autó jár körbe.

A Zero Waste Europe elemzése szerint Pozsonyban működik az egyik legjobb gyakorlat. 

A város lakói háztartásonként kaptak egy darab tízliteres, szellőző konyhai gyűjtőedényt, valamint egy évre elegendő, igazoltan komposztálható zacskót. A városban lehetőség van házhoz menő összeszedésre és nagyon közeli, utcai konténerbe helyezésre is.

Különválogatva a szerves hulladékokat, majd komposztálva jó minőségű, a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát egyaránt javító anyag érhető el. Másik felhasználási mód, ha biogázüzemben erjesztve, a lebomlás során a keletkező metánból villamos áramot, vagy megtisztítva, magas fűtőértékű gázt állítanak elő. A használt sütőolajból biodízel készíthető.

A PTE MIK szakértői által javasoltak megvalósítása nemcsak a rendszer működtetésén múlik, ugyanis a biohulladék gyűjtésének sikere jelentős mértékben függ a lakosság hajlandóságától is.

Kérdés, mennyire fogadják majd el a külföldön már alkalmazott öt-tíz literes, konyhapultra helyezett edényeket, amelyeket néhány naponta kell üríteni. 

Az elmúlt években tapasztalt energiaválság, a klímaváltozás sokakban felébresztette a személyes felelősséget, felerősödött a takarékoskodásra, a tudatos, visszafogott fogyasztásra való törekvés. Egyre többen odafigyelnek a környezetükre, és amint lehetőségük adódik, rögtön használják az új módszereket. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akik nem törődnek az általuk termelt maradék sorsával. Ám bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években egyre intenzívebben jelenik meg a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdése a tömegkommunikációban, ezáltal várhatóan egyre több embert ösztönöz cselekvésre a felhívás. Jó esély van arra, hogy hét-nyolc év múlva a legtöbb háztartásban a biohulladékot is megfelelően kezeljék.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)