Az amerikai fiatalok nem tartják terrorszervezetnek a Hamászt

Az amerikai egyetemi szcéna ma a tudományos gondolkodás helyett a tudományellenes politikai aktivitás világa, ahol a forradalmi hevület felülírja a racionalitást. Az amerikai egyetemi baloldal azt a woke ideológiát tűzte zászlajára, amelynek középponti gondolata a kritikai fajelmélet. Hirdeti, hogy az Egyesült Államok és az európai civilizáció a rasszizmusra, a szexizmusra, a rabszolgaságra és a népirtásra épül. Osztályharcos szemlélet, centrumában az elnyomott–elnyomó dichotómiával.

2023. 11. 17. 5:10
US-ISRAEL-PALESTINIAN-CONFLICT-PROTEST Fotó: JOSEPH PREZIOSO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A törzsi logika mentén halad Yascha Mounk liberális publicista elemzése is. Ő egyfelől egyetért azokkal a magyarázatokkal, amelyek szerint az amerikai egyetemi baloldal mindent az elnyomók és az elnyomottak sablonja alapján értelmez, de hozzáteszi, hogy az egyének egyenlősége helyett a csoportok közötti méltányosság elvét állítja fókuszba. Ebben a sémában például Izrael az imperialista gyarmatosító, a zsidók a privilegizált, elnyomó fehérek, a palesztinok pedig az elnyomottak, a kisebbség, a „feketék”. Mounk szerint tehát nem kérdés, a baloldal kiket támogat.

 

Vallás a woke

A Harvard Egyetem nemrégiben készült felméréséből kiderül, hogy a liberális amerikaiak 36 százaléka indokoltnak véli a Hamász Izrael elleni terrortámadását. A konzervatívok 15 százaléka ért egyet ezzel. A 18 és 24 év közöttieknek 51 százaléka szerint a palesztin nép szenvedései igazolják az Izrael elleni terrortámadást. 48 százalék vallja magát inkább palesztinpártinak, 36 százalék nem tartja terrorszervezetnek a Hamászt. Egy másik közvélemény-kutatás szerint a Z generáció tagjainak 37 százaléka Izraelt és az Egyesült Államokat okolja a terrortámadásért. Az egyetemek radikális baloldali ideológiája tehát egyre inkább meghatározza a fiatalok szemléletét.

C. D. Cunninghnam összehasonlító vallástörténész fejtette meg az ideológia erősségének okát. 

A woke hasonlít az istenképmentes vallásokra (buddhizmus, taoizmus), ezért vonzó a gyökértelen, hagyományaiból kitaszított, viszont a közösségi médiumok repetitív hatásai ellen védekezni nem tudó fiataloknak. A woke vallás átfogó világnézetet képvisel, saját tabui, normái és szent szövegei vannak. Cunningham a rendszerszintű rasszizmus és a posztmodern társadalomkritikák alapműveit említi. Önálló ikonográfiájuk a melegbüszkeség-zászlók, a Black Lives Matter-szimbólum vagy a felemelt, ökölbe szorított fekete kéz. A rítusok, tabuk és szent tanok alkotják a woke moralitás és életvezetés szabályait, és jelölik ki az üdvözülés útját, amelyben mérföldkő a szent háború az igazságosnak képzelt világért.

 

Borítókép: Palesztinpárti tüntetés a Harvardon (Fotó: AFP)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.