Az amerikai fiatalok nem tartják terrorszervezetnek a Hamászt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az amerikai egyetemi szcéna ma a tudományos gondolkodás helyett a tudományellenes politikai aktivitás világa, ahol a forradalmi hevület felülírja a racionalitást. Az amerikai egyetemi baloldal azt a woke ideológiát tűzte zászlajára, amelynek középponti gondolata a kritikai fajelmélet. Hirdeti, hogy az Egyesült Államok és az európai civilizáció a rasszizmusra, a szexizmusra, a rabszolgaságra és a népirtásra épül. Osztályharcos szemlélet, centrumában az elnyomott–elnyomó dichotómiával.

2023. 11. 17. 5:10
US-ISRAEL-PALESTINIAN-CONFLICT-PROTEST Fotó: JOSEPH PREZIOSO
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A törzsi logika mentén halad Yascha Mounk liberális publicista elemzése is. Ő egyfelől egyetért azokkal a magyarázatokkal, amelyek szerint az amerikai egyetemi baloldal mindent az elnyomók és az elnyomottak sablonja alapján értelmez, de hozzáteszi, hogy az egyének egyenlősége helyett a csoportok közötti méltányosság elvét állítja fókuszba. Ebben a sémában például Izrael az imperialista gyarmatosító, a zsidók a privilegizált, elnyomó fehérek, a palesztinok pedig az elnyomottak, a kisebbség, a „feketék”. Mounk szerint tehát nem kérdés, a baloldal kiket támogat.

 

Vallás a woke

A Harvard Egyetem nemrégiben készült felméréséből kiderül, hogy a liberális amerikaiak 36 százaléka indokoltnak véli a Hamász Izrael elleni terrortámadását. A konzervatívok 15 százaléka ért egyet ezzel. A 18 és 24 év közöttieknek 51 százaléka szerint a palesztin nép szenvedései igazolják az Izrael elleni terrortámadást. 48 százalék vallja magát inkább palesztinpártinak, 36 százalék nem tartja terrorszervezetnek a Hamászt. Egy másik közvélemény-kutatás szerint a Z generáció tagjainak 37 százaléka Izraelt és az Egyesült Államokat okolja a terrortámadásért. Az egyetemek radikális baloldali ideológiája tehát egyre inkább meghatározza a fiatalok szemléletét.

C. D. Cunninghnam összehasonlító vallástörténész fejtette meg az ideológia erősségének okát. 

A woke hasonlít az istenképmentes vallásokra (buddhizmus, taoizmus), ezért vonzó a gyökértelen, hagyományaiból kitaszított, viszont a közösségi médiumok repetitív hatásai ellen védekezni nem tudó fiataloknak. A woke vallás átfogó világnézetet képvisel, saját tabui, normái és szent szövegei vannak. Cunningham a rendszerszintű rasszizmus és a posztmodern társadalomkritikák alapműveit említi. Önálló ikonográfiájuk a melegbüszkeség-zászlók, a Black Lives Matter-szimbólum vagy a felemelt, ökölbe szorított fekete kéz. A rítusok, tabuk és szent tanok alkotják a woke moralitás és életvezetés szabályait, és jelölik ki az üdvözülés útját, amelyben mérföldkő a szent háború az igazságosnak képzelt világért.

 

Borítókép: Palesztinpárti tüntetés a Harvardon (Fotó: AFP)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.