Noha a következő világkiállítást 2025-ben Oszakában rendezik meg, már most éles harc folyik a 2030-as kiállítás megrendezési helyszínének jogaiért. A fináléra három versenyző maradt az esélyesek között: Róma, a szaúd-arábiai Rijád és a dél-koreai Puszan. Korábban Moszkva is nyújtott be pályázatot, ám az ukrajnai háború miatt végül törölték a jelentkezésüket. A világkiállítást általában olyan nemzetek globális találkozójaként emlegetik, amelyek elkötelezettek amellett, hogy kézzelfogható megoldásokat találjanak modern korunk sürgető problémáira. A World Expo pedig 1851 óta kiváló alkalmat biztosít arra egy adott országnak, illetve városnak, hogy a globális közönség előtt is bemutathassa jövőképét, innovációit és a globális kihívásokra adható válaszait.
A 2030-as, azaz az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) elérésének céldátumával egybeeső világkiállítás mottója: Nagy átalakulás (Great Transformation), témája pedig az, hogyan változtassuk meg a világot, hogy jobb legyen a jövő. Ezek alapján márpedig Puszan tökéletes választásnak bizonyulhat. A 3,6 milliós metropolisz ugyanis az egyik legfontosabb mozgatórugója volt az ázsiai kistigris látványos gazdasági és kulturális fejlődésének, mára pedig az eurázsiai térség egyik legfontosabb átjárója: nemcsak az ország, de a térség egyik legerősebb közlekedési, logisztikai és pénzügyi csomópontjává nőtte ki magát.
Ráadásul Puszan északi kikötője, ami egyúttal a világkiállítás tervezett helyszíne is, a modern kori koreai történelem egyik fontos helyszíne is: ebben a kikötőben tették ugyanis partra az ENSZ-katonákat, az egészségügyi személyzetet és a segélyszállítmányokat a koreai háború alatt. Ez egyébként a koreai jólét szimbolikus helyszíne is egyben, hiszen a háborús években itt szállásolták el a háborús árvákat és az északi menekülteket. Az akkor háromszázezer fős város mintegy egymillió menekültet fogadott be. Puszan városa tehát felülemelkedett a háború romjain, és Korea példátlan gazdasági növekedésének az élére állt: a város kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, amelynek során Dél-Korea segélyeken élő országból nemzetközileg is meghatározó adományozó országgá vált.
Puszan ráadásul a világ minden tájáról vonzza a turistákat, nem véletlen, hogy a kormány 2020-ban nemzetközi turisztikai várossá nevezte ki. Azóta a metropolisz nemzetközi kulturális eseményeknek és kiállításoknak ad otthont
– magyarázza a város polgármestere. Park Hong Dzsoon emlékeztetett: a 2030-as világkiállítás megrendezési jogainak megnyerése céljából hozták létre a Busan Initiative nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy megosszák a nagyközönséggel Korea tapasztalatait és fejlesztésekre vonatkozó know-how-ját az éghajlati és egészségügyi válságok, az élelmiszer- és energiaproblémák megoldásában, valamint az oktatás és a digitális szakadék leküzdésében, amelyek mára mind globális problémákká váltak.
Célunk az, hogy az expót egy olyan platformként használjuk fel, ahol Korea különböző tapasztalatait és ismereteit felhasználva megoldást kínálunk az egyes országokban felmerülő nehézségekre, mint például a víz-, az élelmiszer- és az energiaválság vagy épp a klímaváltozás
– mondja a polgármester.
Puszan, amelyet a világranglistán a 19., az ázsiai kontinensen pedig a harmadik legfejlettebb okosvárosként tartanak számon, nemcsak a befektetőknek és az üzletembereknek érdekes desztináció, de történelmi és kulturális hagyatéka is milliókat vonz évente. A világ egyetlen ENSZ-emléktemetője, a Haeundae strand kilométereken át nyúló homokos strandja és Korea legősibb gyógyfürdője mellett a város a halpiacáról, a Jagalcshi Marketről is híres, amely Dél-Korea legnagyobb tengeri élelmiszerpiaca, roskadásig megtelve frissen megvásárolható vagy a helyszínen elfogyasztható halkülönlegességekkel. A piac közel egy kilométer hosszú, és ehhez jön még egy modern, hétemeletes vásárcsarnok, amelynek minden egyes szintje egy-egy tengeri élőlényre specializálódott. A hely azonban nem a tengeri különlegességektől válik igazán egyedivé, hanem a rozoga bódék „háziasszonyaitól”, akik vehemens habitusukkal igyekeznek a saját standjukhoz csalni a kíváncsiskodót.
Itt található a „puszani Machu Picchu” néven emlegetett Kamcson kultúrfalu is, amelynek házai a kaleidoszkóp színeiben pompáznak. A hegyoldalban fekvő kulturális negyedben eredetileg menekültek telepedtek le a koreai háború idején: az egymás felé magasló házakat egy olyan vallási csoport követői építették, akik szerint az univerzum a jin-jang dialektika alapján működik. A közösség évtizedeken át elszigetelten, szinte elfeledve élt, 2009-ben azonban diákok, művészek és lakosok feldíszítették a falut, és a városrész azóta Puszan egyik vezető turisztikai látványosságává nőtte ki magát.
A metropolisz tehát bőven rászolgált a figyelemre – nem meglepő, hogy a Samsunghoz hasonló koreai vállalatok vállt vállnak vetve segítik a világkiállítás megrendezési jogának megszerzését.
Még a Magyarországon is rendkívül népszerű héttagú fiúegyüttes, a K-pop zászlóshajójának számító BTS is az ügy mellé állt a puszani World Expo nagyköveteként, további hírnevet szerezve ezzel a helynek. Puszan tehát készen áll a World Expo fogadására, és bár Rijád és Róma is magasra tette a lécet, az autentikust az innovatívval ötvöző koreai nagyváros esetében is minden adott a világkiállítás megszervezéséhez.
Borítókép: Puszan belvárosában egymást érik a helyi éttermek és üzletek (A szerző felvétele)
