Noha a következő világkiállítást 2025-ben Oszakában rendezik meg, már most éles harc folyik a 2030-as kiállítás megrendezési helyszínének jogaiért. A fináléra három versenyző maradt az esélyesek között: Róma, a szaúd-arábiai Rijád és a dél-koreai Puszan. Korábban Moszkva is nyújtott be pályázatot, ám az ukrajnai háború miatt végül törölték a jelentkezésüket. A világkiállítást általában olyan nemzetek globális találkozójaként emlegetik, amelyek elkötelezettek amellett, hogy kézzelfogható megoldásokat találjanak modern korunk sürgető problémáira. A World Expo pedig 1851 óta kiváló alkalmat biztosít arra egy adott országnak, illetve városnak, hogy a globális közönség előtt is bemutathassa jövőképét, innovációit és a globális kihívásokra adható válaszait.

A 2030-as, azaz az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) elérésének céldátumával egybeeső világkiállítás mottója: Nagy átalakulás (Great Transformation), témája pedig az, hogyan változtassuk meg a világot, hogy jobb legyen a jövő. Ezek alapján márpedig Puszan tökéletes választásnak bizonyulhat. A 3,6 milliós metropolisz ugyanis az egyik legfontosabb mozgatórugója volt az ázsiai kistigris látványos gazdasági és kulturális fejlődésének, mára pedig az eurázsiai térség egyik legfontosabb átjárója: nemcsak az ország, de a térség egyik legerősebb közlekedési, logisztikai és pénzügyi csomópontjává nőtte ki magát.

Ráadásul Puszan északi kikötője, ami egyúttal a világkiállítás tervezett helyszíne is, a modern kori koreai történelem egyik fontos helyszíne is: ebben a kikötőben tették ugyanis partra az ENSZ-katonákat, az egészségügyi személyzetet és a segélyszállítmányokat a koreai háború alatt. Ez egyébként a koreai jólét szimbolikus helyszíne is egyben, hiszen a háborús években itt szállásolták el a háborús árvákat és az északi menekülteket. Az akkor háromszázezer fős város mintegy egymillió menekültet fogadott be. Puszan városa tehát felülemelkedett a háború romjain, és Korea példátlan gazdasági növekedésének az élére állt: a város kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, amelynek során Dél-Korea segélyeken élő országból nemzetközileg is meghatározó adományozó országgá vált.
Puszan ráadásul a világ minden tájáról vonzza a turistákat, nem véletlen, hogy a kormány 2020-ban nemzetközi turisztikai várossá nevezte ki. Azóta a metropolisz nemzetközi kulturális eseményeknek és kiállításoknak ad otthont
– magyarázza a város polgármestere. Park Hong Dzsoon emlékeztetett: a 2030-as világkiállítás megrendezési jogainak megnyerése céljából hozták létre a Busan Initiative nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy megosszák a nagyközönséggel Korea tapasztalatait és fejlesztésekre vonatkozó know-how-ját az éghajlati és egészségügyi válságok, az élelmiszer- és energiaproblémák megoldásában, valamint az oktatás és a digitális szakadék leküzdésében, amelyek mára mind globális problémákká váltak.
Célunk az, hogy az expót egy olyan platformként használjuk fel, ahol Korea különböző tapasztalatait és ismereteit felhasználva megoldást kínálunk az egyes országokban felmerülő nehézségekre, mint például a víz-, az élelmiszer- és az energiaválság vagy épp a klímaváltozás
– mondja a polgármester.