Új király a dán trónon, újat hozhat a környezetvédelemben

Búcsúzik a Hamutartó Királynő, és a Partiherceg ül Dánia trónjára. Így szólnak a szatirikus megjegyzések annak kapcsán, hogy II. Margit dán királynő január 14-én, ötvenkét év uralkodás után lemond a fia, Frigyes koronaherceg javára. Szakértők szerint viszont az új király az ország fiatalos, közvetlen és környezetvédő imázsának legjobb reklámarca.

Queen Margrethe II of Denmark waves from the golden carriage as she is escorted by the Gardehusar Regiment's Horseskort from Christian IX's Palace, Amalienborg to Christiansborg Palace in Copenhagen for the New Year's reception, on January 4, 2024. (Photo by Emil Nicolai Helms / Ritzau Scanpix / AFP) / Denmark OUT Fotó: AFP

Közel másfél éve II. Margit volt Európa egyetlen uralkodónője, aki II. Erzsébet halálával a kontinens leghosszabban regnáló államfője lett. Korábbi nyilatkozatai szerint hasonló sorsra számított, mint Lilibetnek szólított harmad-unokatestvére, ám 2023. december 31-én óriási meglepetésre éves tévébeszédében közölte, hogy napra pontosan ötvenkét évvel trónra lépése után lemond idősebb fia javára, aki X. Frigyes néven uralkodik majd.

II. Margit és Frigyes koronaherceg Keresztély herceg tizennyolcadik születésnapján. Fotó: AFP

II. Margit a dánok kedvence

Margit harminckét évesen, édesapja halálával került trónra, és egész uralkodása alatt több mint nyolcvanszázalékos volt a népszerűségi indexe. Szakértők szerint azért is kedvelték a dánok, mert világéletében önazonos maradt. Míg más királyi családokban inkább visszahúzódnak és saját személyiségüket háttérbe szorítják az uralkodók, Margit büszkén állt népe előtt. Királyi kötelezettségei mellett Tolkient illusztrált, Simon de Beauvoir-t fordított, palástot hímzett a klérusnak, illetve díszlet- és jelmeztervezőként dolgozott balettelőadásokon. Nem szégyellte, hogy rengeteget dohányzik, amit a sajtó által adott gúnynév is őriz: Hamutartó Királynő. A pletykák szerint a londoni operaházban ki kellett kapcsolni a füstjelzőt, amikor az ottani díszleteken dolgozott.

Színes öltözködése ugyancsak hangsúlyozza excentrikus személyiségét. Számosan csodálkoztak például 2007-ben, amikor Szonja norvég királyné 70. születésnapján virágos esőkabátot viselt. Szakértők szerint egyértelműen azt üzente, nem kell félni az öregedéstől. Bár sosem volt kifejezett divatikon, mindig befolyásolni tudta az emberek véleményét a ruháin keresztül.

Népszerűségét csak menye, Mária koronahercegné múlta felül. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Mária tetszési indexe – a királyi család tagjai között legmagasabbként – nyolcvanöt százalékon áll, a monarchiát pedig a lakosság hetvenöt százaléka támogatja. Ez jóval több, mint a világ leghíresebb királyi családjának, a Windsoroknak a hatvankét százalékos indexe. Szakértők szerint a töretlen népszerűségnek több oka is van. Egyrészt II. Margit személyisége, másrészt hogy a dán monarchia sokkal modernebb, mint a brit.

Az elmúlt években több európai uralkodócsalád is a fiatalítás mellett döntött. Vilmos Sándor 2013-ban lett holland király, miután édesanyja, Beatrix királynő lemondott. A ma hercegnőként dolgozó Beatrix jóval kevesebb királyi feladatot lát el. II. Albert belga király 2013-ban egészségi okok miatt távozott, fia, Fülöp követte. I. János Károly spanyol király nem az öregedés vagy a kevesebb munka miatt mondott le, hanem a 2014-es korrupciós nyomozás miatt volt kénytelen fiát, VI. Fülöpöt utódjaként megnevezni. II. Erzsébet azonban, a hagyományoknak megfelelően, elhuny­táig uralkodott. Szakértők úgy vélik, Margit tanult harmad-unokatestvére hibájából, és nem akarja, hogy Dániában is egy idősnek számító trónörökös lépjen trónra, hanem – a többi európai uralkodóhoz hasonlóan – életerős király legyen az ország élén.

A negatívabb magyarázatok szerint a hirtelen bejelentést az okozta, hogy Frigyest novemberben hírbe hozták a mexikói celebbel, Genoveva Casanovával, akivel Madridban találkozott és szórakozott. Bár Casanova perrel fenyegette meg a lapokat, illetve az újévi hivatalos eseményeken a dán koronahercegi pár közösen mutatkozott, a pletykák nehezen halnak el. Egyes vélemények szerint Mária kiugró népszerűsége annak is köszönhető, hogy számos dán készpénznek veszi a megcsalást, mivel Frigyes a kilencvenes években partihercegént viselkedett. Marie Ronde királyi tudósító azt mondja, akkor még nem állt készen az uralkodásra, és visszahúzódó személyiségét rejtette a bulizás mögé. Később diplomát szerzett az Aarhusi Egyetemen politikatudományból (a képzés részeként a Harvardon is tanult), illetve komoly katonai karrierbe kezdett. A 2000-es olimpián Sydney egyik bárjában ismerte meg későbbi feleségét, akinek akkor fogalma sem volt, kivel beszél.

Fiatalos, életerős, új királyi pár Dánia élén

A Mary Donaldsonként, Tasmania fővárosában született Mária saját bevallása szerint sosem álmodozott kislányként arról, hogy hercegnő lesz, hanem állatorvos akart lenni. Az egyetemi évek után először Melbourne-ben, majd Sydneyben keresett állást a reklámszakmában. Frigyessel való találkozására egy interjúban úgy emlékezett, hogy „csak elkezdtünk beszélgetni, és azóta sem hagytuk abba”. Nem véletlen, hogy történetét az angolszász lapok talán még Vilmos és Katalin egyetemi románcánál is mesésebbnek írják le.

Margit köztudottan rendkívül számít menyére, és Dánia jövőjének egyik letéteményeseként tekint a környezetvédelem és a fenntarthatóság, illetve a női jogok iránt elkötelezett Máriára. A környezetvédelem Frigyesnek is fontos téma, ebben osztoznak III. Károllyal, így elemzők arra számítanak, hogy Dánia a jövőben az európai környezetvédelmi kezdeményezések egyik központja lesz.

X. Frigyes ugyanakkor nem számíthat ugyanolyan csillogó koronázásra, mint a brit király. Dánia ugyanis e tekintetben is közelebb áll Hollandia, Belgium vagy Spanyolország hagyományai­hoz. Az országban 1170-ben, VI. Knut trónra kerülésekor volt az első koronázás. A ceremónia később – Dánia alkotmányos berendezkedésével együtt – fokozatosan változott. Amíg az uralkodókat választották, addig az ünneplés teljes körű volt, a koronázáshoz díszszemle is tartozott. 1660-ban azonban a trón örökölhetővé válásával a pompa visszaszorult. Bár a királyt és a királynőt felkenték, nem koronázták meg. 1849-ben alkotmányos monarchia lett az ország, így már nem a vallási jelentőségű felkenés, hanem bejelentés nyomán válhat uralkodóvá a trónörökös. Ezt 1900 óta a mindenkori dán miniszterelnök teszi meg a koppenhágai Christiansborg-palota erkélyén.

Ez a fajta visszafogottság felmérések szerint nemcsak a dánok, de számos más európai nemzetnek is szimpatikus. Gyakori probléma ugyanis, hogy miközben a királyi családok tagjai progresszív ügyeket támogatnak, ellentmondásba kerülnek előkelő életvitelükkel. Harry herceg és Me­ghan Markle negatív megítélésének egyik oka éppen az volt, hogy bár számos, a környezetvédelemhez köthető kezdeményezésnek voltak a szószólói, magángéppel utazták körbe a világot. Frigyes és Mária kapcsán szakértők nem félnek hasonló problémától, mivel Margithoz hasonlóan önazonosak, tehát jól tudják képviselni Dánia fiatalos, tettre kész és a jövő ügyeit gondozó arculatát. Ráadásul négy gyerek szüleiként nemcsak a családi képeken mutatnak jól, de a társadalom sérülékeny következő generációihoz is jól tudnak kapcsolódni. Marie Ronde ugyanakkor megjegyzi, hogy érdekes lesz figyelni az éppen tizennyolc éves Keresztély herceg szerepét az új berendezkedésben, mivel korábban Frigyes és Mária is hangsúlyozta, gyerekeik huszonegy éves korukig nem vállalnak királyi teendőket, mert azt szeretnék, ha a tanulmányaikra és a lehetőségekhez képest hétköznapi fiatalkorukra koncentrálnának.

Borítókép: II. Margit aranyhintóban búcsúzott Koppenhágában a dánoktól (Fotó: Getty Images)