A nemek arányának tekintetében a férfiak körében gyakoribb a részegeskedés Európában: havi egy alkalommal a férfiak 26,6 százaléka, míg a nőknek csak 11,4 százaléka vallott be ilyesmit. Fiatalkorúaknál viszont nincs ekkora különbség, a fiúk 38,1, a lányok 36,8 százalékban hajlamosak erre. Tizenhét országban a fiúk, tizenháromban a lányok a nagyobb ivók. Kutatások szerint a felnőttek körében tapasztalható különbségek a nemi egyenlőtlenségekre, illetve a hagyományos nemi szerepek dominanciájára vezethetőek vissza, ez viszont nem érvényes a fiatalokra, akiknél egyre kevésbé maszkulin szokás az alkoholfogyasztás.
Az OECD mérte azt is, hány európai, tizenöt éves fiatal volt már legalább kétszer részeg élete során. A csúcstartó ismét Dánia 42 százalékkal, a legjobb pedig ismét Izlandon a helyzet (hét százalékkal), míg az EU átlaga 22 százalék. Az évtizedek során szerencsére javuló tendencia mutatkozik: 1998 óta a fiúk átlaga 41-ről 24-re, a lányoké 29-ről 20-ra szorult vissza. A javulás magyarázata, hogy a tinik körében az okostelefonokon zajló kommunikáció miatt ritkábbak a fizikai összejövetelek. Emellett elrettentő faktor a közösségi médiában való megszégyenülés veszélye, például a dorbézolásról készült előnytelen fotók virálissá válásával. A fentieknek is köszönhetően egyre kevésbé ösztönzi a csordaszellem, azaz társasági nyomás az italozást.
Az ifjúkori alkoholfogyasztás tehát a fiatalok társasági életének hanyatlásával és virtualizálódásával együtt visszaszorult, ami egyfajta (szerencsés) mellékhatásnak is tekinthető. Azonban így is jelentős egészségügyi problémáról van szó, hiszen az OECD kutatásai szerint a fiatalkori italfogyasztás felnőttkori alkoholizmushoz vezethet, a nőknél még nagyobb arányban, mint a férfiaknál. A kiskorúak alkoholfogyasztása kéz a kézben jár a gyenge tanulmányi eredményekkel, az iskolai zaklatással és a kiközösítéssel, a részegség pedig eszméletvesztéshez, sérülésekhez, autóbalesetekhez és nemi úton terjedő betegségekhez vezethet.
Borítókép: Söröző fiatalok (Fotó: Getty Images)
