Ezekben az európai országokban isszák a legtöbb alkoholt a fiatalok

A fiatalok több mint harmada számolt be alkalmi részegségről az Európai Unióban, ami kétszerese a felnőttek hasonló eseteinek. A probléma Dániában a legsúlyosabb, náluk a leggyakoribb a kiskorúak alkoholfogyasztása. A helyzet szerencsére évről évre egyre jobb Európában, bár nem célirányos megoldásoknak köszönhetően.

Fotó: ullstein bild

2019-ben a 15-16 éves európai serdülők 37 százaléka vallott be legalább öt italtól való lerészegedést minimum egy alkalommal harminc napon belül, míg a felnőtteknek csak a 18 százaléka, ami a fele a tinik arányának – írja az Euronews az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felmérésére alapozva. A kontinens népei közül az izlandiak lehetnek a legbüszkébbek, náluk a tinik nyolc százaléka itta magát részegre, míg Dániában 59 százalék az eredmény.

Egészen elképesztőek az európai fiatalok alkoholfogyasztási szokásai. Fotó: Getty Images

A skandináv országok egyébként Dánia kivételével jelesre vizsgáztak: Izland után Norvégiában, Svédországban és Finnországban a legritkább a tinik részegeskedése. Ennek magyarázata, hogy Dániában nem tizennyolc, hanem tizenhat év a sör és a bor vásárlásának a korhatára, ez viszont változhat a közeljövőben, mivel tervezik a hat százaléknál több alkoholt tartalmazó italok korlátozását a 16–18 évesek körében. A négy skandináv ország mellett Portugália szerepelt a legjobban a felmérésen, ez az öt ország ért el huszonöt százalék alatti eredményt. Dánia mellett a legrosszabb számokat – negyvenöt százalék fölött – négy ország érte el, Németország, Ausztria, Szlovákia és Horvátország. A franciáknál és a spanyoloknál (34 százalék), valamint az olaszoknál (35) az uniós átlag alatti eredmény jött ki.

Európa-szerte magasabb a részeges fiatalok aránya, mint a felnőtteké, két ország kivételével, ezek Izland és Norvégia.

Ami a százalékpontos különbségeket illeti, Izlandon a felnőtteknél tizenhat százalékkal magasabb az érték, míg a skála másik végén Szlovákiában harmincöt százalékkal több fiatal részegedik le alkalmanként, mint felnőtt. Míg a kamaszok átlagban kétszer annyiszor részegednek le az Európai Unióban, mint a felnőttek, ebből a szempontból kiugró értéket Olaszországban mértek, ahol majdnem kilencszer annyiszor vesznek részt alkoholos tivornyákban a fiatalok, mint a felnőttek. Második ebben a dicstelen rangsorban Spanyolország (ahol 5,7 az arány), a harmadik Görögország (5,3), és az uniós átlag (azaz kétszeres arány) alatti eredményt ért el többek közt Franciaország, illetve jellemzően a skandináv országok, amilyen Izland, Norvégia, Svédország és Dánia.

A nemek arányának tekintetében a férfiak körében gyakoribb a részegeskedés Európában: havi egy alkalommal a férfiak 26,6 százaléka, míg a nőknek csak 11,4 százaléka vallott be ilyesmit. Fiatalkorúaknál viszont nincs ekkora különbség, a fiúk 38,1, a lányok 36,8 százalékban hajlamosak erre. Tizenhét országban a fiúk, tizenháromban a lányok a nagyobb ivók. Kutatások szerint a felnőttek körében tapasztalható különbségek a nemi egyenlőtlenségekre, illetve a hagyományos nemi szerepek dominanciájára vezethetőek vissza, ez viszont nem érvényes a fiatalokra, akiknél egyre kevésbé maszkulin szokás az alkoholfogyasztás.

Az OECD mérte azt is, hány európai, tizenöt éves fiatal volt már legalább kétszer részeg élete során. A csúcstartó ismét Dánia 42 százalékkal, a legjobb pedig ismét Izlandon a helyzet (hét százalékkal), míg az EU átlaga 22 százalék. Az évtizedek során szerencsére javuló tendencia mutatkozik: 1998 óta a fiúk átlaga 41-ről 24-re, a lányoké 29-ről 20-ra szorult vissza. A javulás magyarázata, hogy a tinik körében az okostelefonokon zajló kommunikáció miatt ritkábbak a fizikai összejövetelek. Emellett elrettentő faktor a közösségi médiában való megszégyenülés veszélye, például a dorbézolásról készült előnytelen fotók virálissá válásával. A fentieknek is köszönhetően egyre kevésbé ösztönzi a csordaszellem, azaz társasági nyomás az italozást.

Az ifjúkori alkoholfogyasztás tehát a fiatalok társasági életének hanyatlásával és virtualizálódásával együtt visszaszorult, ami egyfajta (szerencsés) mellékhatásnak is tekinthető. Azonban így is jelentős egészségügyi problémáról van szó, hiszen az OECD kutatásai szerint a fiatalkori italfogyasztás felnőttkori alkoholizmushoz vezethet, a nőknél még nagyobb arányban, mint a férfiaknál. A kiskorúak alkoholfogyasztása kéz a kézben jár a gyenge tanulmányi eredményekkel, az iskolai zaklatással és a kiközösítéssel, a részegség pedig eszméletvesztéshez, sérülésekhez, autóbalesetekhez és nemi úton terjedő betegségekhez vezethet. 

Borítókép: Söröző fiatalok (Fotó: Getty Images)