A demenciában szenvedők aránya egyre nő. A WHO adatai szerint világszerte 55 millió embert érint a betegség, és évente közel tízmillió új esetet diagnosztizálnak. Tavalyi becslések szerint Magyarországon negyedmillió embernek ilyen az állapota, ami a társadalom elöregedésével a következő évtizedekben tovább fokozódik majd. A kondíció elsősorban időskori változatában gyakori, a hatvanöt év felettiekre veszélyes, de napjainkban egyre fiatalabb embereknél is megjelenik. A hatvanöt év alatt jelentkező állapotot hívják fiatalkori demenciának. A gyógyíthatatlan betegség mindkét változatában egyfajta szellemi leépülést jelent, a gondolkodás, valamint az érzelmi és társas élet hanyatlását. Mindez nagy terhet ró a beteg családjára és hozzátartozóira, és még nagyobb problémát okoz, ha az ember a munka világában és szülőként is aktív éveiben butul el. Korunk legismertebb demens betege a hollywoodi filmsztár, Bruce Willis, akinek afáziája frontotemporális demenciává, orvosi nevén Pick-betegséggé alakult, drámai leépüléséről rendszeresen tudósít a családja, hogy felhívják a figyelmet a jelenségre.
Demencia 65 év alatt – oda kell rá figyelni!
A JAMA Neurology szaklapban publikált tanulmányt
az eddigi legnagyobb és legmegbízhatóbb vizsgálatnak
nevezte David Llewellyn epidemiológus, az Exeteri Egyetem munkatársa. Az eredmények szerint jelentősen alábecsülik a fiatalkori demenciában szenvedők számát, ami globálisan közel négymillióra tehető, és évente több százezer embernél ismerik fel. Míg a korábbi kutatások öröklődő, genetikai tényezőket gyanítottak a demencia kialakulása mögött, most viszont sikerült olyan életmódbeli és környezeti eredetű kockázati faktorokat is azonosítani, amelyeket akár ki is lehet iktatni, ezzel hozzájárulva a megelőzéshez.
A kutatók több mint 350 ezer, hatvanöt év alatti brit lakos állapotát elemezték, akiknél a kezdeti vizsgálatok nem mutattak demenciát.
A kor és az ismert genetikai okok mellett még tucatnyi tényezőt hoztak összefüggésbe a fiatalkori demencia magasabb kockázatával. Ezek között találhatók egészségügyi problémák, amilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a stroke. Hozzájárul a demenciához a dohányzás, az alkoholizmus, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen étrend, a D-vitamin hiánya és a fejsérülések. Fontos faktor a mentális egészség: veszélyes a depresszió és a krónikus stressz. A társadalmi tényezők közül az alacsony iskolázottság és státus, a szegénység, a szociális elszigeteltség (vagyis a magány) ugyancsak. Szerepelnek a rizikófaktorok listáján olyan tételek is, mint a kezek gyenge szorítása, valamint a halláskárosodás, ami magától értetődően rombolja a társas kapcsolatokat is.
Fontos a megelőzés és a tünetek kezelése
A demencia korunk népbetegségének is nevezhető, vezető halálozási oknak számít, ezért különösen fontos a megelőzése. A kondíció kockázata csökkenthető a stressz minimalizálásával, egészséges életmóddal (az alkohol és a dohányzás kerülésével), az aktívabb közösségi élettel és az alvás minőségének javításával. Az életmódváltás azonban nem garancia a demencia elkerülésére, így lényeges a betegség diagnosztizálása is, már csak azért is, mert a korai felismeréssel lassítható a lefolyása. A kondíció tünetei a memória, a tájékozódás, a kommunikáció és a feladatmegoldás zavarai, az ítélőképesség romlása, az ismételgetés, a hangulat ingadozása, a személyiség megváltozása és az apátia. Mint arra az iskolázottság és a társadalmi státus fontosságából is következtethetünk, a szellemi tevékenységek rendszeres gyakorlása, az agy tornáztatása hasznos lehet a megelőzésben és a demenciában szenvedők életminőségének javításában is.
Borítókép: Egy macska látogatása is ösztönözheti a demens betegek kíváncsiságát (Fotó: Getty Images)
